Az étrendi és életmódbeli tényezők hatása a terhességi cukorbetegség kockázatára: 1., 2., 3., 4. epidemiológiai bizonyíték áttekintése

Absztrakt

A terhességi cukorbetegség (GDM), amelyet glükóz intoleranciaként definiálnak a terhesség kezdetével vagy első felismerésével, gyakori terhességi szövődmény és növekvő egészségügyi probléma. A GDM mind az anyák, mind az utódok szempontjából jelentős rövid és hosszú távú káros egészségügyi következményekkel függ össze. Fontos, hogy ez a szám növekszik az elhízás növekvő terhe mellett a reproduktív korú nők körében. Ezek az adatok együttesen kiemelik a kockázati tényezők, különösen a módosítható tényezők megértésének jelentőségét a GDM szempontjából és a GDM megelőzésének jelentőségét a magas kockázatú populációk körében. Az elmúlt évtized kutatásai kimutattak néhány étrend- és életmódbeli tényezőt, amelyek összefüggenek a GDM kockázatával. Ez az áttekintés áttekintést nyújt a feltörekvő étrend- és életmódbeli tényezőkről, amelyek hozzájárulhatnak a GDM megelőzéséhez. Megvitatja a GDM kockázati tényezők rendelkezésre álló epidemiológiai vizsgálataival kapcsolatos főbb módszertani aggályokat is.

BEVEZETÉS

A terhességi cukorbetegség (GDM), amelyet glükóz intoleranciaként definiálnak a terhesség kezdetével vagy első felismerésével, gyakori terhességi szövődmény, amely az összes terhesség ~ 1–14% -át érinti, és egyre nagyobb egészségügyi problémát jelent (1). A GDM előfordulása növekszik az elhízás terheinek növekedésével a reproduktív korú nők körében (2). A GDM összefüggésben áll mind az anyák, mind az utódok jelentős rövid távú és hosszú távú káros egészségügyi eredményeivel. A GDM-ben szenvedő nőknél a terhesség utáni években fokozott a perinatális morbiditás kockázata, és jelentősen megnő a káros glükóz tolerancia és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata (1, 3–6). A GDM-ben szenvedő nők gyermekei nagyobb valószínűséggel elhíznak, gyermekkorban és korai felnőttkorban csökkent a glükóz tolerancia és a cukorbetegség (1, 7, 8). Ezek az adatok együttesen kiemelik a kockázati tényezők, különösen a módosítható tényezők azonosításának fontosságát e gyakori terhességi szövődmény szempontjából és a GDM megelőzésének fontosságát a magas kockázatú populációk körében (9).

A KORLÁTOZÁSI TÉNYEZŐK MINDKETT ÉS A TERHESSÉG ELŐTT ÉS ALKALMAZANDÓK

A normális terhességet, különösen a harmadik trimesztert, az anyai lipid- és glükóz homeosztázis megnövekedett metabolikus stresszei jellemzik, amely magában foglalja az inzulinrezisztenciát és a hiperinsulinémiát (10–12). Bár a pontos mögöttes mechanizmusokat még meg kell határozni, az inzulinrezisztencia és az ennek ellensúlyozására szolgáló nem megfelelő inzulinszekréció központi szerepet játszik a GDM patofiziológiájában (9, 10). Úgy gondolják, hogy a GDM-ben szenvedő nőknek csökkent a képességük, hogy alkalmazkodjanak a terhesség késői szakaszában jellemző megnövekedett inzulinrezisztenciához, elsősorban a harmadik trimeszterben (10). A terhességgel összefüggő anyagcsere-kihívások néhány nőben leplezik le a glükóz-anyagcsere-rendellenességekre való hajlamot (10, 13, 14). A GDM-ben szenvedő nők többségének krónikus inzulinrezisztenciája van β-sejtek diszfunkciója, amelyhez a terhesség inzulinrezisztenciája részben additív (10). Azok a tényezők, amelyek hozzájárulnak az inzulinrezisztenciához vagy a relatív inzulinhiányhoz mind a terhesség előtt, mind a terhesség alatt, káros hatással lehetnek a terhesség alatt, és kockázati tényezők lehetnek a GDM szempontjából (9). Korlátozott figyelmet fordítottak a GDM pregravid kockázati tényezőire.

A GDM kockázati tényezőinek áttekintése: EPIDEMIOLÓGIAI TANULMÁNYOK BIZONYÍTVÁNYA

A GDM kockázati tényezőire vonatkozó epidemiológiai vizsgálatok viszonylag korlátozottak (15, 16). A GDM diagnosztikai kritériumai és szűrési stratégiája, valamint a kockázati tényezők mérése tanulmányi periódusonként és tanulmányi populációnként jelentősen eltér, ami megnehezíti a vizsgálatok eredményeinek összehasonlítását. Ezenkívül lényeges heterogenitás létezik a kockázati tényezők és a GDM kockázata közötti összefüggés elemzésének megközelítésében. A GDM kockázati tényezőire vonatkozó korábbi tanulmányok többségében nem sikerült kezelni az elfogultságot, mivel más kockázati tényezők összezavarhatják őket. Ezenkívül a GDM-esetek tényleges száma a vizsgálatok többségében meglehetősen alacsony, ami akadályozza a szilárd következtetések levonását. E módszertani aggályok ellenére számos GDM kockázati tényező következetesen megjelenik (9).

A GDM jól elismert kockázati tényezői közé tartozik a túlzott zsírosság, az előrehaladott anyai életkor, a családban előforduló 2-es típusú cukorbetegség és a GDM kórtörténete (15–19). Közülük a túlzott zsírosság a leggyakrabban vizsgált módosítható kockázati tényező, következetes megállapításokkal (20–22). A GDM kockázata jelentősen és fokozatosan nő a túlsúlyos, elhízott és kórosan elhízott nőknél. A dohányzást nem határozták meg következetesen a GDM kockázati tényezőjeként (15, 17, 19, 23–27). A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy az anyai dohányzás (terhesség előtt és alatt) és a GDM közötti lehetséges kapcsolat mértéke szerény lehet. Az ázsiai, a spanyol és az indián nőknél a nem spanyol fehér nőkhöz képest megnő a GDM kockázata (15, 17, 19, 28). Egyes afrikai-amerikai nőknél (19, 29), bár nem mindannyian (17, 28), a kutatók megnövelték a GDM kockázatát a nem spanyol fehérekhez képest. Egyéb jelentett kockázati tényezők közé tartoznak, de nem kizárólag, az anya alacsony testalkata (30–34), policisztás petefészekbetegség, korábbi halandó születés, terhesség alatti magas vérnyomás és többszörös terhesség (9, 15).

ÉTKEZÉS ÉS ÉLETMÓD KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

Áttekintés

Az elmúlt évtizedekben a GDM kockázati tényezőinek azonosítására irányuló erőfeszítések megnőttek, részben a cukorbetegség és az elhízás világszerte növekvő prevalenciája miatt (9). Ezt követően számos potenciálisan új kockázati tényezőt azonosítottak a GDM számára. Néhány tanulmány szuggesztív bizonyítékokkal szolgált a táplálkozási tényezőkről mind a terhesség előtt, mind a terhesség alatt, amelyek összefüggenek a GDM kockázatával (35–46). Sőt, számos tanulmány összekapcsolta a terhesség előtti és/vagy terhesség alatti fizikai aktivitást a csökkent GDM-kockázattal (47–54). Úgy tűnik, hogy ez a hatás növekszik a fizikai aktivitás intenzitásának és a rá fordított idő növekedésével (9).

Étrendi tényezők és GDM

Jelentős bizonyíték fűződik az étrendhez a glükóz intolerancia kialakulásához. Kiterjedt szakirodalom védő és kockázatnövelő összefüggésekről számolt be felnőtteknél és nem terhes nőknél az egyes táplálkozási tényezők és a 2-es típusú cukorbetegség között. Ezek a tanulmányok azt sugallják, hogy az étrendi szénhidrát- és zsírbevitel minősége relevánsabb lehet a 2-es típusú cukorbetegség kockázata szempontjából, mint e tápanyagok teljes mennyisége (9). A szénhidrátok bizonyos típusai védőek lehetnek [pl. Teljes kiőrlésű gabonafélék (55–58)], és bizonyos típusú zsírok [pl. Transz-zsírok (59–63)] fokozhatják a kockázatot (64, 65). Az étrendi kezelést/tanácsadást régóta ajánlják azoknak a nőknek, akiknél GDM alakul ki. Az étrendi tényezők és a GDM kialakulásának kockázata közötti összefüggésről szóló tanulmányok azonban csak most jelentek meg. Korlátozott számú tanulmány vizsgálta a terhesség előtti és/vagy a terhesség alatti étrendet a GDM kockázatával összefüggésben (35–46, 66).

Étrendi tényezők a terhesség alatt és a GDM kockázata

Terhességi étrend és GDM kockázat

A közelmúltban számos pregravid étrendi tényező társult a terhesség alatti glükóz-intolerancia kockázatával. Ezek elsősorban egy nagy prospektív tanulmány adatain alapultak, az ápolók egészségügyi tanulmányának II. (36, 41).

Nyugati étrendi minta és vörös hús.

Az ápolók II. Egészségügyi vizsgálatában faktoranalízisekkel 2 étrendi mintát, a nyugati mintát és a körültekintő mintát azonosítottak. Erős pozitív összefüggéseket figyeltek meg a nyugati táplálkozási minta pontszám és a GDM kockázat között, míg a körültekintő étrendi minta pontszám szignifikánsan és fordítva kapcsolódott a GDM kockázatához, még a GDM főbb kockázati tényezőihez, például a cukorbetegség kórelőzményéhez, a terhesség előtti testtömeghez való igazítás után is. index (BMI), fizikai aktivitás, paritás stb. (41). A körültekintő táplálkozási szokásokat a gyümölcs, a zöld leveles zöldségek, a baromfi és a hal magas bevitele jellemezte, míg a nyugati mintát a vörös hús, a feldolgozott hús, a finomított gabonatermékek, az édesség, a sült krumpli és a pizza magas bevitele jellemezte. (9).

A nyugati mintázattal való összefüggést nagyrészt a vörös és a feldolgozott húskészítmények bevitele magyarázta. A vörös és a feldolgozott húsok pregravid bevitele szignifikánsan és pozitívan társult a GDM kockázatához, függetlenül a 2-es típusú cukorbetegség és a GDM ismert rizikófaktoraitól. Például a GDM fő kockázati tényezőinek kiigazítását követően, amely magában foglalja a terhesség előtti BMI-t, a fizikai aktivitást, az paritást és az egyéb étrendi kockázati tényezőket, azoknak, akik> 6 adag vörös húst/hét fogyasztottak, több mint 1,7-szer nagyobb volt a GDM azokhoz a nőkhöz képest, akik 33-at fogyasztottak). Ezenkívül azok az adatok, amelyek országosan reprezentatívak voltak az élveszületett nőkről, azt mutatták, hogy azoknak, akik terhesség alatt kezdték el a fizikai aktivitást, kisebb a GDM kialakulásának kockázata, mint azoknak, akik terhesség alatt inaktívak voltak (51). Ugyanebben a tanulmányban a medián feletti aktivitási szinttel rendelkező nőknél a GDM kockázata 67% -kal alacsonyabb, mint azoknál, akik kevesebb fizikai aktivitást végeztek (9). Egy nemrégiben végzett 4401 nő meta-elemzésében, amely 361 GDM esetet tartalmazott, a terhesség korai szakaszában a testmozgás a GDM kockázatának 24% -kal csökkent (esélyhányados: 0,76; 95% CI: 0,70, 0,83) (87).

KÖVETKEZTETÉSEK

Az elhízás és a cukorbetegség járványainak világszerte történő elterjedése, a GDM előfordulásának növekedése az elmúlt években, valamint a nők és az utódok rövid és hosszú távú káros egészségügyi következményei mind a nők, mind a GDM-hez kapcsolódó utódok számára kiemelik a GDM megelőzésének jelentőségét a nők körében nagy kockázat. Megfigyelő vizsgálatokból származó összesített bizonyítékok arra utalnak, hogy számos módosítható tényező, különösen a pregravid test adipozitása, a terhesség előtti és alatti rekreációs fizikai aktivitás, valamint a pregravid táplálkozási szokások, összefüggésben lehetnek a GDM kockázatával. Ezek az adatok együttesen azt sugallják, hogy a reproduktív korú nők számára az egészséges táplálkozás és az aktív életmód elfogadása vagy folytatása további előnyökkel jár.

Köszönetnyilvánítás

A szerzők felelőssége a következő volt: CZ: megírta a kéziratot; és YN: jelentős tanácsokkal látta el a bemutató diákat és kéziratot, és kritikusan szerkesztette a kéziratot. Mindkét szerző jóváhagyta a végleges kéziratot. A szerzőknek nem jelentettek be összeférhetetlenséget.