Az extrém diéták gyorsan megváltoztathatják a bélbaktériumokat

Írta Pennisi Erzsébet 2013. december 11-én, 13:00 órakor

extrém

A közelmúltban folytatott összes beszélgetés arról, hogy a bélben lévő baktériumok hogyan befolyásolják az egészséget és a betegségeket, úgy tűnik, mintha a testünket irányíthatnák. De beleszólhatunk abba, hogy mit eszünk. Emberekben először kutatók kimutatták, hogy az étrend radikális megváltoztatása gyorsan elmozdíthatja a bélben lévő mikrobiális sminket, és megváltoztathatja ezen baktériumok tevékenységét is. A tanulmány megteszi az első lépést annak felismerése felé, hogy ezeket a mikrobákat, amelyeket együttesen bélmikrobiomnak hívják, hogyan lehetne egészségesek maradni.

"Ez egy mérföldkőnek számító tanulmány" - mondja Rob Knight, a Boulderi Colorado Egyetem mikrobiológiai ökológusa, aki nem vett részt a munkában. "Megváltoztatja a nézetünket arról, hogy milyen gyorsan változhat a mikrobióm."

Szinte havonta egy új tanulmány összefüggést mutat a bélben élő baktériumok és az elhízástól az autizmusig terjedő betegségek között, legalábbis egereknél. A kutatóknak azonban gondjaik voltak az egészség és ezek a mikrobák közötti összefüggések felerősítésével, részben azért, mert nehéz arra késztetni az embereket, hogy étrendjüket megváltoztassák azokra a hetekre és hónapokra, amelyekre a kutatók azt gondolták, hogy a bélmikrobák megváltoztatása és az egészségre gyakorolt ​​hatás meglátása.

De 2009-ben Peter Turnbaugh, a Harvard Egyetem mikrobiológusa egereken kimutatta, hogy az étrend megváltoztatása csupán egy nap alatt befolyásolta a mikrobiómot. Tehát ő és Lawrence David, most az észak-karolinai Durham-i Duke Egyetem számítási biológusa úgy döntöttek, hogy megnézzék, lehet-e az étrendnek azonnali hatása az emberekre is. 10 önkéntest toboroztak, hogy csak azt fogyasszák, amit a kutatók 5 napig biztosítottak. Fele csak állati termékeket evett - szalonnát és tojást reggelire; tarló és mellkas ebédre; szalámi és válogatott sajt vacsorára, sertéshéjjal és húrsajttal uzsonnaként. A másik fele magas rosttartalmú, csak növényeket tartalmazó étrendet fogyasztott, amely szemeket, babot, gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz. A kísérletet megelőző és azt követő néhány napban az önkéntesek rögzítették, mit ettek, hogy a kutatók felmérhessék, miben különbözik az ételbevitel.

A tudósok a kísérlet előtti, közbeni és utáni székletmintákból izoláltak DNS-t és más molekulákat, valamint baktériumokat. Így meg tudták állapítani, hogy mely baktériumfajok vannak jelen a bélben és mit termelnek. A kutatók a mikrobák génaktivitását is megvizsgálták.

Az egyes diétacsoportokon belül az önkéntesek mikrobiómái között eltűntek a különbségek. A bélben lévő baktériumtípusok nem nagyon változtak, de e különféle típusok bősége megváltozott, különösen a húsevőknél, David, Turnbaugh és kollégáik ma a Nature-ben számoltak be róla. 4 nap alatt jelentősen megnőtt a baktériumok száma, amelyek tolerálják az epesavak magas szintjét a húsevőkben. (A test több epét választ ki a hús megemésztéséhez.) A géntevékenység, amely azt tükrözi, hogy a baktériumok miként metabolizálják az ételt, szintén meglehetősen megváltozott. A húst fogyasztóknál a fehérjék lebontásában részt vevő gének fokozták aktivitásukat, míg a növényeket fogyasztókban más, a szénhidrátok emésztését elősegítő gének jelentek meg. "Ami igazán meglepő volt, hogy a gén [aktivitás] profilok szinte pontosan megfeleltek a növényevőknél és a húsevőknél megfigyelteknek" - mondja David. Ez a gyors váltás még egy hosszú távú vegetáriánusnál is bekövetkezett, aki húsra váltott a tanulmány érdekében - mondja. - Nagyon meglepődtem, milyen gyorsan történt.

Evolúciós szempontból az a tény, hogy a bélbaktériumok elősegíthetik az étrend gyors változásának pufferelését, gyorsan felújítva a különböző anyagcsere-képességeket az elfogyasztott ételtől függően, nagyon hasznos lehetett a korai emberek számára - mondja David. De ez a rugalmasság az egészségre is hatással lehet.

"Ez egy nagyon fontos szempont a nagyon forró tudományterületen" - írja Colin Hill, az írországi University College Cork mikrobiológusa, aki nem vett részt a munkában. "Talán az étrend beállításával úgy alakíthatjuk a mikrobiómát, hogy az elősegítse az egészséget" - teszi hozzá Sarkis Mazmanian, a pasadenai Kaliforniai Műszaki Intézet mikrobiológusa, aki szintén nem kapcsolódik a tanulmányhoz.

De hogyan kell formálni, még mindig a levegőben van. "Még nem tartunk olyan ponton, ahol ésszerű étrendi ajánlásokat tehetünk a mikrobiota (és a gazdaszervezet)" javítására "- írja Hill. Ő és mások óvatosak például az egyik baktériumban, a Bilophila wadsworthia-ban megfigyelt növekedés következményeiben a húsevőkben, amely az egerekben gyulladásos bélbetegséggel és magas zsírtartalmú étrenddel jár. Knight azt mondja: "Hosszú út van még hátra, amíg az oksági kapcsolat meg nem állapítható."

Tehát Hill eddigi legjobb tanácsa: "Az embereknek ideális esetben változatos étrendet kell fogyasztaniuk, megfelelő tápanyagokkal és mikroelemekkel - akár állati, akár növényi eredetű, akár vegyes étrendből".