Az otthoni ételkészítésre fordított idő és az egészséges táplálkozás mutatói

Absztrakt

Háttér

Az ételkészítésre és a főzésre fordított idő hatással lehet az étrend minőségére és egészségére. Kevéssé ismert azonban, hogy az étellel kapcsolatos időfelhasználás hogyan kapcsolódik az élelmiszer-fogyasztáshoz és a kiadásokhoz, akár éttermekben, akár otthon fogyasztott ételekhez.

Célja

Kvantitatív módon értékelni az összefüggéseket az ételkészítésre szokásosan fordított idő és az önmaga által bejelentett élelmiszer-fogyasztási szokások, az ételkiadások és az éttermi használat gyakorisága között.

Mód

Ez egy keresztmetszeti vizsgálat volt, amelyet 1319 felnőtt vett részt a 2008–2009-ben végzett népességalapú felmérésben. A mintát azokba rétegezték, akik napi 2 órát töltöttek ételkészítéssel és takarítással. Leíró statisztikák és többváltozós regressziós modellek vizsgálták az időfelhasználási csoportok közötti különbségeket. Az elemzéseket 2011–2013-ban végezték.

Eredmények

Azok a személyek, akik a legkevesebb időt töltötték az ételkészítéssel, általában dolgozó felnőttek voltak, akik kiemelt figyelmet fordítottak a kényelemre. Az ételkészítésre fordított idő nagyobb része az étrend magasabb minőségi mutatóival volt összefüggésben, ideértve a zöldségek, saláták, gyümölcsök és gyümölcslevek jelentősen gyakoribb bevitelét. Napi kevesebb, mint 1 óra/nap kiadás az ételkészítéshez lényegesen több pénzzel költött az otthonon kívüli ételekre és a gyorséttermek gyakoribb használatára, mint azok, akik több időt töltöttek az ételkészítéssel.

Következtetések

Az eredmények azt mutatják, hogy az idő elengedhetetlen összetevője lehet a felnőttek egészségesebb étkezési szokásainak kialakításában. További kutatásoknak meg kell vizsgálniuk az ételkészítésre fordított idő meghatározóit.

Bevezetés

Az ételkészítési szokások és készségek összefüggésbe hozhatók az egészségesebb étrend bevitelével. Egy tanulmányban azok a fiatal felnőttek, akik rendszeresen készítettek ételt, ritkábban fogyasztottak gyorséttermet, és nagyobb eséllyel teljesítették az étrendi ajánlásokat. 1 Egy másik tanulmány kimutatta, hogy a családok nagyobb mennyiségű zöldséget vásároltak rendszeresen, amikor a fő ételkészítő bízott ezen ételek elkészítésében. 2 Egy harmadik vizsgálatban azok a nők, akik időben tervezték az étkezést és élvezték az új receptek kipróbálását, nagyobb valószínűséggel fogyasztottak napi két vagy több adag gyümölcsöt, míg azok a nők, akiknek a főzés munkája volt, és kevés időt töltöttek a főzéssel, kevésbé fogyasztottak gyümölcs. 3 Ugyanakkor az Egyesült Államok legújabb felmérései rámutattak, hogy a főzésre és az ételkészítésre fordított idő az 1960-as évek óta jelentősen csökkent, az amerikaiak jelenleg napi 33 percet becsülnek az ételkészítésre és a takarításra. 4

A főzéshez rendelkezésre álló korlátozott idő az egyik akadály lehet az egészségesebb étrend elfogadásában. Az időhiány elterjedt volt az alacsony bért kereső dolgozó szülők körében az Egyesült Államokban. Azok a szülők is, akik értékelik az egészséges családi étkezéseket, gyakran gyors és könnyen elkészíthető ételeket szolgálnak fel gyermekeiknek, 5 beleértve a virslit, a pizzát, a makarónit és a sajtot. 6 Az alacsony és közepes jövedelmű, dolgozó szülőkkel kapcsolatos kutatások azt mutatták, hogy megküzdöttek az időigényekkel azáltal, hogy inkább az elvitelre és az éttermi ételekre támaszkodtak, a családi ételeket pedig elkészített ételekre és más gyors lehetőségekre alapozták. Az időhiány jelentette a fő akadályt az európai felnőttek által hivatkozott étrendi útmutatás elfogadásában. 8.

A kényelem iránti igény ellentmondhat az ajánlott étkezési terveknek is, amelyek optimálisak a táplálkozás és a megfizethetőség szempontjából. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) takarékos élelmiszer-tervének gazdasági elemzései azt találták, hogy ezek a tápláló, olcsó étkezési tervek elkészítése időintenzív volt, és sokkal költségesebb volt, ha az időt kifejezetten figyelembe vették. 9,10 Más elemzések azt mutatják, hogy az egyfejű háztartások számára az idő nagyobb megkötést jelentett, mint a pénz a takarékos élelmiszer-terv étrendi céljainak elérésében. 11.

További kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy az idő rendelkezésre állása miként számol az egészséges étrend elkészítésével és fogyasztásával kapcsolatban, de viszonylag kevés tanulmány számolt be az időhasználattal általában, vagy különösen az étellel kapcsolatos időhasználattal. Ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy mennyiségileg feltárja az élelmiszerekkel kapcsolatos időhasználat, az éttermi használat és az egészséges táplálkozás mutatói közötti kölcsönhatást. Továbbá keveset tudunk a főzésre fordított idő és az ételkiadások közötti összefüggésekről. Ez a tanulmány egy felnőttek körében végzett populációalapú vizsgálat adatait elemezte, hogy tesztelje azt a hipotézist, miszerint az otthoni étkezések előkészítésével, főzésével és takarításával töltött idő hosszabb ideje összefügg az élelmiszer-fogyasztás egészségesebb szokásaival és a kevesebb étkezésen kívüli étkezéssel.

Mód

Tárgyak

Intézkedések

A fő független változó az ételkészítéssel kapcsolatos tevékenységekre fordított idő volt. Konkrétan minden résztvevőnek feltették a következő nyílt kérdést: Átlagosan hány órát töltesz felkészüléssel, főzéssel és takarítással az étkezésekből? A válaszokat hetente rögzítettük. Ez az időfelhasználási kérdés hasonló ahhoz a kérdéshez, amelyet jelenleg használnak a rugalmas fogyasztói magatartásfelmérés (FCBS) modulban, amelyet a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat (NHANES) résztvevői kezeltek. 16 A válaszok megoszlása alapján az adatokat három időfelhasználási rétegre csoportosítottuk: 2 óra/nap. Az ételfogyasztás, az étkezési kiadások és az éttermi felhasználás a függő változók voltak.

Az élelmiszer-fogyasztást hat élelmiszercsoport fogyasztásának gyakoriságával mértük, amelyek tükrözték az egészségesebb és kevésbé egészséges beviteleket: gyümölcs (a gyümölcslé kivételével), zöld saláta, a salátán vagy burgonyán kívüli zöldségek, gyümölcslé, cukorral édesített italok (beleértve a gyümölcsitalokat, üdítőket) italok és kólák, kivéve a diétás vagy cukormentes italokat), valamint édesített gabonaalapú snackek (beleértve a sütiket és süteményeket is). Ezek az élelmiszercsoportok a BRFSS-ben alkalmazott szokásos étrendi kérdéseken alapultak: gyümölcs, gyümölcslé és zöldség, a BRFSS alap kérdőívből 17; édes snackek, amelyeket korábban a zsírforrások vizsgálatára használt modulból alakítottak ki 18; és cukorral édesített italok állam-specifikus BRFSS modulokból. 19 megkérdezettet kértek fel, hogy adják meg az egyes élelmiszerek fogyasztási gyakoriságát, amelyet a felmérés adminisztrátora hetente többször kódolt.

Két becslést vizsgáltak az ön által bejelentett, háztartási szintű élelmiszer-kiadásokról: a teljes étkezési kiadások heti étkezéskor (beleértve az éttermeket, kávézókat és gyorséttermeket) és az étkezési kiadások az étkezés nélküli étkezés nélkül, ami elsősorban a szupermarketek és az élelmiszerboltok élelmiszer-kiadásait jelentette. üzletek. Ezeket a kérdéseket az NHANES FCBS 16 adaptálta, és a következőképpen fogalmazták meg: Mennyit költ háztartása egy átlagos héten kívüli étkezésre, az alkoholt vagy a tippeket nem számítva ?, Összességében pedig mennyit költenek a háztartásai egy hét alatt étkezésre, kivéve az étkezést? Ezeket a háztartási szintű becsléseket ezután elosztották az egyes háztartásokban élők számával, hogy egy főre jutó heti kiadási változókat kapjanak.

Az éttermi használatot a résztvevő dokumentálta azzal, hogy ismét kérdéseket tett fel az NHANES FCBS 16 alapján: Ha kint étkezik, milyen gyakran jár az egyes éttermetípusokba? A válaszokat külön-külön rögzítettük a teljes körű szolgáltatást nyújtó és a gyorsétterem/gyorsétterem esetében. Az öt válaszlehetőség havi kétszer, vagy kevesebb, mint havonta kétszer, hetente több mint 4 alkalommal változott. Analitikai célokból a változókat dichotomizálták „hetente egyszer vagy többre”, illetve „hetente kevesebb mint egyszer”.

A társadalmi-gazdasági változók az iskolai végzettség és a háztartások jövedelme voltak. Mindkét változót átcsoportosítottuk a többváltozós modellekben a szabadság fokának csökkentése érdekében, az újracsoportosítási pontokat pedig a minta megoszlása és a priori érdeklődési kategóriák vezérelték. Az oktatás hat kategóriáját három kategóriába kódolták át: középiskolai vagy annál alacsonyabb szintű, néhány főiskolai, valamint felsőfokú végzettségű. A háztartások jövedelmi csoportjait három kategóriába sorolták: 2 óra/nap ezekre a feladatokra.

A gyümölcs- és zöldségfogyasztás szisztematikusan és pozitívan kapcsolódott az élelmiszerekhez kapcsolódó időfelhasználáshoz. Több lineáris regressziós modellt használtak a táplálékbevitel korrigált átlagos (SE) gyakoriságának becslésére hat élelmiszercsoport esetében. Ezeket az elemzéseket a legfontosabb szociodemográfiai változókhoz igazították: életkor, nem, faj, foglalkoztatási helyzet, végzettség és jövedelem. A 2. táblázat azt mutatja, hogy azok közül, akik a legtöbb időt étkezéssel kapcsolatos magatartásban töltötték, a gyümölcsöt (a gyümölcslevet leszámítva) hetente 8,4-szer fogyasztották, szemben a legalacsonyabb időfelhasználású csoportba tartozó gyermekek 6,1-szeresével (p különbség az étel becslése) fogyasztás és élelmiszer-kiadások három élelmiszerekkel kapcsolatos időfelhasználási csoport számára