Az U-500 rendszeres inzulin alkalmazása folyamatos szubkután inzulininfúzióval: Klinikai gyakorlati tapasztalat

Sirimon Reutrakul

1 Endokrinológiai részleg, Orvostudományi Osztály, Rush University Medical Center, Chicago, Illinois

Rebecca L Brown

2 Felnőtt és gyermek endokrinológia, cukorbetegség és anyagcsere szekció, Orvostudományi Tanszék, Chicagói Egyetem, Chicago, Illinois

Csung-Kay Koh

1 Endokrinológiai részleg, Orvostudományi Osztály, Rush University Medical Center, Chicago, Illinois

Tiffany K Hor

1 Endokrinológiai részleg, Orvostudományi Osztály, Rush University Medical Center, Chicago, Illinois

David Baldwin

1 Endokrinológiai részleg, Orvostudományi Osztály, Rush University Medical Center, Chicago, Illinois

A jelenlegi rendelkezésre álló terápiák ellenére a súlyos inzulinrezisztenciával és nagy inzulinigénnyel rendelkező betegek kihívásokat jelentenek a jó glikémiás kontroll elérésében. Az ötszörös koncentrációjú U-500 rendszeres inzulin (U-500R) használata csökkentheti a szükséges injekciók számát, az inzulin mennyiségét, a kényelmetlenséget, és esetleg javíthatja a felszívódási sebességet. A kezdete hasonló az U-100 rendszeres inzulinhoz és az U-100 semleges Hagedorn protaminhoz hasonló időtartamú. 1 U-500R szubkután injekció jelentősen csökkentheti a hemoglobin A1c (HbA1c) szintjét. 2 Folyamatos szubkután inzulininfúzióval (CSII) történő alkalmazásáról 12 hónapig számoltak be. Ehhez társult a HbA1c 1,2% és 3,5% közötti csökkenése, a súlygyarapodás, az inzulin teljes napi dózisának (TDD) változása, ritka hipoglikémia, a betegek elégedettségének növekedése és költségmegtakarítás. 3–5

Munkánk során visszamenőlegesen megvizsgáltuk a praxisunkban lévő 10 beteg orvosi nyilvántartását, akik az U-500R-t CSII-n keresztül alkalmazták, amelyet akár 92 hónapig követtek. Adataikat a Asztal 1 . Az értékeket értelemszerűen átlag ± szórásként adjuk meg. Páros t-tesztet alkalmaztunk a kiindulási értékhez viszonyított változások elemzéséhez. Átlagos életkoruk 45,5 ± 10,9 év volt. Nyolc betegnél volt 2-es típusú cukorbetegség, egy a terhesség alatt kezdte meg a kezelést, kettő nem alkoholos steatohepatitist, kettő pedig 1-es típusú cukorbetegséget szenvedett. A betegek elhízottak, kiindulási súlyuk 108,5 ± 15,4 kg, testtömeg-indexük pedig 35,9 ± 5,1 kg/m 2 volt. A TDD 234 ± 111 U U-100 inzulin/nap volt (2,2 ± 0,9 U/kg/nap). Az átlagos kiindulási HbA1c 9,0 ± 1,1% (6,6–10,9%) volt. Hét beteg kapott napi többszörös U-100 inzulin injekciót, három pedig lispro inzulint kapott CSII-n keresztül. Ezen felül öten használtak metformint, tiazolidindionokat és/vagy glükagonszerű peptid-1 agonistát.

Asztal 1

A betegek története és az U-500R részletei folyamatos szubkután inzulininfúzió alkalmazásával

BetegKor/nemDiabetes történelemDiabetes kezelés a kiinduláskor A terápia időtartama (hónapok) Kiindulási TDD (U-100 egység/nap) Alapszint HbA1c (%) 6 hónap HbA1c (%) Utolsó HbA1c (%) Utolsó TDD (U-100 U/nap)

1	45/nő	1. típus	Lispro CSII-n keresztül, metformin	12.	122	6.6	Nem elérhető	7.2	123.
2	23/férfi	1. típus	Lispro a CSII-n keresztül	92	135	9.2	7.7	6.3	168
3	35/nő	2. típus, terhes	Lispro a CSII-n keresztül	12.	225	8.2	7.5	7.1	200
4	50/nő	2. típus, NASH	Glargin, aszpart, metformin, pioglitazon	6 a	200	10.9	7.0	7.0	160
5.	58/nő	2. típus	Glargin, lispro	12.	260	9.2	8.1	7.7	361
6.	55/férfi	2. típus	Glargin, lispro	12.	260	10.2	9.2	7.8	387
7	37/nő	2. típus	Glargin, lispro, metformin, roziglitazon, exenatid	24 b	250	9.0	6.5	7.0	240
8.	53/férfi	2. típus	Glargin, metformin, roziglitazon, exenatid	36	520	8.8	8.0	7.4	335
9.	45/férfi	2. típus	Glargin, aszpart	52	180	9.1	8.0	8.7	185
10.	53/férfi	2. típus, NASH	Glargin, lispro, kevert 75/25, pioglitazone	60	190	9.0	5.8	7.6	200
Átlag ± szórás	31,8 ± 28,1	234 ± 111	9,0 ± 1,1	7,5 ± 1,0 c	7,3 ± 0,6 c	235 ± 93 d

NASH, alkoholmentes steatohepatitis.

A CSII-vel történő U-500R időtartama 31,8 ± 28,1 hónap volt (6–92 tartomány), öt betegnél 12 hónapnál hosszabb ideig. A kezelés megkezdése után a HbA1c (%) 7,3 ± 0,8 (p = 0,01), 7,5 ± 1,0 (p 3,6

Két beteg abbahagyta a kezelést: egy a cukorbetegség megszűnésével járó bariatrikus műtét miatt, egy pedig személyes okok miatt. Az egyik beteg ideiglenesen abbahagyta a pumpa feltöltése során bekövetkező esetleges véletlen inzulinadagolásra vonatkozó figyelmeztetést, ami hipoglikémiát okoz. A cukorbetegség kontrollja azonban súlyosbodott, és a kezelést újra elkezdték. A kilenc megmaradt cukorbetegség közül nyolc továbbra is részt vesz a kezelésben.

Megállapítottuk, hogy a CSII-n keresztüli U-500R biztonságos és hatékony a hosszú távú glikémiás kontroll elérésében súlyos inzulinrezisztenciájú cukorbetegeknél.