Bélműködési zavar

A bélműködési zavar a bélmozgások ellenőrzésének képtelenségére utal, ideértve a bélmozgások gyakoriságával és konzisztenciájával kapcsolatos problémákat is. Ez a tünet zavartságot és megaláztatást, valamint kényelmetlenséget okozhat, ezért nagyon fontos, hogy orvosával vagy gasztroenterológussal együttműködve értékelje problémája okát és megoldásokat találjon.

magas rosttartalmú

Az SM-ben gyakori specifikus bélműködési zavarok közé tartozik a székrekedés, az inkontinencia, az izomkontroll elvesztése vagy gyengeség, a lassú mozgékonyság és a hasmenés.

Melyek a bélműködési zavarok az SM-ben?

A székrekedés abból adódhat, hogy nem kap elegendő folyadékot, csökken a mobilitás és csökken a fizikai aktivitás, valamint az étel mozgása (a mozgékonyság) lelassul a gyomor-bél traktuson keresztül.

A székrekedés oka lehet idegkárosodás, vagy mellékhatása lehet olyan gyógyszereknek, mint antidepresszánsok vagy hólyagszabályozó gyógyszerek.

A bélmozgások kontrolljának elvesztését okozhatja idegkárosodás, vagy súlyosbíthatja a székrekedés.

A hasmenés ritkábban fordul elő, mint más bélműködési problémák az SM-ben szenvedőknél. Hasmenés akkor fordulhat elő, ha az ember székrekedés alatt áll, és a vastagbél felsõ részébõl laza széklet szivárog ki a megerõsödött széklet körül, amelyet a végbél támaszt alá.

Mit tehetek azért, hogy rendszeresen maradjak?

Íme néhány egyszerű lépés a bél rendszerességének növelése érdekében.

  • Fogyasszon folyadékot: Ügyeljen arra, hogy naponta legalább 48 uncia (6–8 pohár) folyadékot fogyasszon
  • Növelje a rostbevitelt:
    • Az étrendnek tartalmaznia kell sok rostot, amelyet friss zöldségekből és gyümölcsökből, gabonafélékből és teljes kiőrlésű kenyerekből nyerhetünk
    • Élelmi rost-kiegészítést, például porított psylliumot is használjon (kezelőorvosa vagy gyógyszerésze segíthet ilyet javasolni)
  • Használjon székletlágyítókat: Orvosa javasolhatja a székletlágyító használatát
  • Készítsen rendszeres menetrendet:
    • Győződjön meg arról, hogy szabályos időt és ütemtervet állapít meg a székletürítéshez, a mozgások között legfeljebb 2-3 nap lehet
    • Mérsékelten használhat beöntést, kúpokat és hashajtókat a bélmozgás segítésére (feltétlenül konzultáljon orvosával a hashajtók használatáról)

Milyen példák vannak a magas rosttartalmú ételekre?

A magas rosttartalmú étrend segít rendszeresen maradni, és hasznos a székrekedés kezelésében. A magas rosttartalmú ételek elősegítik az emésztett élelmiszerek átjutását a gyomor-bél traktuson keresztül és a testből. Sokféle étel van, amelyben magas a rosttartalma. A keresztesvirágú zöldségek, például a káposzta, a karfiol, a fehérrépa, a rutabaga, a brokkoli és a kelbimbó jó táplálékrostforrás, csakúgy, mint a gyümölcsök, például az alma, a bogyók, a szőlő és a körte. Ezenkívül diófélék és magvak, pattogatott kukorica, hüvelyesek, például borsó, bab és lencse, valamint teljes kiőrlésű gabonákat tartalmazó termékek, például kenyér, tészta (100% teljes kiőrlésű tészta), gabonafélék, zab, rozs, kukorica, rizs (barna) ) és az árpa jó rostforrás. A rostbevitel növelése érdekében hozzáadhat élelmi rost-kiegészítést, például feldolgozatlan korpát a gabonafélékhez, pékárukhoz és italokhoz. Korlátozza továbbá azon ételek fogyasztását, amelyekről ismert, hogy hozzájárulnak a székrekedéshez, például alacsony rosttartalmú ételek, feldolgozott húsok és sajtok.

Mi néhány tipp a magas rosttartalmú étrend megkezdéséhez?

Ha nem szokott magas rosttartalmú étrendet fogyasztani, akkor a fent felsorolt ​​ételeket lassan vezesse be étrendjébe. Célja az legyen, hogy napi 25-35 gramm rostot kapjon. Két-három naponta próbáljon meg további adagot adni a magas rosttartalmú ételeknek a szokásos étrendhez, hogy a gyomor-bél traktus alkalmazkodhasson az étrend változásához és megakadályozza a felesleges gázmennyiséget. Végül naponta legalább három adag nyers gyümölcsöt vagy zöldséget kell megennie.