Beeline készítése a nektárhoz: Hogyan segítik a virágok a minták a méheket az első nektárban gazdag viráguk kiszúrásában

A nektárt kereső darázs a bikaszem helyett a virágokon lévő útjelző táblákat veszi igénybe. Orbán Levente és Catherine Plowright, a kanadai Ottawa Egyetem új tanulmánya azt mutatja, hogy a virág közepén lévő jelölések nem annyira fontosak, mint azok a jelölések, amelyek a méheket a központba irányítják.

bevonal

A mű online közzététele a Springer folyóiratában, a Naturwissenschaften - The Science of Nature.

Az első alkalommal, amikor a méhek elmennek nektárt keresni, mely vizuális ingereket használják annak az első virágnak az azonosítására, amely biztosítja számukra a keresett jutalmat? Orbán és Plowright a virágmintázat típusának és a minta helyzetének relatív hatását tesztelik egy olyan darázscsoportban, amely még soha nem keresett nektárt, vagyis virág-naiv méhek.

A rádiófrekvenciás azonosítási technológiát és a videofelvételeket egyaránt alkalmazó két kísérlet sorozatában a kutatók összesen több mint 500 virág-naiv méhnek tettek ki kétféle mintát a mesterséges agyag virágain: koncentrikus és radiális. A koncentrikus minták azonos középpontú körökből vagy gyűrűkből állnak. A sugárminták a virág külsejéből kifelé nyúló, kifejezetten színes vonalakból állnak, amelyek a nektár és a virágpor közepén összpontosulnak. A tesztelt minták a művirágok két helyzetének egyikében voltak: középen vagy periférián, a virág koronáján (vagy szirmain).

Megállapították, hogy mindkét vizuális tulajdonság jelentős hatással volt a virágválasztásra. Ha azonban egymással szembeállítják, akkor a mintatípus megdönti a pozíciót. A méhek a radiális mintákat részesítették előnyben a koncentrikus minták helyett. Amikor a központban lévő radiális minták hatását összehasonlítottuk a sugárirányú minták perifériára gyakorolt ​​hatásával, a méhek válaszában alig volt különbség. Úgy tűnik, hogy a radiális mintázat vizuális jelzései a méheket a virág peremére vezetik. Odaérve a virág közepén találják meg a jutalmazó nedűt.

A kutatók arra a következtetésre jutottak: "Ami előbb következett be: a csirke vagy a tojás? A méhek viselkedése az evolúció során a virág megjelenésének adaptációjaként alakult. Hasonlóképpen, a virág megjelenése is olyan módon fejlődött ki, amely kielégíti a méhek vizuális és szagló képességeit A virágok kihasználhatják azt az elvet, amelyet a diákok és a tanárok egyaránt ismerni fognak: a méheknek nem magát az ételt kell bemutatni, hanem azt, hogy hogyan találják meg. "