Vesedaganatok és veserák

A vesedaganatok (más néven vesedaganatok) a vesék olyan növekedései, amelyek jóindulatúak vagy rákosak lehetnek. A legtöbb nem okoz tüneteket, és váratlanul fedezi fel őket, amikor diagnosztizálják és kezelik egy másik állapot miatt.

A vesedaganat áttekintése és tünetei

A vesék a hasi szervek, amelyek eltávolítják a hulladékot és a felesleges vizet a vérből (vizeletként), és segítenek a vegyi anyagok (például nátrium, kálium és kalcium) egyensúlyának fenntartásában a testben. A vesék olyan hormonokat is termelnek, amelyek segítenek a vérnyomás szabályozásában, és stimulálják a csontvelőt vörösvérsejtek előállítására.

A jóindulatú vesedaganatok típusai:

Vese adenoma - A vese adenoma a jóindulatú, szilárd vese daganat leggyakoribb formája, és jellemzően kicsi, alacsony fokú növekedés. Okuk nem ismert.
Vese oncocytoma - Az oncocytoma jóindulatú, általában tünetmentes daganat, amely elég nagyra nőhet. Fejlõdhetnek az egész testben, és nem csak a vesékre jellemzőek. Okuk szintén nem ismert, és férfiaknál nagyobb gyakorisággal jelennek meg, mint nőknél.
Angiomyolipoma - Más néven vese hamartoma, az angiomyolipoma ritka, jóindulatú daganat, amelyet örökletes genetikai mutáció okozhat. Elszigetelt, egyéni alapon fordulhatnak elő, de leggyakrabban egy ritka genetikai betegséggel, gumószklerózissal társulnak, amely daganatokat okozhat a bőrben, a vesében, az agyban és más szervrendszerekben. Tuberous sclerosis nélküli betegeknél ezek a daganatok leggyakrabban középkorú nőknél fordulnak elő.
Fibroma - A fibromák a vesén, a vesén vagy annak környékén található rostos szövet daganatai. Ritkák és gyakoribbak nőknél. Okuk ismeretlen, és a legtöbbjük nem okoz tüneteket.
Lipoma - A lipómák ritka vesedaganatok, amelyek a vesekapszula vagy a környező szövet zsírsejtjeiből származnak. A lipómák jellemzően középkorú nőknél fordulnak elő.

Mi a veserák?

Ha a vesedaganat rosszindulatú, akkor az veserák. A veserák két fő típusa a vesesejtes rák és az átmeneti sejtrák. Felnőtteknél a vesesejtes rák leggyakrabban a vese belsejében lévő kis csövek bélésében kezdődik. Az átmeneti sejtrák sokkal ritkábban fordul elő. Wilms daganata, a veserák másik típusa, a gyermekeknél fordul elő leggyakrabban.

A veserák tünetei a következők lehetnek:

Vér a vizeletben
Fájdalom vagy csomó a hát alsó részén
Fáradtság)
Étvágytalanság
Váratlan fogyás
Láz
Anémia

A veserák diagnosztikai tesztjei a következők lehetnek:

Vizeletvizsgálatok: A normális vizelésből származó vizeletminta felhasználásával a klinikusok meghatározzák, hogy a vizelet tartalmaz-e tumorsejteket.
Cisztoszkópia: lehetővé teszi az orvos számára, hogy a test belsejébe egy vékony, megvilágított, hajlékony csővel, cisztoszkópnak nevezzen
Biopszia: kis mennyiségű szövet eltávolítása mikroszkóp alatt történő vizsgálat céljából
Számítógépes tomográfia (CT vagy CAT): háromdimenziós képet készít a test belsejéről, különböző szögekből készített röntgensugarak felhasználásával
Mágneses rezonancia képalkotás (MRI): mágneses mezőket használ, nem röntgensugarakat, a test részletes képeinek elkészítéséhez
Pozitronemissziós tomográfia (PET) pásztázás: képeket készít a test belsejében található szervekről és szövetekről
Ultrahang: hanghullámok segítségével képet alkot a belső szervekről
Vérvizsgálatok: bizonyos fehérjék megnövekedett vérszintjének ellenőrzése

Kezelés

Vese tumorok és veserák műtéte

A műtét általában az első vonalbeli kezelés a jóindulatú vese daganatokban vagy a vese rákban, amelyek nem terjedtek el. A laparoszkópos műtét lehetővé teszi a minimálisan invazív műtétet, a sebész kis bemetszéseket végez a hasban, hogy egy kis fényt, kamerát és egyéb, a daganat megtekintésére és eltávolítására szolgáló műszert helyezzen be. Kimutatták, hogy a laparoszkópos műtét ugyanolyan hatékony, mint a hagyományos műtét, és megkönnyíti a gyógyulást.

Aktív megfigyelés kisebb vesedaganatok esetén

Vese daganatos sebészeink nagy tapasztalattal rendelkeznek és a világ vezető szakértői közé tartoznak a kisebb vesedaganatok minimálisan invazív műtéti eltávolításában (robotikus részleges nephrectomia). Közzétett tanulmányaink azonban azt mutatták, hogy ezek közül a gondosan kiválasztott daganatok közül nagyon keveset kell valaha eltávolítani. Ezekben a kiválasztott betegeknél gondosan figyelemmel kísérjük a tumor növekedését az idő múlásával. Ezt hívják „aktív megfigyelésnek” vagy „figyelő várakozásnak”.

Az aktív felügyelet folytatására vonatkozó döntés számos tényezőtől függ, beleértve a következőket:

A beteg kora
A betegek általános egészségi állapota
A daganat mérete képalkotáskor (CT, MRI vagy ultrahang)
A daganat növekedési üteme idővel

Itt, a BIDMC-n összefogtunk Johns Hopkins kutatóival, hogy tanulmányozzuk e daganatok növekedési ütemét, és kidolgoztunk egy pontszámítási rendszert, amely segít meghatározni, hogy a beteg jelölt-e ezen aktív megfigyelési programban. Johns Hopkins munkatársaival együtt rendelkezünk a világ egyik legnagyobb vese daganatos adatbázisával, amelyet idővel műtét nélkül követtek. Kérje meg egyik vesedaganatos szakértőnket a pontszámáról és arról, hogy jogosult-e aktív megfigyelésre.

Immun terápia

Az immunterápia, más néven biológiai terápia, egyfajta rákkezelés, amelynek célja a szervezet természetes védekezőképességének fokozása a rák elleni küzdelemben. Az immunrendszer működésének javítására, megcélzására vagy helyreállítására a test által vagy laboratóriumban készített anyagokat használ. A következő módszerek egyikével működhet:

A rákos sejtek növekedésének megállítása vagy lassítása

Megállítja a rák terjedését a test más részeire
Az immunrendszer segítése a rákos sejtek jobb elpusztításában

Monoklonális antitestek

Az antitestek az immunrendszer által előállított fehérjék, amelyek segítenek a fertőzések leküzdésében. Az ember által készített változatokat, az úgynevezett monoklonális antitesteket (mAb-k) úgy lehet kialakítani, hogy egy adott célpontot megtámadjanak. Ha monoklonális antitest kötődik egy rákos sejthez, ez lehetővé teheti az immunrendszer számára a rákos sejt elpusztítását, megakadályozhatja a rákos sejtek gyors növekedését és a gyógyszereket közvetlenül a rákos sejtekbe továbbíthatja.

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) által a rák kezelésére jelenleg jóváhagyott monoklonális antitestek a következők:

Alemtuzumab (Campath)
Bevacizumab (Avastin)
Cetuximab (Erbitux)
Ipilimumab (Yervoy)
Nivolumab (Opdivo)
Ofatumumab (Arzerra)
Panitumumab (Vectibix)
Pembrolizumab (Keytruda)
Rituximab (Rituxan)
Trastuzumab (Herceptin)

Citokin alapú immunterápia

A nem specifikus immunterápiák az immunrendszert is segítik a rákos sejtek elpusztításában. A citokinek a kis fehérjék kategóriája, amelyek fontosak a sejtjelzésben. A sejtek felszabadítják őket, és befolyásolják más sejtek viselkedését. Különösen fontosak az immunrendszerben; a citokinek modulálják a humorális és a sejtalapú immunválaszok közötti egyensúlyt, és szabályozzák az egyes sejtpopulációk érését, növekedését és reakciókészségét. Fontosak az egészség és a betegségek szempontjából, különösen a fertőzésre adott válaszokban, az immunválaszokban, a gyulladásban, a traumában, a szepszisben, a rákban és a szaporodásban.

Két gyakori citokin immunterápia:

Az interleukinek segítik az immunrendszert a rákot elpusztító sejtek termelésében. A laboratóriumban előállított interleukint, úgynevezett interleukin-2, IL-2 vagy aldesleukin (Proleukin), veserák és bőrrák, ezen belül melanoma kezelésére használják.

Az interferonok segítik az immunrendszert a rák elleni küzdelemben, és lassíthatják a rákos sejtek növekedését. A laboratóriumban gyártott interferon, alfa-interferon (Roferon-A [2a], Intron A [2b], Alferon [2a]), a rák kezelésében alkalmazott leggyakoribb interferon.

Rák elleni oltások

Az oltás egy másik módszer, amelyet a test betegség elleni küzdelemében segítenek. A kezelési vakcina segíti a szervezet immunrendszerét a rák elleni küzdelemben azáltal, hogy felkészíti a rákos sejtek felismerésére és megsemmisítésére. Megadható, hogy megpróbálja megakadályozni a rák újbóli megjelenését, eltávolítani a megmaradt rákos sejteket más típusú kezelés után, vagy megállítani a rákos sejtek növekedését. A kezelési vakcinát úgy tervezték, hogy specifikus legyen, ami azt jelenti, hogy a rákos sejteket kell megcéloznia az egészséges sejtek befolyásolása nélkül. Jelenleg a rák elleni oltások nagyrészt kísérleti jellegűek, és nem bizonyítottan hatékonyak.