Cellulitis

Szerző: Dr. Amy Stanway, Bőrgyógyászati Osztály, Waikato Kórház, Hamilton, Új-Zéland, 2001. Felülvizsgálta és frissítette: Dr. Jannet Gomez, a Queen Mary University London klinikai dermatológiai posztgraduális hallgatója, Egyesült Királyság; Főszerkesztő, Hon A/Prof Amanda Oakley, bőrgyógyász, Hamilton, Új-Zéland, 2016. július.

Mi a cellulitis?

A cellulitisz az alsó dermis és a szubkután szövet gyakori bakteriális fertőzése. Vörös, fájdalmas, duzzadt bőr és szisztémás tünetek lokalizált területét eredményezi. Hasonló tüneteket tapasztalhat a felszínesebb fertőzés, az erysipelák, így a cellulitist és az erysipelákat gyakran együtt vizsgálják.

Cellulitis

Cellulitis a bal lábon

Ki kap cellulitist?

A cellulitisz minden életkorú és fajú embert érint. A cellulitisz hajlamai a következők:

A cellulitis korábbi epizódja (i)
A lábujjak vagy a sarok repedése, pl. Lábgomba, tinea pedis vagy repedezett sarok miatt
Vénás betegség, pl. Gravitációs ekcéma, lábszárfekély és/vagy nyiroködéma
Jelenlegi vagy korábbi sérülés, pl. Trauma, műtéti sebek, sugárkezelés
Immunhiány, pl. Emberi immunhiány vírus fertőzés (HIV)
Immuncsökkentő gyógyszerek
Cukorbetegség
Krónikus vesebetegség
Krónikus májbetegség
Elhízottság
Terhesség
Alkoholizmus

Sokan hamisan tulajdonítják a cellulitis epizódját egy láthatatlan pókcsípésnek. A dokumentált pókcsípés nem vezetett cellulitishez.

Mi okozza a cellulitist?

A leggyakoribb cellulitist okozó baktériumok a Streptococcus pyogenes (az esetek kétharmada) és a Staphylococcus aureus (egyharmada). A cellulitis ritka okai a következők:

Pseudomonas aeruginosa, általában a láb vagy a kéz defektes sebében
Haemophilus influenzae, arc cellulitisben szenvedő gyermekeknél
Anaerobok, Eikenella, Streptococcus viridans, emberi harapás következtében
Pasteurella multocida, macska vagy kutya harapása miatt
Vibrio vulnificus, sós vizek expozíciója miatt, pl. Korall sérülés
Aeromonas hydrophila édes vagy sós víz hatására, pl. Pióca harapása következtében
Erysipelothrix (erysipeloid), henteseknél.

Melyek a cellulitis klinikai jellemzői?

A cellulitisz bármelyik helyet érintheti, leggyakrabban egy végtagot

Általában egyoldalú; a bilaterális betegség gyakrabban egy másik állapotnak köszönhető
Ez önmagában jelentkezhet, vagy bonyolíthatja a mögöttes bőrbetegséget vagy sebet.

A betegség első jele gyakran a rossz közérzet, lázzal, hidegrázással és remegéssel (szigorral). Ennek oka a véráramban lévő baktériumok (bakterémia). A szisztémás tüneteket hamarosan a fájdalmas, vörös, duzzadt bőr lokalizált területének kialakulása követi. Egyéb jelek:

Gödrös bőr (peau d’orange)
Melegség
Hólyagosodás
Eróziók és fekélyek
Tályogképződés
Purpura: petechia, ecchymosis vagy haemorrhagiás bullae

A cellulitisz társulhat lymphangitishoz és lymphadenitishez, amelyek a nyirokerekben és a helyi nyirokmirigyekben található baktériumok miatt következnek be. Vörös vonal követi a fertőzés helyét a közeli érzékeny, duzzadt nyirokmirigyekig.

A sikeres kezelés után a bőr pelyhesedhet vagy lehámozhat, miközben gyógyul. Ez viszkethet.

Melyek a cellulitis szövődményei?

A súlyos vagy gyorsan progresszív cellulitis a következőket eredményezheti:

Nekrotizáló fasciitis (súlyosabb lágyrész-fertőzés, amelyet súlyos fájdalom, sápadtság, érzékelésvesztés, purpura, fekély és nekrózis ismer el)
Gáz gangréna
Súlyos szepszis (vérmérgezés)
Egyéb szervek fertőzése, pl. Tüdőgyulladás, osteomyelitis, agyhártyagyulladás
Endocarditis (szívbillentyű-fertőzés).

A vérmérgezést láz, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, levertség, fejfájás, izom- és ízületi fájdalmak ismerik fel. A súlyos fertőzés hipotenzióhoz (alacsony vérnyomás, összeomlás), csökkent kapilláris keringéshez, szívelégtelenséghez, hasmenéshez, emésztőrendszeri vérzéshez, veseelégtelenséghez és eszméletvesztéshez vezet.

Hogyan történik a cellulitis diagnózisa?

A cellulitis diagnózisa elsősorban klinikai jellemzőkön alapul. A vizsgálatok feltárhatják:

Leukocytosis (megnövekedett fehérvérsejtszám).
Emelt C-reaktív fehérje (CRP)
A kórokozó a vér vagy pustulák, kéreg, erózió vagy seb kultúráján.

Képalkotás végezhető. Például:

Mellkas röntgen szívelégtelenség vagy tüdőgyulladás esetén
Doppler ultrahang vérrögök keresésére (mélyvénás trombózis)
MRI nekrotizáló fasciitis esetén.

Mi a cellulitis differenciáldiagnózisa?

A cellulitist gyakran akkor diagnosztizálják, amikor egy másik gyulladásos bőrbetegség felelős a bőrpírért és a duzzanatokért. A „pseudocellulitist” okozó állapotok a következők:

Mi a cellulitis kezelése?

A cellulitisz potenciálisan súlyos. A betegnek pihennie kell, és fel kell emelnie az érintett végtagot. A fertőzés előrehaladásának/visszafejlődésének figyelemmel kísérése érdekében a duzzanat érintett területének szélét meg kell jelölni.

A megfelelő antibiotikumok kiválasztásakor elengedhetetlen a helyi organizmusok és a rezisztencia-minták ismerete. A cellulitisz kezelése bonyolultabbá válik a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) és a makrolid- vagy eritromicin-rezisztens Streptococcus pyogenes miatt.

A komplikáció nélküli cellulitisz kezelése

Ha nincsenek szisztémás betegségek vagy kiterjedt cellulitisz jelei, a betegeket orális antibiotikumokkal kezelhetik otthon, legalább 5-10 napig. Egyes esetekben az antibiotikumokat addig folytatják, amíg a fertőzés minden jele megszűnik (bőrpír, fájdalom és duzzanat), néha több hónapig. A kezelésnek tartalmaznia kell:

Fájdalomcsillapító a fájdalom csökkentésére
Megfelelő víz/folyadék bevitel
A már meglévő bőrbetegségek kezelése, például vénás ekcéma vagy tinea pedis

Szisztémás betegséggel járó cellulitis kezelése

A súlyosabb cellulitist és szisztémás tüneteket folyadékkal, intravénás antibiotikumokkal és oxigénnel kell kezelni. Az antibiotikumok megválasztása az elterjedt organizmusokon alapuló helyi protokolloktól és azok rezisztencia-mintáitól függ, és a tenyésztési/érzékenységi jelentések szerint megváltoztatható.

A penicillin alapú antibiotikumokat gyakran választják (pl. Penicillin G vagy flucloxacillin)
Az amoxicillin és a klavulánsav széles spektrumú fedést nyújt, ha szokatlan baktériumok gyanúja merül fel
A cefalosporinokat szintén gyakran használják (pl. Ceftriaxon, cefotaxim vagy cefazolin)
A klindamicint, a szulfametoxazolt/trimetoprimot, a doxiciklint és a vankomicint penicillin- vagy cefalosporinallergiában szenvedő betegeknél vagy meticillinrezisztens Staphylococcus aureus fertőzés gyanúja esetén alkalmazzák.
A széles spektrumú antibiotikumok tartalmazhatnak linezolidot, ceftarolint vagy daptomicint is

Néha orális probenecidet adnak az antibiotikum szint fenntartásához a vérben.

A kezelést orális antibiotikumokra lehet váltani, ha a láz rendeződött, a cellulitisz visszafejlődött és a CRP csökken.

Multidiszciplináris ellátás

Belgyógyász orvoshoz fordulnak a szepszis felméréséhez és kezeléséhez.
A fertőző betegségek szolgálata tanácsot adhat a mikrobiológia és az antibiotikum megválasztása terén.
A sebészt arra hívják, hogy ürítse ki a tályogot, eltávolítsa a nekrotikus szövetet és enyhítse a kompressziós tüneteket, pl. Rekesz szindróma .
Orbitális cellulitis esetén szemésznek kell részt vennie.
Bőrgyógyászt hívhatunk a cellulitis diagnózisának megerősítésére vagy alternatív diagnózisok javaslására.
A szakápolók tanácsot adhatnak a kötszerezéssel és a kötözéssel kapcsolatban.

Mi a visszatérő cellulitis kezelése?

A visszatérő cellulitiszben szenvedő betegek:

Kerülje a traumát, viseljen hosszú ujjat és nadrágot magas kockázatú tevékenységekben, például kertészkedésben
Tartsa a bőrt tisztán és jól hidratálva, körmével jól ellátva
Kerülje el, hogy az érintett végtagból vérvizsgálatokat vegyenek
Korán kezelje a kéz és a láb gombás fertőzéseit
Tartsa a duzzadt végtagokat a nyugalmi keringés elősegítése érdekében a pihenés ideje alatt. A krónikus lymphoedemában szenvedők számára előnyös lehet a kompressziós ruházat.

A 2 vagy több cellulitis epizódban szenvedő betegek számára előnyös lehet az alacsony dózisú penicillin V-vel vagy eritromicinnel végzett krónikus szuppresszív antibiotikum-kezelés egy-két évig.