Cukros italok, gyümölcsök és a köszvény fokozott kockázata

Az étrendi fruktóz hozzájárulhat

Choi és Curhan kísérő prospektív kohorszvizsgálata az étrendi fruktózbevitelt felveszi a köszvény lehetséges kockázati tényezőinek listájába. 1 Laboratóriumi bizonyíték arra, hogy az étrendi fruktóz növeli a szérum urátot, és a közelmúlt epidemiológiai tanulmányai összefüggést találtak az étrendi fruktóz és a hiperurikémia között az Egyesült Államokban. 2 3 4 5

Az egészségügyi szakemberek utólagos tanulmányát 1986-ban hozták létre, hogy megvizsgálják a táplálkozási tényezők és a betegség későbbi életében bekövetkező összefüggéseket több mint 50 000 amerikai férfiban. 1 Korábbi elemzések megvizsgálták az elhízás, az alkohol és az étrend összefüggését a köszvény megjelenésével.

Ez az új elemzés az alkoholmentes italok és gyümölcsök szerepét vizsgálja a köszvény első megjelenésekor. Erős összefüggést talál a cukorral édesített, általában fruktózt tartalmazó üdítők és a köszvény között. Napi két adag cukorral édesített üdítő fogyasztása 85% -kal növelte a köszvény kialakulásának kockázatát (relatív kockázat 1,85, 95% konfidencia intervallum 1,08-3,16). Ez összehasonlítható a megnövekedett 49% -os kockázattal, ha 15-29,9 g/nap alkoholt fogyaszt, 21%, ha napi egy adag húst fogyaszt, és 95%, ha testtömeg-indexe 25,0-29,9, szemben 21,0-22,9; napi 240 ml sovány tej fogyasztása 43% -kal csökkentette a kockázatot. 6 A természetesen előforduló fruktóz magas bevitele szintén növelte a köszvény kialakulásának kockázatát; naponta két vagy több pohár gyümölcslé elfogyasztása 81% -kal (1,81, 1,12–2,93) növelte a kockázatot, napi alma vagy narancs fogyasztása 64% -kal (1,64, 1,05–2,56). Ezek az epidemiológiai adatok hasznos információkat nyújtanak a megfelelő étrendi tanácsok megfogalmazásához, amelyek csökkenthetik a visszatérő köszvényt.

Ezek az új adatok arra utalnak, hogy az étrendi fruktóz fontos tényező a köszvény kialakulásában. Jelentőségük azonban a közegészségügy szempontjából kontextus-specifikus. Az Egyesült Államokban az üdítőket általában magas fruktóztartalmú kukoricasziruppal édesítik (az Európai Unióban izoglükóz néven ismerik). A világ többi részén általában szacharózzal édesítik - diszacharid, amely fruktózból és glükózból áll. A magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot kukoricaszirupokból állítják elő enzimatikus izomerizációval. Olyan készítményekben állítják elő, amelyek 42%, 53% és 90% szabad fruktózt tartalmaznak; a maradék főleg glükóz. 7

A magas fruktóztartalmú kukoricaszirup használata és így a szabad fruktóz étrendi bevitele drámaian megnőtt az Egyesült Államokban az elmúlt 25 évben. 8 Üdítőkben és más gyártott élelmiszerekben használják. Aggodalomra ad okot, hogy a magas fruktóz-tartalmú kukoricaszirup speciális hatással volt az elhízás előmozdítására az Egyesült Államokban, mivel az elhízás növekedése megfelel annak alkalmazásának. 7 8 Ennek egyik oka lehet, hogy a fruktóz kevésbé befolyásolhatja a jóllakottságot, mint más cukrok. Egyesek azonban azzal érvelnek, hogy mivel a szacharóz gyorsan lebomlik glükózzá és fruktózzá a bélben, a szacharóz és a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup hatása az elhízásra hasonló lesz. A bizonyítékokat áttekintő szakértői testület (amelyet a Tate és a Lyle Inc. korlátlan támogatásával támogattak) arra a következtetésre jutott, hogy „a bizonyítékok nem elegendőek ahhoz, hogy a magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot önmagában mint az Egyesült Államokban a túlsúly és az elhízás problémájának okozó tényezőjévé tegyék. ” 7

Choi és Curhan tanulmányának megállapításai, amelyek szerint a cukrozatlan gyümölcslevek és a gyümölcs növelte a köszvény előfordulását, és egyéb közelmúltbeli epidemiológiai bizonyítékok, miszerint az édesített üdítők növelik a szérum urát tartalmát, alátámasztják azt az elképzelést, hogy a szabad fruktózbevitel káros hatással van az urát anyagcseréjére. 4 5 Ennek viszont oksági hatása lehet a metabolikus szindróma kialakulására. 3 Ez egy érdekes paradoxonhoz vezet, hogy egyrészt a gyümölcs és a gyümölcslevek növelhetik a szérum urátot - ami egyes tanulmányokban a szív- és érrendszeri betegségek független kockázati tényezőjének tűnik -, másrészt a megnövekedett gyümölcs- és zöldségfogyasztás általában úgy gondolják, hogy csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. 9 Ezek az adatok nem támasztják alá a gyümölcsbevitelre vonatkozó jelenlegi tanácsok változását, de további munkára van szükség a metabolikus szindróma és az étrendi fruktóz közötti összefüggés megértéséhez.

Az édesítőszerek üdítőkben történő felhasználásának globális különbségeit elsősorban a gazdasági tényezők vezérlik. Az Egyesült Államokban a magas fruktóz-tartalmú kukoricaszirupok olcsóbbak, mint a szacharóz, az importcukor magas vámtételei és a hazai cukortermelés támogatására szolgáló egyéb intézkedések miatt. 10 Az Európai Unió kvótával rendelkezik az izoglükóz előállítására az európai cukoripar védelme érdekében. Az Egyesült Királyság 2007–2008 közötti termelési kvótája 36 967 tonna. 11 Az Egyesült Államokban 7881 000 tonnát állítottak elő 2006-7-ben. 12 Az EU-ban növekszik a kvóta, de az Egyesült Államokban a növekedés kiegyenlített. 12 A magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, mint elhízás oka, nem bizonyított, de a bizonyítékok szerint a hyperuricaemia és a köszvény káros hatása van. Nem lenne tanácsos, ha az EU engedélyezné az izoglükóz fokozott használatát, amíg biztonságosságát meg nem erősítik. Talán a cukorkereskedelem liberalizálása megszünteti a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup iránti keresletet; ez javítaná a fogyasztók egészségét és a nádcukrot előállító országok jólétét.

Megjegyzések

Versenyző érdekek: Egyik sem nyilatkozott.

Származás és szakértői értékelés: megbízás alapján; nem külső szakértői vélemény.