Derék csípő arány

Kapcsolódó kifejezések:

  • Elterjedtség
  • Vérnyomás
  • Derékbőség
  • Genom-Wide Association tanulmány
  • Zsírszövet
  • Inzulinrezisztencia
  • Hasi zsír

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Az elhízás mértékének összehasonlítása: derékbőség, derék-csípő és derék-magasság arány

Derék-csípő arány

A WHR-értéket úgy kapjuk meg, hogy a WC-t elosztjuk a csípő kerületével (amint azt korábban kifejtettük) a HC-vel, ugyanazon mértékegységek alkalmazásával. A HC-t nem rugalmas szalaggal mérjük vízszintesen, anélkül, hogy összehúzódna azon a ponton, amely a fenék felett a legnagyobb átmérőt adja. 42,53 A WC és a HC esetében minden mérést kétszer kell elvégezni, és ha mindkét mérés egymástól 1 cm-re van, akkor mindkettő átlagát fel kell jegyezni. Ha azonban mindkét mérés> 1 cm-rel eltér egymástól, akkor minden mérést meg kell ismételni. 53 A WHR a paritás mellett növekszik, ami következetesen a WC növekedésével és a HC csökkenésével járt együtt a 18–30 éves nőknél. 63

A WHR-t széles körben alkalmazták különböző tanulmányokban a zsíreloszlás mintázatának azonosítására. A BMI-vel összehasonlítva a WHR szignifikáns összefüggést mutatott a szívizominfarktussal a különböző etnikai csoportokban. 64 A WHR következett az elhízással kapcsolatos cukorbetegség előrejelzésében a BMI után. A WHR gyengébb összefüggést mutatott, mint a WC és a BMI. 65 A közelmúltban robusztus kutatást végeztek különböző etnikai csoportokban az anyagcsere és a kardiovaszkuláris kockázati tényezőkhöz kapcsolódó megfelelő határértékek azonosítása érdekében.

A WHR kevésbé korrelál a testzsírtartalommal 31, mint az adipozitási eloszlás más mértéke. A BMI és a WC használata felülmúlta a WHR alkalmazását az SM összetevőinek azonosításához. 66 Ezenkívül a WHR bonyolult a határértékek rendkívüli eltéréseivel, amelyek a különböző etnikai csoportokban eltérnek, a férfiaknál 0,85–0,91, a nőknél 0,8–1,18 között 41, ezért a kórokozói határértéket bármely adott csoportra ki kell választani. A WHO által a WHR-re javasolt határértékek azonban férfiaknál ≥ 0,90 cm, nőknél pedig ≥ 0,85 cm, hogy azonosítsák a metabolikus szövődmények jelentősen megnövekedett kockázatát. 41

Genetika és emberi megjelenés

Derékbőség és derék-csípő arány

A WC és a WHR az antropometria általános mércéje, felhasználható az egészség és az elhízás indikátoraként. A WHR-t úgy számítják ki, hogy megmérik a természetes derék legkisebb kerületét, osztva a csípő kerületével a legszélesebb részén. Családi összefüggést javasoltak a WC és a WHR esetében. Az ikertanulmányok megerősítik ezt, becslések szerint az öröklődési becslések 46% és 90% között változnak a WC és 6% és 61% között a WHR esetében.

Korlátozott számú molekuláris genetikai vizsgálat tartalmazta a WC-t és a WHR-t, a megközelítések többsége összekapcsolódási és GWAS-módszer volt. Azonban nem meglepő, hogy az elhízáshoz és a BMI-hez kapcsolódó ugyanazon gének közül sok kimutatta a WC és a WHR összefüggéseit. Például a KLF7 szerepet játszik a WC-ben, míg az ADRB3 a WHR-ben. Ezenkívül az FTO és az MC4R variánsok is szerepet játszottak mind a WC-ben, mind a WHR-ben. További összefüggéseket találtak a WHR és a protein 1 (UCP1) szétkapcsolása, a protein 3 (UCP3), a lizofoszfolipáz-szerű1 (LYPLAL1), valamint a WC és a limfotoxin alfa (LTA) között.

Míg a WC-ben és a WHR-ben részt vevő génekkel kapcsolatos tudásunk nagy része összekapcsolási vizsgálatokból és GWAS-okból származik, az ezen a területen végzett kutatások még mindig korlátozottak. A WC összekapcsolódási vizsgálatai szerint a 2., 6. és 12. kromoszóma érdekes régió. Ezenkívül a GWAS-k azt jelzik, hogy számos lehetséges gén vesz részt a WC-ben, beleértve az FTO-val és az MC4R-rel való asszociáció megerősítését. Az eredmények azonban replikációra szorulnak, mivel kevés tanulmány mutatott átfedést. Kapcsolódási vizsgálatok, beleértve a WHR-t, arra utalnak, hogy az 1. kromoszóma tartalmaz egy érdekes régiót. A közelmúltban 32 GWAS nagyszabású metaanalízisét végezték a WHR-re vonatkozóan. Az eredmények megerősítették az FTO-val való összefüggést, és 13 új lókuszt azonosítottak. Ezek az új lokuszok a WHR varianciájának 1,03% -át tették ki. Az eredmények azt is sugallták, hogy a szexuális dimorfizmus olyan, hogy a lókuszok közül hét erősebb hatást váltott ki a nőknél, mint a férfiaknál. Jelenleg a WC-t és a WHR-t befolyásoló géneket vizsgáló molekuláris genetikai munka gyerekcipőben jár. Ugyanakkor, amint azt a fent említett eredmények sugallják, úgy tűnik, hogy azok a gének, amelyek a BMI-vel és az elhízással társulnak, ígéretes jelöltek a WC és a WHR befolyásolásában játszott szerepük szempontjából.

Elhízottság

1 A megállapítás

A WHR a derék kerülete osztva a csípőével. Azon a feltevésen alapul, hogy az elhízás legfontosabb jellemzője az eloszlása, nem pedig a mennyisége. A hasi elhízás (más néven androidos, felsőtest- vagy alma alakú elhízás; 13.1. Ábra) jóval rosszabb prognózissal rendelkezik, mint a farizom-femorális elhízás (más néven gynoid, alsó test vagy körte alakú elhízás).

A legtöbb hatóság a derék kerületét az alsó borda margó és a csípőcsík közötti középpontban, a csípő kerülete pedig a gluteális régió legszélesebb részén méri. A kedvezőtlen egészségügyi eredmények jelentősen megnőnek, amikor a WHR meghaladja az 1-et a férfiaknál és a 0,85-et a nőknél, ami az epidemiológiai vizsgálatok felső kvintiliséhez közeli érték. 9.

Jean Vague francia diabetológusnak általában az az oka, hogy az 1940-es években megfigyelte, hogy a férfiaknál gyakoribb hasi elhízás rosszabb egészségi eredménnyel jár, mint a csípő és a comb feletti elhízás, ami nőknél gyakoribb (még akkor is, az amerikai életbiztosító társaságok) ugyanezt az észrevételt tette az 1800-as évek végén). 10 A homályos férfias differenciálódás eredeti indexét, a bőrhajlatokon és a végtagok kerületén alapuló bonyolult indexet, 11 már nem használják, az 1980-as években a sokkal egyszerűbb WHR váltotta fel.

A fizikai megjelenés evolúciós perspektívái

Kritikus tesztek

A WHR hipotézis első posztulálása óta számos tesztet végeztek érvényességével kapcsolatban. Számos tanulmány valóban alátámasztotta azt az elképzelést, hogy a férfiak előnyben részesítik az alacsony WHR-értékeket, vagy a vonallal húzott ingerekre, vagy a valódi személyek képeinek mesterségesen létrehozott manipulációira támaszkodva. Ezekben a tanulmányokban azt feltételezzük, hogy a vonzerő megítélésének bármilyen változását a WHR manipulációjának kell előidéznie, mivel a fizikai jelek más variációja nem nyilvánvaló. Az ilyen feltételezésekre támaszkodva azonban vannak fontos problémák, elsősorban a fennálló ingerkészletekhez kapcsolódó ökológiai érvényesség hiánya és a WHR mérésének módja miatt ezekben a tanulmányokban.

Elsõsorban a vonalvezetéseket és hasonló ingereket bírálták ökológiai érvénytelenségük miatt; vagyis nem teljesen ragadják meg a valós változatokban érzékelhető testi változások körét, és túlságosan leegyszerűsíthetik a vonzerő megítélésének módját. Valójában számos tanulmány azt sugallta, hogy a vonalvezetés csak durva közelítése a valóságnak, és hogy az ilyen „papíremberek” nem tükrözik megfelelően a valóságot. Még akkor is, ha valódi emberek fényképes képeit használják, a manipulált tulajdonságok, például a WHR rendkívüli eltérései oda vezethetnek, hogy az inger személyt irreálisnak vagy hihetetlennek tartják.

Hasonló módon a WHR hipotézisének legtöbb tanulmánya tévesen feltételezi, hogy a kétdimenziós képek szórása pontosan rögzíti a három dimenzióban elérhető vizuális jelek tartományát. Pontosabban, a kétdimenziós ingerek WHR-je csak a derék és a csípő közötti közvetlen útként számszerűsíthető, nem a tényleges kerülete. Azonban csak ez utóbbi mérés korrelál az egészség és a termékenység javulásával. Más szavakkal, a tényleges WHR az index, amelyet a jobb kondícióval hoztak összefüggésbe, míg az elülső részen mért WHR csak egy lehetséges vizuális jel erre. Sok tanulmányban rejlő feltételezés, miszerint a két mérték egyenértékű vagy azonos, téves, mivel a WHR két mértéke csak mérsékelten korrelál (r = 0,60). Ebben az értelemben a WHR mérésének két lehetséges módja közötti összetévesztés a WHR által a fizikai vonzerőben betöltött szerep túlértékeléséhez vezethetett.

Ez a WHR hipotézisének tanulmányozásához kapcsolódó módszertani aggályokhoz vezet, nevezetesen a kovariancia kérdéséhez az emberi morfológiában. Mint fentebb megjegyeztük, a legtöbb tanulmányban, amely a WHR-t emelte ki manipulálandó, az a feltételezés, hogy amikor ilyen manipulációkat hajtanak végre, az összes többi fizikai jellemző állandó marad. Ez azonban téves: konvergáló bizonyítékok arra utalnak, hogy a WHR-t manipuláló vonalvezetések és fényképes ingerek akaratlanul is megváltoztatták az észlelt testtömeget. Más szavakkal, amikor az alakokat a törzs szélességének megváltoztatásával módosítják, ez nemcsak a WHR-t, hanem a látszólagos testtömeget is megváltoztatja, így lehetetlenné teszi annak megmondását, hogy a vonzerő-besorolás megváltozik-e a WHR, testtömeg, vagy mindkettő. A WHR-hipotézis szinte minden korai tanulmányában elkövette ezt a hibát, ami arra utal, hogy a WHR-nek tulajdonított fontosság a WHR testtömeg-kovariációjának műterméke volt.

A testtömeg és a WHR relatív fontosságának vizsgálatához a nők vonzerejének érzékelésében Martin Tovée és munkatársai új ingerkészletet terveztek, amely a nők valós képeiből áll (lásd: 2. ábra ), akiknél pontosan ismerték a testtömeg-indexet (BMI = súly kilogrammban/magasság négyzetméterben) és a WHR-t. Elemzéseik során mind a BMI, mind a WHR a nők vonzerejének értékelésének jelentős előrejelzőjeként jelent meg, de a BMI messze a legfontosabb előrejelző. Valójában a vizsgálatok során a BMI általában a vonzási besorolás szórásának több mint 70% -át tette ki, míg a WHR alig több, mint 2% -ot. Fontos, hogy ezek az eredmények nem magyarázhatók az ingerkészlet műtárgyaként, mivel a testforma jelzései a férfiak vonzerejének fontosabb előrejelzőiként jelennek meg, mint a testtömeg, ha a férfiak hasonló képeit értékelik a nők (lásd alább). Sőt, a nők vonzerejére vonatkozó eredmények stabilak maradnak, ha a nőket profilban mutatják be, szemben a frontális nézettel, és ha különböző módszertani terveket és ingereket alkalmaznak. Például a nők háromdimenziós képeinek felhasználásával végzett bizonyítékok olyan bizonyítékokat találtak, amelyek összhangban állnak azzal a hipotézissel, miszerint a testsúly a nők vonzerejének meghatározó előrejelzője.

arány

2. ábra . Példák Tovée és munkatársai által a vizsgálatok során használt képekre. A képek itt külön sorrendben és Martin Tovée engedélyével készülnek.

Összefoglalva tehát ez a kutatás megkérdőjelezi azt a felvetést, hogy a WHR a nők vonzerejének első passz szűrőként működik. Megerősítő kutatások kimutatták, hogy a mellméret, az észlelt etnikai hovatartozás, a derék kerülete önmagában és a hasi mélység mind nagyobb vonzerőt mutat a vonzerő besorolásában, mint a WHR. Általánosságban fontos (és egyelőre megoldatlan) kérdések vannak arról, hogy az emberi szépség észlelését mennyire vezérlik a szűrők (mint a WHR-modellben), valamint az elemi (pl. Fizikai) felfogások és a kontextualizált viszony szerepét. egyéb attitűdök (pl. nem fizikai vonzerő), amelyek végül Gestalt-benyomást alkotnak.

A női reproduktív tengely élettana és patológiája

Az elhízás szerepe az inzulinrezisztenciában és az anovulációban.

A megnövekedett derék-csípő arányt, amelyet a jelentősen megnövekedett testtömeg-index kombinál, android elhízásnak nevezzük, mivel ezt a típusú zsírszöveteloszlást a férfiaknál gyakrabban figyelik meg. Az anovulációs androgénfelesleggel rendelkező túlsúlyos nőknél ez a testzsír-eloszlás jellemző. 244 Az Android elhízása a hasfalban és a zsigeri mesenterialis helyeken történő zsírlerakódás eredménye. Ez a zsír érzékenyebb a katekolaminokra, kevésbé érzékeny az inzulinra és metabolikusan aktívabb. Az Android elhízása az inzulinrezisztenciával, a glükóz intoleranciával, a cukorbetegséggel és az androgéntermelés növekedésével jár, és csökkenti az SHBG szintjét, valamint a szabad tesztoszteron és az ösztradiol szintjét. 244 Az Android elhízása jelentősen összefügg a kardiovaszkuláris kockázati tényezőkkel, beleértve a magas vérnyomást és a diszlipidémiát, és a rossz prognózisú emlőrák kockázatának jelentős növekedéséhez kötődik. 245 246 Azonban nincs közvetlen összefüggés a PCOS és az emlőrák kockázata között. 247

Noha az elhízott nőknél általában megfigyelhető az inzulinrezisztencia és az androgénfelesleg kombinációja, úgy tűnik, hogy az android típusú elhízásban szenvedő nőknél lényegesen nagyobb az inzulinrezisztencia és az androgénfelesleg kockázata. Az inzulinrezisztencia és az androgénfelesleg azonban nem korlátozódik az elhízott anovulációs nőkre, hanem előfordul a nem elhízott anovulációs nőknél is. 215 Bár az elhízás önmagában inzulinrezisztenciát okoz, az inzulinrezisztencia és az androgénfelesleg kombinációja a PCOS sajátossága. Nem meglepő, hogy az elhízás és a PCOS kombinációja súlyosabb inzulinrezisztenciával jár, mint a nem elhízott PCOS-ban szenvedő nőknél. 215 248 Android típusú elhízás, szemben az általános elhízással, a PCOS specifikusabb kockázati tényezője.

Heterogenitás az emberi immunhiányos vírusban szenvedő gyermekek és serdülők táplálkozási és lipidprofiljaiban, amelyeket rendkívül aktív antiretrovirális terápiával kezelnek

Jacqueline Pontes Monteiro, Roberta Garcia Salomão, a HIV-fertőzöttek egészsége, 2015

22.2 Táplálkozási és anyagcserezavarok értékelése

A derék-csípő arány, a bőrhajlatok és a végtagok kerületének mérése olcsó módszer a zsíreloszlás meghatározására, de jelentős szabványosítást és tapasztalatot igényel, és csak a bőr alatti zsírt méri [17], míg a bioelektromos impedancia a sovány testtömeg és a test teljes zsírtartalmát méri. de nem a regionális zsíreloszlás [53]. A kóros lipidszintek küszöbértékeit a következőképpen határozzuk meg: TC nagyobb, mint 200 mg/dl, LDL-C nagyobb, mint 130 mg/dl, TG nagyobb, mint 100 mg/dl 0–9 éves gyermekeknél, és TG nagyobb, mint 130 mg/dL 10–19 éves serdülőknél [54]. A glükóz homeosztázis esetében az éhomi inzulin és az orális glükóz tolerancia tesztből származó glükózszintek és indexek mind a felnőtteknél, mind a gyermekeknél jól korrelálnak a hiperinsulinémiás euglikémiás szorítóval. A klinikai vizsgálatokban a leggyakrabban használt éhomi IR (HOMA-IR) indexek [55] .

Genetikai alapok a cukorbetegség és az elhízás variánsainak összekapcsolásával az emlőrákkal

Shaik Mohammad Naushad,. Vijay Kumar Kutala, Molecular Nutrition and Diabetes, 2016

6 Elhízás, mellrák és metiláció

Vérnyomásszabályozás a hasi elhízásban

Derék-csípő és derék-magasság arány

Az elhízás jellemzésére a legnépszerűbb arány a WHR (azaz a WC méterben osztva a csípő kerületével, méterben) és a derék-magasság arány (WHtR; WC méterben osztva a magasság méterben). Ezeket a méréseket könnyű kiszámítani, és számos tanulmány számolt be összefüggésükről a szív- és érrendszeri betegségekkel [37,42–45]. Az ázsiai populációban a WHtR az egyik legjobb adipozitásmérés az anyagcsere és a kardiovaszkuláris kockázat értékeléséhez [42,46,47]. Egy nemrégiben végzett szisztematikus áttekintés és metaanalízis, melyben 300 000 felnőtt vett részt, több különböző etnikai csoport bevonásával, megmutatta a WHtR fölényét a WC-vel és a BMI-vel szemben a kardiometabolikus kockázati tényezők kimutatásában mindkét nemben [48]. Úgy tűnik, hogy a WHtR jobban korrelál az impulzus hullám sebességével is: minden 0,1 pontos WHtR növekedés esetén az impulzus hullám sebessége 0,0029 m/s-mal nőtt [39]. A WHR és a WHtR számos vizsgálatban összefüggésbe hozható a szisztémás hipertóniával és/vagy a vérnyomás szintjével [46,49–51]. Ezért lehetséges klinikai hasznosság és hozzáadott érték áll rendelkezésre a WHR és a WHtR értékeléséhez az adott egyén hipertóniájának kockázatának értékelésében.

Etnikum és elválasztott értékek az elhízásban

Derékbőség

A WC jobb mutató a zsigeri zsír értékelésében a WHR-hez képest, és szorosabban korrelál a zsigeri zsírral, amelyet a számítógépes tomográfiai vizsgálat mért. 63 Ez jobban megjósolja az elhízás kardiovaszkuláris és metabolikus kimenetelét a BMI-vel összehasonlítva. 64 A WHO szakértői konzultációja áttekintette a kaukázusi lakosok meglévő adatait a WC és a morbiditás összefüggéséről, valamint az ajánlott nemspecifikus küszöbértékeket, amelyek 94 (férfiak) és 80 cm (nők) felett vannak. 33 Ezek az értékek fokozott kockázatot jeleznek. A 102 cm-nél (férfiaknál) és a 88 cm-nél (nőknél) nagyobb WC jelzi a jelentősen megnövekedett kardiometabolikus kockázatot. 33