Dinamométerek

Kapcsolódó kifejezések:

  • Tesztoszteron
  • Elektródák
  • Rotorok
  • Penetrométerek
  • Biodízel
  • Vázizom
  • Vérnyomás

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Étkezési képességértékelések idős populációkban

Kézerő

Elektromos mérések

27.2.4 Dinamométer műszerek

A fékpad műszerének működését a 27.19. Ábra mutatja. A műszer két lég- vagy vasmagos tekercsrendszerrel rendelkezik - az egyik rögzített, a másik elfordítható és szabadon forog. A két áram kölcsönhatásával létrehozott Tg nyomatékot a

témákról

27.19. ÁBRA. Dinamométer műszer.

és a vezérlőrugók által előállított helyreállító nyomatékot az adja

Így az l hajlást a

Most, ha ugyanaz az áram folyik át mindkét tekercsen, az állandó állapotú eltérítés arányos az áram átlagos négyzetével. Alternatív megoldásként, ha ingatag ellenállást alkalmaznak, a műszert feszültségmérőként lehet használni. Az ilyen műszerek skáláját általában RMS mennyiségekben kalibrálják, így nemlineáris. A légmaggal ellátott műszereknek nincs hibája a hiszterézis hatásai miatt, de a vasmag hiányában a tekercseknek nagyszámú amperfordulatukra van szükségük a szükséges terelőnyomaték biztosításához. Ez nagy áramveszteséget okoz annak az áramkörnek, amelyhez a műszer csatlakozik. A nyomaték/tömeg arány kicsi, ezért a súrlódási hatások súlyosabbak, és ezeknek a műszereknek a pontosságát befolyásolhatják a kóbor mágneses mezők. A próbapad műszerei általában drágábbak, mint más típusú ampermérők és voltmérők. A fékpad legfontosabb eleme a wattmérőben történik (lásd a 27.4.1. Szakaszt).

Az agyi hemodinamika számszerűsítése a neuromuszkuláris fáradtság során

Joohyun Rhee, Ranjana K. Mehta, Neuroergonomics, 2019

Eljárások

Megegyezés alapján a résztvevőket egy kereskedelmi dinamométerben (Humac NORM, Computer Sports Medicine, Stoughton, MA, USA) egyenesen ültették, csípőjük és térdük 90 fokon hajlítva. A jobb lábat a sípcsont területéhez rögzített rögzítés támasztotta alá, amely a térdízület erejét továbbította egy nyomatékváltóra. Három izometrikus térdhosszabbítási maximális önkéntes összehúzódást (MVC) mértünk, 2 perc pihenés között, és a maximális szilárdsági érték segítségével határoztuk meg a fárasztó feladat 30% -os célerőszintjét. A résztvevők a fárasztó gyakorlat edzéspróbáit hajtották végre. Megfelelő pihenés után a résztvevők megkezdték a szubmaximális térdhosszabbítás fárasztó feladatát. A fárasztó gyakorlatok mindegyik kísérletét 15 másodpercig, minden kísérlet között 15 másodperces pihenéssel végezték, és a résztvevők ezeket a kísérleteket önkéntes kimerülésig végezték. Arra kaptak utasítást, hogy a szemmagasságban bemutatott valós idejű vizuális visszacsatolás alapján a lehető legszorosabban ellenőrizzék generált erőiket a célterhelés szintjéhez képest. A gyakorlatot abbahagyták, hogy a résztvevő nem tartotta be a célerő szintjét, vagy ha a résztvevő a saját maga által kimerült kimerülés alapján döntött a megállásról, és a kimerülés után azonnal elvégezték a postMVC próbát.

Autonóm idegrendszer: klinikai tesztelés ☆

Izometrikus gyakorlat

A páciensnek állandó erővel kell rendelkeznie a domináns kézzel egy fékpadon 5 percig. Az erőnek meg kell felelnie a maximális erő 35% -ának, amelyet képes végrehajtani, amelyet előzőleg tesztelni kell, megkérve a beteget, hogy végezzen maximális fogantyú gyakorlatot.

Az SBP, DBP és HR változását a manőver utolsó 30 másodpercében az alapértékekhez viszonyítva értékelik. A DBP növekedése 15 Hgmm-rel normális. A 10 Hgmm-nél kisebb növekedést kórosnak tekintik, és a 10 és 15 Hgmm közötti növekedés határvonal. A normál alany és az autonóm kudarcban szenvedő páciens közötti különbségekre mutat be példát az 1. ábra. 13. és 14. .

13. ábra Izometrikus teszt egészséges alanyról. A megjelölt pálya mutatja a manőver kezdetét és végét. A vérnyomás (BP) felvétele az izometrikus erőfeszítés által kiváltott normális növekedést mutatja. HR, pulzus.

14. ábra Autonóm kudarcban szenvedő beteg izometrikus vizsgálata. A vérnyomáscsatorna (BP) kóros csökkenését mutatja az alapértékek alá a teszt végén. HR, pulzus.

Kapzsi

Mark L. Latash, Vladimir M. Zatsiorsky, Biomechanika és motorvezérlés, 2016

15.3.3 Fogja meg az erõt és annak irányítását

A fenti példák kollináris erőkkel foglalkoznak. Az elektromos megfogásoknál az érintkezés nagy ívelt felületeken történik, és az erők nem kollineárisak. Bár a statikában még mindig törlik egymást, egyetlen belső erő nem határozható meg. Ezért szigorúan véve a teniszütő vagy a golfütő megragadásának ereje nem határozható meg. Azok számára, akik érdeklődnek a megfogási erő mérése iránt, valahogy újra kell meghatározniuk. Például Pataky et al. (2013) alanyok megfogtak egy kör alakú fogantyút; rugalmas, nagy felbontású nyomószőnyeget használtak a mérésekhez. A számításokhoz a következő kétlépcsős eljárást alkalmaztuk. Először az eredeti kétdimenziós (2D) nyomás adatokból egydimenziós (1D) radiális erőeloszlásokat (egység: N/rad) számoltunk ki. Ezután az első lépésben kapott értékeket 360 ° -os íven (2π radián) összegeztük. A talált „megfogó erő” eltér a fent tárgyalt megfogási erőtől; skaláris mennyiség (nincs iránya), és nem belső erő (a manipulációs erő, ha létezik, hozzáadódik a kiszámított értékekhez).

Térjen vissza a prizmatikus fogókhoz. Amikor az előadók egy függőlegesen orientált tárgyat függőleges irányban mozgatnak, a tapadási erővel párhuzamosan változtatják a tapadási erőt (Johansson és Westling, 1984; áttekintve Flanagan és Johansson, 2002). A terhelési erő magában foglalja (1) a megemelt tárgy statikus súlyát és (2) az objektum gyorsulásának (ma) okozott tehetetlenségi terhelést. Az emberek eltérően alkalmazkodnak a tehererő e két eleméhez. Ezenkívül nulla gyorsulás esetén a fogantyú fel-le mozgásakor nagyobb erőt fejt ki, mint nyugalmi helyzetben. Ez inspirálta a megfogási erő statikus, dinamikus és statodinamikai frakciókra bontását (15.5. Ábra).

15.5. Ábra Bontó fogóerő három frakcióra: statikus, statodinamikai és dinamikus. W az objektum súlya. A statikus összefüggést egyenes vonal képviseli. A statikus összefüggést (statikus frakciót) akkor kapjuk meg, ha a G tapadási erőt regisztráljuk a terhelés különböző súlyain. A tárgy függőleges irányú oszcillálása során a tapadási erő a tárgy gyorsulásával (a dinamikus összefüggéssel) változik. A nulla gyorsulás pillanatában a terhelési erő megegyezik a tárgy súlyával. Ebben a pillanatban a tapadási erő azonban nagyobb, mint a statikában. A különbség a tapadási erő statodinamikai hányadát jelenti. A dinamikus frakció a tapadási erő változásait jelöli, amelyek kizárólag a tehetetlenségi erőknek köszönhetők.

Az objektum megcsúszásának megakadályozása érdekében az előadók a megfogó erőt a tárgy-szám érintkező súrlódásához igazítják. A megfogási erő növekszik a súrlódás csökkenésével, ami nagyobb súrlódási erő/terhelés erő arányt eredményez kis súrlódás mellett, miközben az SM viszonylag állandó (Johansson és Westling, 1984; Jaric et al., 2005). Ha a tárgy két oldalán a súrlódás különbözik, például a hüvelykujj alatt magas és az ujjak alatt alacsony, akkor a tapadóerő az összes számjegyre alkalmazott nagy súrlódási és alacsony súrlódási viszonyoknál látható erők közé esik (Aoki et al., 2006).

A függőlegesen orientált tárgy vízszintes mozgása során a maximális megfogó erő figyelhető meg minimális gyorsulás és maximális sebesség esetén. Ez érvényes mind a felülről érkező háromjegyű fogásokra (Smith és Soechting, 2005), mind a prizmatikus fogókra (Gao és mtsai, 2005b; 15.6. Ábra).

15.6. Ábra Számjegyű erők függőlegesen orientált tárgy vízszintes irányításakor. (A) A hüvelykujj és a VF normál erői a fogantyú vízszintes gyorsulásához viszonyítva. Reprezentatív kísérlet, a terhelés 11,3 N, a frekvencia 3 Hz volt. (B) Belső erő (fogási erő) és az átlagos normál erő a fogantyú gyorsulásával szemben. Vegye figyelembe, hogy az átlagos normál erő szinte állandó és nem túl informatív.

Az objektum függőleges és vízszintes irányú mozgása során a mozgási kinematikától való eltérő függőségek miatt ezek az összefüggések meglehetősen bonyolulttá válhatnak kompozit, például kör alakú mozgások során (15.7. Ábra, felső panel). A függőségek azonban olyan erősek, hogy megfelelő matematikai modell segítségével meg lehet jósolni a megfogási erőváltozásokat az ismert mozgáskinematika alapján (15.7. Ábra, alsó panel).

15.7. Ábra A műszeres fogantyúra gyakorolt ​​gyorsulások és erők a kör alakú karmozgások során. Felső panel: Normalizált gyorsulások (aN: normál, Z tengely, aS: nyírás, XY sík) és normál erők (FTh n, FVf n) az óramutató járásával ellentétes körkörös mozgás során a függőleges lateromediális síkban (YZ sík). Reprezentatív példa: 1,5 Hz frekvencia, 20 cm körátmérő. Megjegyzés: aS elmarad aN, FVf n elmarad FTh n, és nincs kettő fázisban. Alsó panel: A tényleges normál erők (Th, Vf, Grip) és a kör alakú karmozgás modellezett értékeinek összehasonlítása. A bemutatott példa adatkészlet: 10 cm, 1,5 Hz az óramutató járásával ellentétes irányba. A tapadási erőt ugyanazon a relatív skálán ábrázolják, de a megtekintés kényelme érdekében lefelé tolják el, különben átfedne a normál erő ábrákon. Vegye figyelembe a tényleges tapadási erőváltozások és a matematikai modellből származó erő közötti megfelelő egyezést.

Kipufogógáz

Robert L. McCormick,. Jürgen Bünger, The Biodiesel Handbook (2. kiadás), 2010

Dízel-kibocsátási szabályok

Az Egyesült Államokban a nagy teherbírású (HD) motorok kibocsátását motorfékpad-vizsgálattal szabályozzák (US CFR 40, 1065. rész), és az eredményeket g/ló-h-ban (0,7457 g/ló-h = 1 g/kW) adják meg. -h). Ez az átmeneti tesztciklus 20 percig tart, és tartalmaz egy sor állandó állapotú tesztpontot. A nagy teherbírású motor károsanyag-kibocsátási normáit az elmúlt 25 évben drasztikusan csökkentették. A kipufogógáz-visszavezetés (EGR), a nagyobb nyomású üzemanyag-befecskendezés, az üzemanyag-befecskendezés fejlettebb szabályozási stratégiái és az NOx-kibocsátás-szabályozó katalizátorok bevezetését az 1998-as 4 g/ló-h-ról a megengedett NOx-szint csökkentése hajtotta. alacsony, mint 0,2 g/ló-óra 2007-ben.

A dízelmotorok esetében a 0,2 g/lóerős h NOx-szabványt 2007 és 2010 között az eladások százalékos aránya alapján fokozatosan vezették be. Valójában nagyon kevés olyan motort értékesítettek, amely megfelel a 0,20 g/lóh-óra NOx-követelménynek 2007–2009-ben. Ehelyett a legtöbb gyártó úgy döntött, hogy teljesíti motorjainak 1,2–1,5 g/ló/óra NOx-os családi kibocsátási határértékét (FEL).

2006-tól kezdődően a közúti dízelüzemanyag megengedett kéntartalmát 500 ppm-ről 15 ppm-re (ultra alacsony kéntartalmú dízel vagy ULSD) csökkentették, lehetővé téve a dízel részecskeszűrők (DPF) és az NOx redukciós katalizátorok bevezetését. Az Egyesült Államokban az összes 2007-es és újabb modellévi autópálya HD-motor DPF-vel van felszerelve, és megfelel a 0,01 g/ló-órás PM-kibocsátási normának, ami 10-szerese a korábbi, 0,1 g/ló-h-hez képest.

A könnyű haszongépjárműveknek (vagy személygépkocsiknak) a jármű (vagy futómű) fékpad vizsgálata alapján tanúsítják az emissziónak való megfelelést, és a kibocsátást g/mérföldben jelentik. Az Egyesült Államokban a tesztelési eljárás a Federal Test Procedure (FTP), amelyet a 2000-es modellévre módosítottak, hogy agresszívabb vezetési körülményeket is tartalmazzon (Federal Register, 1996). A könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási előírások sokkal összetettebbek, mint a nagy teherbírású motoroké, és különféle bevezetési, banki és kereskedelmi, valamint a vállalati átlagos kibocsátási követelményeket tartalmaznak (Federal Register, 2000). A 2. szintű követelmények 2009-es teljes bevezetésével azonban az LD benzin- és dízelüzemű járműveknek ugyanannak a kibocsátási normának kell megfelelniük. Ennek a kritériumnak való megfeleléshez DPF és NOx redukciós katalizátor technológiát kell alkalmazni az LD járművekben, hasonlóan a HD járművekhez szükséges felszerelésekhez.

Vállgyakorlatok a dobás sportoló sérülésmegelőzéséhez

Rotátor mandzsetta és a lapocka izomereje és állóképessége

A lassulás és a nyomon követés a teres minor és a trapéz magas EMG aktivitását mutatja, más izmok mérsékelt aktiválásával. Az alsó trapéz és a bicepsz lelassítja a felső végtagot, és a forgó mandzsetta ellenáll a glenohumeralis ízületnél fellépő nagy zavaró erőknek. Az ER gyakorlatokkal végzett hajlamos vízszintes elrablás, 100 fokos és 135 fokos elrablással, kiváló választás mind az alsó trapéz, mind a forgó mandzsetta megmunkálására (30.12. És 30.13. Ábra).

Hasonló program, enyhe sportspecifikus variációkkal, bármely túlfutó sportoló számára használható. A 30.2. Táblázat összefoglalja az erősítő és állóképességi gyakorlatokat a rotátoros mandzsetta és a lapocka szezonon kívüli sérülésmegelőzési programjában.

A dobó sportolók nagyszámú ismétlést végeznek saját sportágukban. A testgyakorlatoknak kis súlyú, nagy ismétlődést biztosító megközelítésből kell állniuk minden gyakorlatnál, hogy erőt és kitartást teremtsenek a rotátor mandzsettában és a lapocka izomzatában. Az erőnlét-állóképességet akkor érhetjük el legjobban, ha 12-25 ismétlést hajtunk végre 50-70% intenzitással. Ez a legjobb ismétlési tartomány a fokozott szöveti vaszkularizáció és a kötőszövet szerkezeti integritásának javítására is.

A sportspecifikus gyakorlatok előírása és a periodizálás a kulcs a dobó vállának sérülésének megelőzésében. Az átfogó megközelítésnek a glenohumeral ROM-ra és a rotátor mandzsettára, valamint a lapocka izomerejére és állóképességére kell összpontosítania. A sportolónak erős és robbanékony törzset és alsó végtag izomzatot kell fejlesztenie. Értékelni kell a dobásmechanikát, és a szezonon kívüli program végéig be kell fejezni az intervallumdobó programot. A „teljes csomag” elérése lehetővé teszi a sportoló számára a csúcsteljesítmény elérését, miközben minimalizálja a sérülések kockázatát.

Motor egységszám becslés (MUNE) és kvantitatív EMG

Shaun G. Boe,. Timothy J. Doherty, a klinikai neurofiziológia kiegészítésében, 2009

2.3 Erőmérés

Fehérje táplálkozás és állapot, valamint bariatrikus sebészet

Izomfunkciós teszt

Egy egyszerű és elérhető eszköz, amely hasznos az izomműködés felméréséhez, az önkéntes markolat erejének meghatározása. Mérhető egy fogantyú-fékpaddal, amely 90 kg-ig teszteli a tapadási erőt. Az izomfunkció egyéb tesztjei közé tartozik a tüdőfunkciós teszt és az elektromos stimuláció, amelyeket általában súlyos betegeknél alkalmaznak. A funkció egyéb tesztjei közé tartozik az izometrikus térdhosszabbítás, az ülésre-felállásra való képesség értékelése, és idősebb egyéneknél az idősebb fitnesz teszt.

Bár számos tanulmányban beszámoltak az FFM poszt-BS változásairól, a BS utáni izomerő és fizikai teljesítmény változásáról beszámolók kevések. Legjobb tudásunk szerint a kézfogás erősségének értékeléséről a BS alanyokban csak két tanulmány számolt be. 25 középkorú (átlagéletkor: 37 év) sorozatban Otto és mtsai. rövid távon nem talált szignifikáns változásokat a markolat erősségében GBP [65] után, de Cole és mtsai hosszú távon megfigyelték. [66]. Érdekes, hogy mindkét vizsgálatban összefüggést találtak az FFM és a markolat erőssége között. Másrészt Handrigan izometrikus térdhosszabbítást értékelt 10 középkorú (átlag 46 éves életkorú) alanyban, akiken nyombélváltás történt [67]. Az alsó végtag maximális ereje a 12. hónapban körülbelül 33% -kal csökkent a kiindulási értékhez képest. A fogantyúmérések sorozata izometrikus térdhosszabbítási teszttel vagy ülve-ülve teszttel sikeresen értékelné az izomfunkció változását a BS után.

Az élelmiszerek mikrotápanyag-hozzáadásának technikai vonatkozásai

7.5.2 A termék érzékszervi hozzárendelése

A 7.1. Táblázat az élelmiszerek leggyakoribb érzékszervi tulajdonságait sorolja fel. Az elmúlt 10 évben jelentős előrelépés történt az ilyen texturális paraméterek fizikai meghatározása terén. A dinamométerek némi adaptációval nagyon hasznos eszközök a textúraprofilok meghatározásához. Egyes alkalmazások esetében a fizikai tesztek eredményei nagyon jól korrelálnak az ugyanazon paramétereken alapuló ízléspanel-értékelések eredményeivel. Jelentős eltérés és nagy eltérési lehetőség van a texturális paraméterekben. A megfelelő funkcionális összetevő megválasztása a megfelelő kiszerelésben és megfelelő koncentrációban nagymértékben befolyásolhatja és megváltoztathatja az élelmiszertermékek textúráját.

7.1. Táblázat Az élelmiszeripari termékek általános érzékszervi tulajdonságai

AppearanceFlavourTexture
Színintenzitás
Dudorodás
Foltosság
Friss
Főtt
Erjesztett
Tejtermék
Tejes
Édes
Savanyú/Sós
Összehúzó
Krétás
Tisztátalan
Keserű
Karton
Égett
'Festékes'
Dudorodás
Összetartás
Olajos film
Gritty/Sandy
Sűrűség

Az élelmiszeripari termékek érzékszervi tulajdonságai nagyon fontosak a fogyasztói preferenciák szempontjából. Ez a tény nyilvánvaló minden fogyasztó, az élelmiszer-termelő és a kiskereskedő számára: az új termékek kifejlesztésében kutatók és technológusok számára is. Az érzékszervi tulajdonságok és az élelmiszer-termékek preferenciája közötti kapcsolatot ezért az élelmiszeripar kutatói vizsgálják a világ minden tájáról.

Mivel az érzékszervi tudomány egy viszonylag fiatal tudomány, amely nem rendelkezik formális képzéssel, nagy lehetőség rejlik az érzékszervi módszerek visszaélésében. A visszaélések könnyen téves döntéseket hozhatnak, amelyek végzetesek lehetnek az új termékek piacra dobásának sikeréhez, és ezenkívül hiteltelenné tehetik a termékfejlesztési tevékenységek érvényességét.