Disaccharidase hiányosságok

tanácsadó

ÁTTEKINTÉS: Amit minden gyakorlónak tudnia kell

Biztos benne, hogy betegének diszacharidáz-hiányai vannak? Melyek a betegség tipikus megállapításai?

A diszacharidáz hiányokat a diszacharidok (kettős cukrok) csökkent hidrolízise okozza a diszacharidáz enzimek (laktáz; maltáz-glükoamiláz; szacharáz-izomaltáz; palatináz és trehaláz) által. Ezek az enzimek a vékonybél hámsejtjeinek kefe határmembránjában lokalizálódnak. A táplálékban a laktóz és a szacharóz a leggyakoribb diszacharid. Az enzimaktivitások csökkenése örökletes vagy veleszületett hiány következménye lehet, vagy a vékonybél nyálkahártyájának károsodásának következménye lehet.

Ezeknek a kettős cukroknak a csökkent hidrolízise ozmotikus hatást eredményez a proximális vékonybélben, ami fokozott folyadék-, cukor- és egyéb tápanyagterhelést eredményez a terminális ileumban és a vastagbélben, ahol a bakteriális fermentáció gázokat (H2, CH4, CO2) és rövid láncot eredményez. zsírsavak. A cukor lenyelése után 30 perctől óráig fokozódhat a bélgáz mennyisége, és a bélfal meghúzódása görcsös hasi fájdalomhoz vezet. Az ozmotikus hatás elég nagy lehet a hasmenés kialakulásához, amely robbanásveszélyes, ha a folyékony székletet gáz is kíséri.

Fejlődési diszacharidáz hiányok fordulnak elő koraszülötteknél. Az újszülött korszakában a legfontosabb diszacharidáz a laktáz. Ennek viszonylag alacsony aktivitása van a terhesség 32. hete előtt, és ezt követően fokozatosan emelkedik a magas csecsemők aktivitási szintjére.

A diszacharidázhiány leggyakoribb tünetei a hasi fájdalom, puffadás és puffadás. Kevésbé gyakori, de még mindig gyakori tünet a hasmenés.

Milyen más betegség/állapot osztja meg ezeket a tüneteket?

Számos egyéb állapot és betegség vezet hasonló tünetekhez. Ide tartoznak az aerophagia, a túlevés, a magas fruktóz-bevitel, a bab/hüvelyesek túlzott bevitele, a szorbitot vagy a xilitet tartalmazó rágógumik, a magas cukortartalmú gyógyszerek, az antibiotikumok, az akarbóz (Precose), az Orlistat (Xenical, Alli), a túlzott rost-kiegészítők és a fogyasztás bizonyos fűszerekből.

A sok betegséghez kapcsolódó bélnyálkahártya károsodás másodlagos diszacharidáz-hiányokat eredményez. A nyálkahártya károsodásának leggyakoribb oka a lisztérzékenység, amely a lakosság 1% -át érintheti. További szerzett betegségek: rotavírus enteritis, giardia fertőzés, eozinofil gastroenteritis, Crohn-betegség, vékonybél bakteriális túlnövekedése, trópusi folyadék, posztinfekciós gastroenteropathia, autoimmun enteropathia és hasnyálmirigy-elégtelenség.

A nyálkahártya károsodása a graft versus host betegség, immunhiányos állapotok, kemoterápia, sugárkárosodás esetén is előfordul. Az újszülött korában megnyilvánuló veleszületett nyálkahártya-rendellenességek magukban foglalják a mikrovillus zárvány betegségét, a Tufting enteropathiát és a genetikai hibákat, például veleszületett glükóz-galaktóz malabszorpciót és veleszületett kloridorröát.

Mi okozta ennek a betegségnek a kialakulását ebben az időben?

A laktázhiány a leggyakoribb diszacharidáz-hiány, lehet elsődleges vagy másodlagos. Elsődleges okai a trehaláz-hiány, maltáz-glükoamiláz-hiány, szacharáz-izomaltáz-hiány, szacharáz-izomaltáz-hiány, amely születésétől kezdve jelentkezik és összefügg a szacharóz vagy keményítő bevitelével, elsődleges felnőtt típusú hypolactasia, amely 3 évtől korai felnőttkorig jelentkezik, és ritkán veleszületett laktázhiány.

Az elsődleges (felnőtt típusú) hypolactasia a laktázhiány leggyakoribb formája. Három éves kor után a laktázszintézis programozott csökkentésének eredménye, és a világ népességének körülbelül felét érinti. Az elsődleges veleszületett laktázhiány ritka rendellenesség, amely korai csecsemőkorban jelentkezik.

A laktáz másodlagos hiányosságai gyakoriak és az érett enterociták kimerülését követik egy mögöttes rendellenességből vagy betegségből. A szacharáz-izomaltáz-hiány a második leggyakoribb diszacharidáz-hiány. Általában az anyatejből való elválasztás után jelentkezik, amikor a szacharóz vagy a keményítő bevitele növekszik. Erre az enzimre van szükség a szacharóz hidrolizálásához, valamint a keményítőkből származó dextrinek korlátozásához. A trehalázhiány ritkábban fordul elő, és gombák elfogyasztása esetén jelentkezik.

Milyen laboratóriumi vizsgálatokat kérjen a diagnózis megerősítéséhez? Hogyan kell értelmezni az eredményeket?

A betegtörténet áttekintése, fizikális vizsgálat, légzési teszt, laktóz-intolerancia teszt, széklet-csökkentő anyag teszt, ozmotikus rés, széklet pH-értéke, széklet elektroforézis és diszacharidáz-vizsgálat mind gyakori tanulmány a diszacharidáz-hiány diagnosztizálására. (Lát
I. táblázat)

I. táblázat.
Tanulmányi módszer indikátorai a diagnózishoz
Betegtörténet A diagram áttekintése Gyakran a gyermek panaszok nélkül jár először reggel, de a tej vagy más tejtermékek elfogyasztása után 1-3 órával megnyúlás és görcsös hasi fájdalom alakul ki, amelyet enyhít a flatus átadása vagy a székletürítés.
Betegvizsgálat Alsó kvadránsok megdobogása A fájdalom az RLQ-ban tapintható gázt vagy folyadékot fedezhet fel a vakbél felett, és tiltott jellegzetes borborygmi.
Légzési teszt Egy éjszakán át tartó gyors böjt és a kilélegzett levegő alapgyűjteményét követően a teszt szubsztrátumot beveszik. További kilégzési lélegzeteket kapunk 30 perces időközönként, legfeljebb 3 órán át. Ha a hidrogén esetében 20 ppm (ppm) vagy a metán esetében 10 ppm az alapszint fölé emelkedik, a diszacharidáz-hiány pozitív tesztje jelzi. A teszt során hasi fájdalom vagy hasmenés jelenléte a pozitív teszt alátámasztó bizonyítéka. Ennek a tesztnek az az előnye, hogy tükrözi a teljes vékonybél abszorpciós képességét az alkalmazott szubsztrátumhoz. Hátránya, hogy a teszt időigényes és külön vizsgálatot igényel minden egyes vizsgált cukor esetében. Kis számú személy nem termel hidrogént vagy metánt, ezért hamis negatív eredményt fog adni. Általában ezek az esetek a fájdalom vagy a hasmenés tüneteit mutatják a teszt során, de nincsenek megemelve a lehelet hidrogén- vagy metánszintje.
Laktóz intolerancia teszt Ez a teszt a laktóz lenyelését követő vércukorszint-méréseken alapul. Az LTT specifitása 77–96%, érzékenysége pedig 76–94% között mozog. Az LTT-t ritkán alkalmazzák a légzési tesztek bevezetése óta.
Széklet csökkentő anyag teszt Fel nem szívódott cukrok mutathatók ki a székletben. A Clinitest tabletta pozitív reakciót ad glükózzal, galaktózzal, fruktózzal, maltózzal és laktózzal (redukáló cukrok). A teszt nem túl érzékeny, és a pozitív eredmény csupán egy felszívatlan cukor jelenlétét jelzi a székletben, de nem tudja azonosítani a specifikus cukrot. Hamis negatív tesztek fordulhatnak elő a vastagbél cukorának előzetes bakteriális fermentációja miatt. A Clinitest tabletta nem képes kimutatni a szacharózt, a laktulózt, a szorbitot és a mannitot, mivel ezek nem redukáló cukor vagy cukoralkoholok.
Osmotic Gap Az ozmotikus rést a széklet elektrolitjainak mérésével és a 290–2x (széklet Na + + K +) számítási rés alkalmazásával lehet a legjobban meghatározni. A diszacharidáz-hiány miatt másodlagos hasmenés általában megnövekedett széklet ozmotikus rést eredményez (> 125 mOsm/kg). Az ozmotikus rés közvetett jelzést ad a diszacharidáz-hiányról, és nem azonosítja az okozó cukrot.
A széklet pH-ja Az alacsony széklet pH-értéke jellemző a szénhidrát malabszorpció okozta hasmenésre. Kísérletileg kiváltott hasmenés esetén a széklet pH-ja 5,6 arra utal, hogy a szénhidrát felszívódási zavar nem az egyetlen oka a hasmenésnek.
Széklet elektroforézis Ez a teszt képes meghatározni egy specifikus felszívatlan cukrot a székletben, kivéve, ha azt a vastagbél bakteriális flórája teljesen fermentálta. Ez a teszt időigényes és költséges, ezért ritkán alkalmazzák.
Disaccharidase assay A diszacharidáz enzimek szintjét egyetlen vékonybél biopsziás mintából lehet meghatározni. A tesztet csak néhány laboratórium kínálja az Egyesült Államokban és világszerte. Ennek a tesztnek az az előnye, hogy közvetlenül képes mérni az összes diszacharidáz aktivitását, a trehaláz kivételével. Hátránya, hogy a vékonybél nyálkahártyájának endoszkópiáját és biopsziáját igényli. A teszt nem tükrözi a vékonybél abszorpciós képességét az egyes cukrok esetében, és az eredmények félrevezetőek lehetnek azokban az esetekben, amikor a bélnyálkahártya rendellenességei foltosak, például celiakia esetén.

Hasznosak lennének a képalkotó vizsgálatok? Ha igen, melyiket?

A diszacharid malabszorpciójában sima hasi röntgen látható, amely a vastagbél gázos kiterjedését mutatja. Ez azonban nem specifikus megállapítás, ezért a képalkotó vizsgálatoknak nincs szerepük a diszacharidáz hiányok diagnosztizálásában.

A diagnózis megerősítése

Lásd az 1. ábrát. A leggyakoribb diszacharidáz-hiány diagnosztizálásának algoritmusa: laktóz malabszorpció

1.ábra.

Algoritmus a leggyakoribb diszacharidáz-hiány diagnosztizálására: laktóz malabszorpció.

Milyen kezelést kell elkezdeni, ha meg tudja erősíteni, hogy a beteg diszacharidáz-hiányban szenved?

A diszacharidázt okozó tünet teljes diétás kiküszöbölése gyógyító hatású. Ez a kúra azonban nem mindig lehetséges, mivel ezekben a cukrokban sok rejtett forrás található az élelmiszerekben és a gyógyszerekben. Ezenkívül a laktóztermékek teljes eliminációja nem megfelelő kalciumbevitelhez vezethet.

A joghurtot laktázhiányos egyének tolerálhatják, és jó kalciumforrást jelent. Ha a laktózt magas zsírtartalmú étkezés mellett fogyasztják, a tünetek kevésbé súlyosak lehetnek a gyomor lassabb kiürülése miatt. Teljes tej vagy csokoládé tej fogyasztása, nem pedig sovány tej fogyasztása és tej fogyasztása étkezés közben, csökkentheti a tejcukor-intolerancia tüneteit, vélhetően a gyomorürülés elhúzódása következtében. Alternatív megoldásként javasolható a tejtermékek mikrobiológiai eredetű laktázzal való kiegészítése.

Laktázhiány esetén 1-2 kapszula tejjel vagy tejtermékekkel együtt; a tejet előkezelje 1-2 kapszula/liter tejjel; Folyadék: 5-15 csepp/liter tej; Tabletta: 1-3 tabletta étkezés közben.

Szacharózhiány esetén csecsemők és gyermekek = 15 kg: 8500 nemzetközi egység (1 ml) étkezésenként vagy snackenként; 15 kg-nál nagyobb gyermekek és felnőttek: étkezésenként vagy snackenként 17 000 nemzetközi egység (2 ml).

Ha rendelkezésre áll, táplálkozási tanácsadás hasznos lehet. A veleszületett vagy elsődleges diszacharidáz hiányok egész életen át tartó kezelést igényelnek. A másodlagos diszacharidázhiányok átmenetiek lehetnek, és csak addig igényelhetnek kezelést, amíg az ok megszűnik és a bélbélés helyre nem áll.

Milyen káros hatások társulnak az egyes kezelési lehetőségekhez?

Az eliminációs étrendnek nincsenek közvetlen káros hatásai. Az összes tejtermék hosszú távú megszüntetése csökkent kalciumbevitelt eredményezhet. Hacsak más kalciumot nem kapnak más táplálékforrásokból vagy kiegészítőkből, fennáll a csontsűrűség csökkenésének kockázata. Az enzimpótló terápiával nincs jelentős kockázat. A mai napig nem jelentettek ismert káros hatásokat a Lactaid vagy a Sucraid alkalmazásakor.

Milyen következményekkel járhat a diszacharidáz-hiány?

A laktázhiány elsődleges formái (veleszületett laktázhiány vagy primer hypolactasia) teljes tünetmentességet mutatnak, ha terápiás ajánlásokat követnek.

A másodlagos diszacharidázhiányok eredménye a bélnyálkahártya károsodásának okától függ. Azokban az esetekben, amikor a nyálkahártya helyreállítása lehetséges a kiváltó ok (pl. Cöliákia) kezelését követően, a tünetek teljes feloldására lehet számítani, és végül lehetővé kell tenni az összes diszacharidáz lenyelésének folytatását.

Mi okozza ezt a betegséget és milyen gyakran fordul elő?

Az elsődleges laktázhiány a bél laktáztermelésének genetikailag programozott fokozatos elvesztésének köszönhető, amely a korai gyermekkor után jelentkezik az érintett egyéneknél. Az epidemiológiai adatok azt mutatják, hogy ez az állapot gyakoribb bizonyos etnikai csoportokban és földrajzi helyeken. Az adatok a „laktáz-perzisztencia-gén” prevalenciájáról a világ különböző részein Itan és mtsai. és összefoglaljuk (lásd a II. táblázatot).

Hogyan okozhatják ezek a kórokozók/gének/expozíció a betegséget?

A diszacharidázok veleszületett hiányosságai és az elsődleges laktázhiány a genetikai variációknak köszönhető. A veleszületett laktázhiány ritka betegség, amely autoszomális recesszív módon öröklődik. A legtöbb esetet Finnországból jelentették. Az emberi laktáz gén a 2q21-22 kromoszómán található. A veleszületett laktázhiány lokuszát 350 kilobázisos intervallumhoz kapcsolták, amely több mint 2 megabázissal távolabb van a laktáz-florizin-hidroláz géntől.

A laktózhiány leggyakoribb formája az elsődleges (felnőtt típusú) hipolaktázia, amelyet a laktáz aktivitás csökkenése jellemez, körülbelül 3 éves életkor után kezdődik. Feltételezik, hogy a fejlődésben szabályozott DNS-kötő fehérjék csökkentik a transzkripciót vagy destabilizálják az mRNS-transzkriptumokat, és csökkent laktáz-expressziót okoznak az elválasztás után.

A laktáz perzisztenciája egy autoszomális domináns mutáció öröklődésének tulajdonítható, amely megakadályozza a laktáz expressziójának normális érési csökkenését. Megállapították, hogy a kódoló géntől egy-egy nukleotid polimorfizmus (SNP) -13910 T/C részt vesz az enzimaktivitás szabályozásában. Fehéreknél az SNP -13910 T/C CC genotípusa a laktáz géntől felfelé felnőtt típusú hipolaktáziához kapcsolódik, míg a TC és TT genotípusok a laktáz perzisztenciához kapcsolódnak. Számos más változatot azonosítottak a -13910 pozícióhoz nagyon közel, amelyek a laktáz perzisztenciához kapcsolódnak a Közel-Keleten és Afrikában.

Veleszületett szacharáz-izomaltáz-hiány körülbelül 0,2% -ban fordul elő az európai eredetű észak-amerikaiaknál és körülbelül 10% -ban a grönlandi eszkimókban. Autoszomális recesszív rendellenességről van szó. A szacharáz-izomaltáz gén a 3-as kromoszómán helyezkedik el a 3q25-26 lokuszon. Az érintett egyének kimutathatatlan bélszacharáz-aktivitással és csökkent izomaltáz-aktivitással rendelkeznek. Csecsemőkorban nyilvánul meg a szacharóz bevitele után a gyümölcsökbe és gyümölcslevekbe vagy a glükózpolimerekbe az anyatej-helyettesítő tápszerekben. Az emberi maltáz-glükoamiláz gén (MGAM) a 7 kromoszómán található a 7q34 lokuszon. Maltáz-glükoamiláz hiányt 1,8% -os gyakorisággal detektáltak krónikus hasmenésben szenvedő gyermekeknél.

A trehaláz enzim emészti a trehalózt a gombákban, élesztőben és algákban található diszacharidban. Az emberi trehaláz gén (TREH) a 11 kromoszómán található a 11q23 lokuszon. A jelentések szerint izolált trehaláz-hiány Grönland lakosságának 8% -ában fordul elő.

A gyógyszerek, gyulladásos betegségek és kórokozók közvetlenül károsíthatják az enterocitákat, vagy hátrányosan befolyásolhatják a vékonybél sejtforgalmát.

Egyéb klinikai megnyilvánulások, amelyek segíthetnek a diagnózisban és a kezelésben.

Csökkent csontsűrűség (ellentmondásos).

Gyenge súlygyarapodás (alkalmi és ellentmondásos).

Milyen szövődmények várhatók a betegségtől vagy a betegség kezelésétől?

A diszacharidáz-hiányok kezelésével nincs komplikáció.

Rendelkeznek-e további laboratóriumi vizsgálatokkal; még olyanok is, amelyek nem széles körben állnak rendelkezésre?

Az elsődleges (felnőtt típusú) laktáz-hiány genetikai vizsgálata elérhető néhány kereskedelmi laboratóriumban. Jó összefüggés volt a C/C (-13910) genotípus és az alacsony laktáz aktivitás között ((A joghurt jól tolerálható tejforrás a laktázhiányos személyek számára.)

Harms, H. K., Bertele-Harms, R. M., Bruer-Kleis, D. „Enzim-szubsztitúciós terápia Saccharomyces cerevisiae élesztővel veleszületett szacharáz-izomaltáz hiányban”. N Engl J Med. köt. 316. 1987. 1306–9. (A veleszületett szacharáz-izomaltáz hiányban szenvedő betegek, akik szacharózt fogyasztanak, enyhíthetik a felszívódási rendellenességet azáltal, hogy ezt követően kis mennyiségű életképes élesztősejtet fogyasztanak, lehetőleg teljes gyomorral.)

Itan, Y., Jones, B. L., Ingram, C. J., Swallow, D. M., Thomas, M. G. „A laktáz-perzisztencia fenotípusának és genotípusainak világszerte való összefüggése”. BMC Evol Biol. köt. 2010. 10. 10., 36. oldal (A laktáz perzisztencia genotípus adatai jelenleg nem elegendők a laktáz perzisztencia fenotípus gyakoriságának magyarázatához a világ különböző részein.)

Wang, L. H., Hartman, P. A. „A laktáz genetikailag programozott csökkentése gyermekeknél”. Gasztroenterológia. köt. 114. 1998. 1230-6. (A laktáz gén genetikailag programozott lefelé történő szabályozása kimutatható a gyermekekben a második életévtől kezdve, bár a kezdet és a mérték kissé változó.)

Troelsen, J. T., Olsen, J., Moller, J., Sjostrom, H. „A laktáz perzisztenciával kapcsolatos upstream polimorfizmus fokozott fokozó aktivitást mutat”. Gasztroenterológia. köt. 125. 2003. 1686-94. (A laktáz perzisztencia és a nem perzisztencia közötti molekuláris különbséget a -13910 pozícióban lévő mutáció okozza)

Lebenthal, E., Khin Maung, U., Zheng, B. Y., Lu, R. B., Lerner, A. „A vékonybél glükoamiláz-hiánya és a keményítő felszívódási zavarai: újonnan felismert alfa-glükozidáz-hiány gyermekeknél”. Journal of Pediatrics. köt. 124. 1994. 541-6. (A bél glükoamiláz hiánya lehet a krónikus hasmenés oka.)

Rasinpera, H., Savilahti, E., Enattah, N. S., Kuokkanen, M., Totterman, N., Lindahl, H. „Egy genetikai teszt, amely felhasználható a felnőttkori hypolactasia diagnosztizálására gyermekeknél”. Belek. köt. 53. 2004. 1571-6. (A C/T genetikai tesztje (-13910) a polimorfizmus felhasználható első típusú szűrővizsgálatként felnőtt típusú

Folyamatos viták az etiológiával, a diagnózissal és a kezeléssel kapcsolatban

Nincsenek valódi viták.

Egyetlen szponzor vagy hirdető sem vett részt, sem jóváhagyta, sem nem fizetett a döntéstámogatás a Medicine LLC által nyújtott tartalomért. A licencelt tartalom a DSM tulajdonát képezi, és szerzői jogi védelem alatt áll.