D-vitamin és az A-vitamin mérgezésének kockázata egy 18 hónapos fiúnál

1 Gyermekgyógyászati ​​Osztály, „Pugliese-Ciaccio” Kórház, 88100 Catanzaro, Olaszország

mérgezés

2 Neonatológiai Osztály, „Pugliese-Ciaccio” Kórház, 88100 Catanzaro, Olaszország

3 Gyermek onkológiai és hematológiai osztály, „Pugliese-Ciaccio” Kórház, 88100 Catanzaro, Olaszország

Absztrakt

Egy 18 hónapos fiú hasi fájdalmat, hányást, hasmenést és rossz étvágyat mutatott 6 napig. Naponta egyszer multivitamin készítményt kapott, amely 50 000 NE D-vitamint és 10 000 NE A-vitamint tartalmazott egy széles elülső fontanelle számára körülbelül három hónapig. Hyperkalcemia, alacsony mellékpajzsmirigy-hormon (PTH) és nagyon magas szérum 25-hidroxi-D-vitamin (25-OHD) szint volt. A vese ultrahangja nephrocalcinosist mutatott. Nem volt A-vitamin-mérgezés jele vagy tünete. A beteget intravénás hidratációval, furoszemiddel és prednizolonnal kezelték sikeresen. A kezelés során a szérum kalcium gyorsan visszatért a normális tartományba, és a szérum 25-OHD szintje fokozatosan csökkent. Összefoglalva, a D-vitaminhiány diagnosztizálása a 25-OHD szint ellenőrzése nélkül felesleges kezelést okozhat, ami D-vitamin mérgezéshez (VDI) vezet.

1. Bemutatkozás

A D-vitamin mérgezés (VDI) ritka esemény [1], amely általában a D-vitamin gyógyszerkészítmények nem megfelelő használata következtében következik be, és életveszélyes hiperkalcémiához vezethet [2]. A gyermekeknél hipervitaminózist A figyeltek meg, amely emelt koponyaűri nyomáshoz és súlyos következményekhez vezethet [3]. A vitaminmérgezés felismerése nehéz lehet, mivel a toxicitás kezdeti tünetei nem specifikusak, és sok tényezőtől függenek (pl. A bevitt dózistól és a társbetegségektől). A klinikusoknak továbbra is ismerniük kell ezt az entitást, és fel kell hívniuk a kórházi kiegészítők használatának, márkájának és adagolásának előzményeit, hogy időben diagnosztizálhassák őket és megkezdhessék a kezelést [4].

2. Esettanulmány

Korábbi egészségügyi problémák nélküli 18 hónapos fiú hasi fájdalommal, hányással és rossz étvágyzal jelentkezett 6 napig. A kórtörténetből kiderült, hogy gyermekorvosa naponta egyszer multivitamin készítményt (50 000 Nemzetközi Egység (NE) D-vitamint és 10 000 NE A-vitamint) kapott egy széles elülső fontanelle számára körülbelül három hónapig. A felvételkor végzett fizikai vizsgálat csak izgatottságot mutatott ki. Az életjelek normálisak voltak. A szérum kalcium értéke 11,5 mg/dl (normál 8–10,4), a foszfor 4,3 mg/dl (normális 4,5–5,5), az alkalikus foszfatáz (ALP) 91 NE (normális 60–321), a kreatinin 0,5 mg/dl, 25 -hidroxil-D-vitamin (25-OHD) szintje 2271 ng/ml (normál 30–100), a mellékpajzsmirigy-hormon (PTH) pedig
a)
b)

3. Megbeszélés

Az ebben a jelentésben leírt betegnek tévesen nemcsak 50 000 NE/nap D-vitamint, hanem 10 000 NE/nap A-vitamint is kapott, így nagy volt az A-vitamin-mérgezés kockázata is. Az A-vitamin toxicitása száraz, hámló bőrrel jár, ahol az ajkak sikkadt és repedezettek. Egyéb tünetek: fejfájás, fáradtság, étvágytalanság, hányinger, hányás, homályos látás, pseudotumor cerebri, myalgias és arthralgias [3]. Az A-vitamin ajánlott napi bevitele 100 és 5000 NE között van [3]. A krónikus toxicitás az előformázott A-vitamin nagy mennyiségének hónapokig vagy évekig történő elfogyasztásából származik, de a toxicitás kiváltásához szükséges legalacsonyabb bevitel tekintetében nagy az egyének közötti eltérés [8]. Gyermekeknél azonban a hypervitaminosis gyorsan fejlődik és általában gyorsan megszűnik [9].

Összegzésként elmondhatjuk, hogy ez az eset arra késztetett minket, hogy hangsúlyozzuk, hogy a nemzetközi irányelvnek megfelelően, ha D-vitaminnal akarunk terápiát végezni, akkor fontos a D-vitamin vérszintjének felmérése, és a monitorozás nélküli kerülni a nagyobb adag pótlások alkalmazását.

A toxicitás kockázata miatt megfontolandó a csecsemők és kisgyermekek D-vitamin-hiányának terápiás konzervatív megközelítése [10]. Másrészt minden csecsemő szüleit meg kell kérdezni, hogy étrend- vagy szájon át történő kiegészítést alkalmaznak-e, és a túlzott bevitel elkerülése érdekében szükség lehet soros kérdezésre a kiegészítés során [6]. Emellett szeretnénk hangsúlyozni, hogy a multivitamin-készítményeket nem szabad D-vitamin-kezelésre használni, mivel fennáll a lehetősége a többszörös vitamin-mérgezésnek, és hogy a szükségtelenül vitamin-kiegészítéssel kezelt betegeket meg kell vizsgálni a hipervitaminózis megállapításai szempontjából [2 ].

Versenyző érdekek

A szerzők kijelentik, hogy nincs összeférhetetlenség és nincs anyagi támogatás.

A szerzők közreműködése

Valentina Talarico, Rossella Galiano és Giuseppe Raiola követte a beteget, és hozzájárult a cikk elkészítéséhez és megírásához; Massimo Barreca és Maria Concetta Galati kritikusan áttekintette a cikket és felügyelte az egész tanulmányozási folyamatot. Giuseppe Raiola végleges jóváhagyást adott a közzéteendő változatra. Minden szerzőnek elegendő mértékben részt kellett vennie a munkában, hogy a tartalom megfelelő részeiért felelősséget vállaljon. Valamennyi szerző elolvasta és jóváhagyta a záró dolgozatot.

Hivatkozások

  1. M. G. Vogiatzi, E. Jacobson-Dickman és M. D. DeBoer: „A D-vitamin pótlása és a toxicitás kockázata a gyermekgyógyászatban: a jelenlegi irodalom áttekintése” Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism, köt. 99. sz. 4, 1132–1141, 2014. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  2. A. Anık, G. Çatlı, A. Abacı, C. Dizdarer és E. Böber: „Akut D-vitamin mérgezés, valószínűleg egy multivitamin készítmény hibás gyártása miatt”. Journal of Clinical Research in Pediatric Endocrinology, köt. 5. szám 2, 2013. 136–139. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  3. R. M. Hayman és S. R. Dalziel: „Akut A-vitamin toxicitás: három gyermekgyógyászati ​​eset jelentése” Journal of Paediatrics and Child Health, köt. 48. sz. 3, p. E98 – E100, 2012. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  4. K. Rajakumar, E. C. Reis és M. F. Holick: „Vény nélkül kapható d-vitamin-kiegészítő adagolási hibája: a csecsemők d-vitamin-toxicitásának kockázata” Klinikai gyermekgyógyászat, köt. 52. sz. 1, 2013. 82–85. Oldal. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  5. E. Sagsak, S. Savas-Erdeve, M. Keskin, S. Cetinkaya és Z. Aycan: „A pamidronát alkalmazása akut D-vitamin mérgezéshez, három eset klinikai tapasztalata”. Journal of Pediatric Endocrinology and Metabolism, köt. 28. sz. 5-6., 709–712., 2015. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  6. B. Özkan, Ş. Hatun és A. Bereket, „D-vitamin mérgezés” Török Gyermekgyógyászati ​​Lap, köt. 54. sz. 2, 2012.– 93–98. Megtekintés: Google Scholar
  7. R. G. Sezer, T. Guran, C. Paketçi, L. P. Seren, A. Bozaykut és A. Bereket: „Az orális alendronát és a prednizolon összehasonlítása a D-vitamin mérgezésű csecsemők kezelésében” Acta Paediatrica, köt. 101. szám 3, p. E122 – e125, 2012. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  8. K. L. Penniston és S. A. Tanumihardjo: „Az A-vitamin akut és krónikus toxikus hatása” Az American Journal of Clinical Nutrition, köt. 83. sz. 2, 191–201, 2006. Megtekintés: Google Scholar
  9. H. S. Lam, C. M. Chow, W. T. Poon et al., „A-vitamin-toxicitás kockázata a cukorka-szerű rágható vitamin-kiegészítők miatt a gyermekek számára” Gyermekgyógyászat, köt. 118. sz. 2, 820–824., 2006. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  10. M. B. Vanstone, S. E. Oberfield, L. Shader, L. Ardeshirpour és T. O. Carpenter: „Hiperkalcémia a D-vitamin farmakológiai adagját kapó gyermekeknél” Gyermekgyógyászat, köt. 129. sz. 4, p. E1060 – e1063, 2012. Megtekintés: Kiadói oldal | Google ösztöndíjas