D-vitamin-hiány Görögországban és Ukrajnában
Korabeli egészségügyi kérdések kezelése az Európai Unió és a keleti partnerség országai keretében
Írta: Christos Tsagkaris és Anastasiia Hoian
A globális egészségügyi problémák megoldásának hatékony stratégiáinak kidolgozása érdekében a különböző országok orvostudományi kutatóinak és orvosainak együtt kell működniük információcserével, közös kutatási módszerek és eszközök alkalmazásával, és adott esetben multinacionális kontextusban az egészségügyi kérdések megoldásával. A globális egészségügyi problémák kezelése az Európai Unió és a szomszédos országokkal, így a keleti partnerség országaihoz tartozó Ukrajnával való együttműködés egyik célja.
A globális egészségügyi problémák közül az egyik legfontosabb a D-vitamin-hiány, amelyet a közelmúltban több kutató is világjárványnak ismer el (Cashman et al 2017, Európai Bizottság, 2015). Az Orvostudományi Intézet és az Endokrin Gyakorlási Iránymutató Bizottság (IMEPGC) arra a következtetésre jutottak, hogy a 25 (OH) D 3 szérumszintje 25 ng/ml alatt van (3 a szérumban 30 ng/ml és 150 ng/ml között) normálisnak tekinthető (Povoroznyuk et al, 2018, Hoian és mtsai, 2019). A világszerte végzett kutatások széles körű D-vitamin-hiányt tártak fel, többek között azokon a területeken, ahol magas a napfénynek való kitettség (insoláció), ami arra utal, hogy nem az ultraibolya sugárzás hiánya az egyetlen ok alacsony D-vitamin-szint (Európai Bizottság, 2015).
A D-vitamin elégtelen szintje sok kóros folyamatot okozhat az emberi testben. Sejtszinten a D-vitamint az egész szervezet normális sejtműködésének egyik kulcsfontosságú elemének tekintik - mint tápanyagot, hormont és az endokrin, a szív- és érrendszeri, az idegrendszeri, az immunrendszeri és más rendszerek és szervek működésének szabályozóját (Sassi et al., 2018). A legújabb kutatások szerint a D-vitamin-hiány cukorbetegséggel, hipertóniás betegséggel, érelmeszesedéssel, elhízással, autoimmun pajzsmirigy-gyulladással és más autoimmun betegségekkel is társul (Sassi és mtsai, 2018, Caccamo és mtsai, 2018). Összefüggés lehet a D-vitamin-hiány és az idegrendszeri betegségek, például a sclerosis multiplex, a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór között (Caccamo et al, 2018).
A D-vitamin-hiány lehetséges következményei ellenére sok országban még mindig jelentős viták zajlanak. Noha a hiány és az elégtelenség IMEPGC-definíciói széles körben elfogadottak, sok tanulmány a D-vitamin szintjét a szokásos módon fogadja el a lehetséges klinikai eredmények, a tanulmányi populáció és a tervezés alapján. Ezért megjelenik egy szürke zóna, és azok az emberek, akiknek állítólag normális D-vitamin-szintjük van az egyik vizsgálatban, hiányosnak tűnnek egy másikban.
Ukrajnának és Görögországnak ebben a keretben közös a lehetséges ok-okozati tényezője vagy eredményes összehasonlítás. A következő összehasonlító megközelítést ösztönzi az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) D-vitamin-hiányról szóló közelmúltbeli irányelve (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, 2016). Ukrajnából és Görögországból származó bizonyítékokat fog bemutatni, és megvitatja, hogy egy ilyen összehasonlító megközelítésből eredhetnek-e közös etiológiai (okozati) tényezők, betegség prevalenciája vagy megoldásai.
Ez a cikk irodalmi áttekintésként készült. A nemzetközi és nemzeti adatbázisokat (Pubmed, Scopus) kulcsszavakkal (D-vitamin, hiány, epidemiológia) kerestük. Ezenkívül a témához szorosan kapcsolódó szakértői értékeléseket is bevontak, és azokat a tanulmányokat kizárták, amelyeket pénzügyi vagy más érdek státusz konfliktusai alatt végeztek.
D-vitamin hiány Ukrajnában
Ukrajnában a D-vitamin szintje az ország különböző részein változott 2013-ban, és ez a tendencia stabilnak tűnik. Keleten és Nyugaton az átlag megközelítette a 32 nmol/l értéket. Az északi és a középső országrészben magasabb volt, átlagosan 34 nmol/l, míg a legmagasabb D-vitamin-szintet Dél-Ukrajnában mérték (Povoroznyuk et al, 2012). Az egész ország átlagos értéke 34,69 ± 0,56 nmol/l, ami jóval alacsonyabb, mint a normál szint (50 nmol/l) (Balatska et al, 2013). A legrosszabb átlagot Kárpátalján találták, ahol a D-vitamin szérumszintje majdnem 22 nmol/l volt. A D-vitamin hiányát a lakosság 89,9% -ánál állapították meg (Hoian et al, 2019).
Az időskort, az elhízást, az alacsony BMI-t, a női nemet és az ország felvidékén vagy északi régióiban élést feltételezzük a D-vitamin-hiány kockázati tényezőjeként (Balatska et al, 2013, Hoian et al, 2019). Sajnos ezeket a következtetéseket nem minden kutatás bizonyította. Ezért a D-vitamin-hiány okainak teljes listája hiányos.
A D-vitamin-hiány okozta betegségekre és kóros folyamatokra vonatkozó információk gyengék. Számtalan tanulmányban hozták létre a D-vitamin szint és a csonttörés kockázat, az oszteoporózis, az osteopenia és a hyperparathyreosis közötti megbízható kapcsolatot (Balatska et al, 2013). A cukorbetegség, a vérszegénység, az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás és a szív- és érrendszeri problémák közötti összefüggés még nem bizonyított.
D-vitamin-hiány Görögországban
Úgy tűnik, hogy a D-vitamin-hiány Görögországban nagyon elterjedt a korosztályok széles körében, a serdülőktől és a terhes nőktől az idős emberekig. A D-vitamin-hiány előfordulása tanulmányonként változik, és a hiány meghatározása szintén kétértelmű. Számos tanulmány a D-vitamin hiányát 50 nmol/L alatti szérumkoncentrációként határozza meg, míg más kutatók azokra a populációkra összpontosítanak, amelyek D-vitamin szérumszintje 22 nmol/L alatt van. Ez ellenzi az IMEPGC fent említett meghatározását, amely szerint a D-vitamin szintje 25 nmol/L alatt van hiányként. Ez a meglévő vizsgálatok közötti jelentős változatlansági tényező. Ugyanaz a populáció magasabb vagy alacsonyabb prevalenciát mutathat a D-vitamin hiányban két különböző vizsgálatban. A jövőbeni tanulmányok, amelyek elkerülik ezeket a módszertani buktatókat, tisztázhatják a jelenlegi félreértéseket (Papapetrou et al, 2007, Manios et al, 2017).
Számos tényezőt tekintettek D-vitamin-hiány okozójának. A napfénynek való korlátozott expozíció miatt a fényvédő vagy a nehéz ruházat használata a téli hónapokban, valamint a D-vitamin alacsony tápanyag-bevitele többek között sokat vitatott (Manios et al, 2017).
Ennek eredményeként úgy tűnik, hogy Görögország példát mutat az úgynevezett mediterrán paradoxonra (Papapetrou és mtsai, 2007), ahol a lakosság D-vitamin-hiányban szenved, annak ellenére, hogy egész évben magas fokú napfénynek van kitéve. Figyelembe véve a görög lakosság napfénynek való kitettségét, várhatóan a legtöbb ember normális vagy magas szérum D-vitamint tartalmaz ilyen környezeti jellemzők alapján (Manios et al, 2017, Lapatsanis et al, 2005).
Görögországban az angolkór és az oszteoporózis a leggyakoribb betegség, amelyet D-vitamin-hiányban szenvednek. Az alacsony D-vitamin-szint (hipovitaminosis) és az elakadt növekedési retardáció, a hiperkalcémia, a sarlósejtes vérszegénység, a polineuropátia, a mentális retardáció és a szklerózis multiplex (MS) közötti összefüggést különböző tanulmányok is javasolták (Papapetrou et al, 2007, Manios et al, 2017 ). A D-vitamin-kiegészítőket sok esetben írják fel, beleértve a reumatológiai és degeneratív betegségeket, például az osteoarthritist. Sok, alacsony D-vitamin szérumszinttel rendelkező ember egészséges, ami arra utal, hogy a hipovitaminosis olyan tényező, amely hozzájárul a fent említett állapotok kialakulásához (patogeneziséhez) (Papapetrou és mtsai, 2007, Lapatsanis és mtsai, 2005, Cashman és mtsai, 2016).
Görög és ukrán D-vitamin hiány az EU kontextusában
Összegzésként elmondható, hogy a D-vitamin-hiányt páneurópai problémának ismerik el (Cashman et al, 2016), amely Görögországot és Ukrajnát is sújtja. Görögországban a D-vitamin-hiány előfordulása megegyezik vagy akár nagyobb is, mint más európai országokban, ahol a napfény expozíciója lényegesen alacsonyabb, és a táplálkozási tényezők sem olyan kedvezőek a megfelelő D-vitamin-bevitelhez (Manios et al, 2017, Cashman et al, 2015, Cashman és mtsai, 2016). Ukrajnában a helyzet az ország különböző régiói között eltérő, bár a lakosság jelentős részének alacsony a D-vitamin szintje (Balatska et al, 2013, Povoroznyuk et al, 2012). Az ukrajnai és görögországi helyzet kezeléséhez hatékony intézkedésekre van szükség, a szűréstől és az ellenőrzéstől a megelőzésig és a kezelésig.
A problémának e rövid összehasonlító tanulmány keretében történő kezelése úgy tűnik, hogy a táplálkozási, valamint a kulturális tényezők közös etiológiai hátteret képeznek. A nyugati étrend több országban is népszerűvé vált, korlátozta a D-vitamin mennyiségét a mindennapi táplálkozás során (Naeem et al, 2010). Az elmúlt években a lakosság tudatossága is alacsony volt (Cashman et al, 2016).
Ebben az összefüggésben a mindkét országra érvényes megoldás a figyelemfelkeltő kampányokhoz kapcsolódna, különös tekintettel a táplálkozási tényezőkre. Ukrajna és Görögország, valamint bármely más EU-állam felhívhatja a figyelmet a hagyományos és nemzeti étrendre, amely biztosítja a D-vitamin kielégítő bevitelét egész évben.
A D-vitamin-kiegészítők alkalmazására vonatkozó egyértelmű iránymutatásokkal mindkét országban foglalkozni kell, mind a túlzott használat, mind az elfogult vény elkerülése érdekében, ami következetes keretrendszer hiányából fakad. Ez fontos az átláthatóság és a minőségi egészségügyi ellátás iránti európai kötelezettségvállalás összefüggésében minden tagállam és állam számára az európai partnerségi keretben.
Eddig az EU Bizottság finanszírozta az ODIN-tanulmányt, amelyben különböző EU-országok kutatócsoportjai vettek részt, nagy mennyiségű adatot készítettek az érintett országokból. Az együttműködés kultúrája a kutatásban értékes visszajelzéseket nyújthat a kutatók számára, megfejtheti a D-vitamin-hiány ismeretlen aspektusait, és remélhetőleg valódi megközelítéseket és megoldásokat művelhet (Európai Bizottság, 2015).
Christos Tsagkaris az orvostudományt tanul Görögországban. Az EuroMeds, az Európai Orvostanhallgatók Szövetsége folyóiratának szerkesztőségében dolgozott, vagy részt vett, vagy szervezőbizottsági tagként az Európai Unió modellszimulációiban. Hozzászólásai az orvosbiológiai terület metszéspontjára és az európai ügyekre, a közegészségügyre, a fenntartható fejlődésre és az orvosi humán tudományokra összpontosítanak.
Anastasiia Hoian orvostanhallgató az ukrajnai Csernivciből. Annak ellenére, hogy Ukrajnában a tudomány és az orvostudomány szintje nem olyan magas, hisz országa és számára a fényes jövőben. A Tudomány azonban nem csak neki érdekli. Anastasiia emellett a Hallgatói Tudományos Társaság vezetője és a Bukovini Nemzetközi Orvosi Kongresszus (BIMCO) elnöke, amely Ukrajna és Kelet-Európa legnagyobb tudományos konferenciája. Ezenkívül költő, és ezt inspirációs forrásnak tekinti cikkek írásához bizonyítékokon alapuló tudományos kontextusban.
Hivatkozások
Papapetrou, P., Triantaphyllopoulou, M., Karga, H. és mtsai. J Bone Miner Metab (2007) 25: 198. https://doi.org/10.1007/s00774-006-0746-4
Manios, Y., Moschonis, G., Hulshof, T., Bourhis, A., Hull, G., Dowling, K., Cashman, K. (2017). A D-vitamin-hiány és -elégtelenség előfordulása az iskolások körében Görögországban: A nem szerepe, az urbanizáció mértéke és a szezonalitás . British Journal of Nutrition, 118 (7), 550-558. doi: 10.1017/S0007114517002422
Lapatsanis, D., Moulas, A., Cholevas, V. és mtsai. Calcif Tissue Int (2005) 77: 348. https://doi.org/10.1007/s00223-004-0096-y
Cashman, K. D., Dowling, K. G., Škrabáková, Z., Gonzalez-Gross, M., Valtueña, J., De Henauw, S., Kiely, M. (2016). D-vitamin-hiány Európában: járvány ?. Az amerikai klinikai táplálkozási folyóirat, 103. (4), 1033–1044. doi: 10.3945/ajcn.115.120873
Európai Bizottság, D-vitamin-vizsgálatok áttörés, (Megjelent 2017. április 7-én, hozzáférés: 2019. április 21-én), itt érhető el
Shah, D., Gupta, P. (2015). D-vitamin-hiány: Valódi-e a járvány? . Indiai közösségi orvoslói folyóirat: az Indian Association of Preventive & Social Medicine hivatalos kiadványa, 40 (4), 215.
Sassi, F., Tamone, C., D’Amelio, P. (2018). D-vitamin: tápanyag, hormon és immunmodulátor. Tápanyagok, 10 (11), 1656.
Balatska, N. (2013). D-vitamin-hiány ukrán lakosságban és kockázati tényezők. Visnyk naukovykh doslidzhen, (1), 37–40.
Povoroznyuk, V., Balatskaya, N., Klimovitsky, F., Sinenky, O.V. (2012). Tényleges táplálkozás, D-vitamin-hiány és a csont ásványi sűrűsége Ukrajna különböző régióiban élő felnőtt populációban . Travma, 13. (4), 12-16.
Hoian, A., Pankiv, I. (2019). A D-vitamin állapota Kárpátalja felvidéki régióinak populációjában. Almanah nauky, 23. (2), 15-18.
Caccamo, D., Ricca, S., Currò, M., Ientile, R. (2018). A D hypovitaminosis egészségügyi kockázatai: az új molekuláris felismerések áttekintése . Nemzetközi molekuláris tudományi folyóirat, 19 (3), 892.
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, D-vitamin: Az EFSA meghatározza az étrendi értékeket, (2016), itt érhető el
Cashman, K. D., Dowling, K. G., Škrabáková, Z., Gonzalez-Gross, M., Valtueña, J., De Henauw, S.,… Kiely, M. (2016). D-vitamin-hiány Európában: járvány? . Az amerikai klinikai táplálkozási folyóirat, 103 (4), 1033–1044. doi: 10.3945/ajcn.115.120873
Naeem Z. (2010). D-vitamin-hiány - figyelmen kívül hagyott járvány. Nemzetközi egészségtudományi folyóirat, 4 (1), V – VI.
- Az A-vitamin előnyei, hiánya, toxicitása és még sok más
- Vegán táplálkozási karbantartás; Vitaminhiányvizsgálat
- A B12-vitaminhiány útmutató okai, tünetei és kezelési lehetőségei
- B12-vitaminhiányos vérszegénység CS Mott Children s Hospital Michigan Medicine
- B12-vitaminhiányos vérszegénység PeaceHealth