Echinococcosis

Legfontosabb tényeket

  • Az emberi echinococcosis egy parazita betegség, amelyet az Echinococcus nemzetség galandférgei okoznak.
  • A két legfontosabb forma az emberekben a cisztás echinococcosis (hydatidosis) és az alveoláris echinococcosis.
  • Az emberek fertőzöttek, ha parazita petéket szennyezett ételben, vízben vagy talajban fogyasztanak, vagy ha közvetlen kapcsolatba kerülnek állati gazdákkal.
  • Az echinococcosis kezelése gyakran drága és bonyolult, és kiterjedt műtétet és/vagy elhúzódó gyógyszeres kezelést igényelhet.
  • A megelőzési programok a kutyák féregtelenítésére összpontosítanak, amelyek a végleges gazdaszervezetek. A cisztás echinococcosis esetében a megelőző intézkedések közé tartozik a féregféregtelenítés, a vágóhíd-higiénia és a közoktatás is.
  • Egyszerre több mint egymillió embert érint echinococcosis.

Az emberi echinococcosis egy zoonotikus betegség (olyan betegség, amely állatokból emberre terjed át), amelyet paraziták, nevezetesen az Echinococcus nemzetség galandférgei okoznak. Az echinococcosis 4 formában fordul elő:

echinococcosis

cisztás echinococcosis, más néven hidatid betegség vagy hydatidosis, amelyet az Echinococcus granulosus központú fajkomplexum okozta fertőzés okoz;

alveoláris echinococcosis, amelyet E. multilocularis okozta fertőzés okoz;

a neotropikus echinococcosis két formája: az E. vogeli fertőzés okozta policisztás; és

az unicysticát az E. oligarthrus okozta.

A két legfontosabb forma, amely orvosi és közegészségügyi szempontból releváns az embereknél, a cisztás echinococcosis (CE) és az alveoláris echinococcosis (AE).

Terjedés

Számos növényevő és mindenevő állat működik az Echinococcus köztes gazdájaként. Megfertőződnek, ha a parazita petéket szennyezett ételben és vízben fogyasztják, majd a parazita lárva szakaszokká fejlődik a zsigerekben.

A húsevők a parazita végleges gazdaszervezeteként működnek, és az érett galandférget a belükben tartják. A végleges gazdaszervezetek a parazita lárvákat tartalmazó köztes gazdasejtek zsigereinek fogyasztásával fertőződnek meg.

Az emberek úgynevezett véletlen közbenső gazdaként viselkednek abban az értelemben, hogy ugyanúgy szereznek fertőzést, mint más köztes gazdák, de nem vesznek részt a fertőzés továbbításában a végleges gazdába.

Az E. granulosus több különféle genotípusát ismerik fel, amelyeknek eltérő a közbenső gazda preferenciái. Egyes genotípusokat az E. granulosustól eltérő fajoknak tekintenek. Nem minden genotípus okoz fertőzést emberben. Az emberekben a cisztás echinococcosis fertőzések túlnyomó részét okozó genotípus elsősorban kutya-juh-kutya ciklusban marad fenn, ugyanakkor számos más háziállat is érintett lehet, köztük kecskék, sertések, marhák, tevék és jakok.

Az alveoláris echinococcosis általában egy vadon élő állatok körében fordul elő rókák vagy más húsevők között, köztes gazdaként kisemlősök (főleg rágcsálók). A háziasított kutyák és macskák végleges gazdaként is működhetnek.

jelek és tünetek

Cisztás echinococcosis/hydatid betegség

Az E. granulosus által okozott emberi fertőzés egy vagy több hidatid ciszta kialakulásához vezet, amelyek leggyakrabban a májban és a tüdőben, ritkábban a csontokban, vesékben, lépben, izmokban és a központi idegrendszerben helyezkednek el.

A betegség tünetmentes inkubációs ideje sok évig tarthat, amíg a hidatid ciszták olyan mértékben megnövekednek, hogy kiváltják a klinikai tüneteket, azonban a fertőzés miatt orvosi kezelésben részesülő betegek körülbelül fele ezt a parazita kezdeti fertőzését követő néhány éven belül megteszi.

Hasi fájdalom, hányinger és hányás gyakran jelentkezik, ha a májban hidatidák fordulnak elő. Ha a tüdő érintett, a klinikai tünetek közé tartozik a krónikus köhögés, mellkasi fájdalom és légszomj. Más jelek a hidatid ciszták helyétől és a környező szövetekre gyakorolt ​​nyomástól függenek. A nem specifikus tünetek közé tartozik az étvágytalanság, a fogyás és a gyengeség.

Alveoláris echinococcosis

Az alveoláris echinococcosist 5-15 éves tünetmentes inkubációs periódus és egy primer tumorszerű elváltozás lassú fejlődése jellemzi, amely általában a májban található. A klinikai tünetek közé tartozik a fogyás, hasi fájdalom, általános rossz közérzet és a májelégtelenség jelei.

A lárva áttétek a máj szomszédos szerveire (például a lépre) vagy távoli helyekre (például a tüdőbe vagy az agyba) terjedhetnek a parazita véren és nyirokrendszeren keresztül történő terjesztését követően. Ha nem kezelik, az alveoláris echinococcosis progresszív és végzetes.

terjesztés

A cisztás echinococcosis világszerte elterjedt, és az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálható. Az alveoláris echinococcosis az északi féltekére korlátozódik, különösen Kína, az Orosz Föderáció, valamint a kontinentális Európa és Észak-Amerika országaiban.

Az endémiás régiókban a cisztás echinococcosis előfordulási gyakorisága meghaladja az 50-et 100 000 személyévenként, és az 5–10% -os előfordulási szint Argentína, Peru, Kelet-Afrika, Közép-Ázsia és Kína egyes részein is előfordulhat. Az állatállományban a Dél-Amerika hiperendémiás területein található vágóhidakon található cisztás echinococcosis előfordulása a levágott állatok 20–95% -ában változik.

A legnagyobb előfordulási arány vidéki területeken tapasztalható, ahol idősebb állatokat vágnak le. Az érintett fertőzött fajoktól függően a cisztás echinococcosisnak tulajdonítható állattenyésztési veszteségek a máj elítéléséből fakadnak, és a tetem tömegének csökkenését, a nyersbőr értékének csökkenését, a tejtermelés csökkenését és a termékenység csökkenését is magukban foglalhatják.

Diagnózis

Az ultrahangos képalkotás mind a cisztás echinococcosis, mind az alveoláris echinococcosis diagnosztizálására alkalmas módszer emberben. Ezt a technikát általában kiegészítik vagy validálják számítógépes tomográfia (CT) és/vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI).

A cisztákat véletlenül röntgenvizsgálattal lehet felfedezni. A specifikus antitesteket különböző szerológiai vizsgálatokkal detektálják, és ezek támogathatják a diagnózist.
Az E. granulosus és az E. multilocularis fertőzések korai felismerésére, különösen alacsony erőforrások mellett, továbbra is szükség van a klinikai kezelési lehetőségek kiválasztásának elősegítéséhez.

Kezelés

Mind a cisztás echinococcosis, mind az alveoláris echinococcosis kezelése gyakran drága és bonyolult, néha kiterjedt műtétet és/vagy elhúzódó gyógyszeres kezelést igényel. A cisztás echinococcosis kezelésére 4 lehetőség áll rendelkezésre:

  • a hidatid ciszták perkután kezelése PAIR (punkció, aspiráció, injekció, újraszívás) technikával;
  • sebészet
  • fertőzésellenes gyógyszeres kezelés
  • „Vigyázz és várj”.

A választásnak elsősorban a ciszta ultrahangképén kell alapulnia, egy szakaszspecifikus megközelítést követve, valamint a rendelkezésre álló orvosi infrastruktúrán és emberi erőforrásokon.

Az alveoláris echinococcosis esetében a korai diagnózis és a radikális (daganatszerű) műtét, amelyet albendazollal végzett fertőzésellenes profilaxis követ, továbbra is a legfontosabb elem. Ha az elváltozás korlátozott, a radikális műtét gyógyító lehet. Sajnos sok betegnél a betegséget előrehaladott stádiumban diagnosztizálják. Ennek eredményeként, ha a palliatív műtétet teljes és hatékony fertőzésellenes kezelés nélkül végzik, gyakori visszaesések lépnek fel.

Egészségügyi és gazdasági teher

Mind a cisztás echinococcosis, mind az alveoláris echinococcosis jelentős betegségterhet jelent. Világszerte egyszerre több mint 1 millió ember élhet ezekkel a betegségekkel. Ezen emberek közül sokan súlyos klinikai szindrómákat fognak tapasztalni, amelyek kezelése nélkül életveszélyesek. A kezelés ellenére is gyakran szembesülnek az emberek az életminőség csökkenésével.

A cisztás echinococcosis esetében a műtét utáni betegek átlagosan 2,2% -os halálozási arányt mutatnak, az esetek körülbelül 6,5% -át pedig egy beavatkozás után visszaesik, ezáltal hosszabb gyógyulási időt igényel.

A WHO 2015. évi, élelmiszer-eredetű betegségekkel járó járványügyi referenciacsoportja (FERG) becslése szerint az echinococcosis okozza 19 300 halálesetet és körülbelül 871 000 fogyatékossággal kiigazított életévet (DALY) (1) globálisan évente.

Becslések szerint a cisztás echinococcosishoz kapcsolódó éves költségek 3 milliárd USD az állattenyésztési ágazat eseteinek és veszteségeinek kezelésére.

Felügyelet, megelőzés és ellenőrzés

A megbízható megfigyelési adatok alapvetőek a betegség terheinek kimutatásához, valamint az ellenőrzési programok előrehaladásának és sikerének értékeléséhez. Ugyanakkor, mint más elhanyagolt betegségek esetében, amelyek az alulteljesített populációkban és a távoli területeken fókuszálnak, az adatok különösen szűkösek, és nagyobb figyelmet igényelnek az ellenőrzési programok végrehajtása és mérése érdekében.

Cisztás echinococcosis/hydatid betegség

Az állatoknál a cisztás echinococcosis megfigyelése nehéz, mivel az állatállományban és a kutyákban a fertőzés tünetmentes. A felügyeletet a közösségek vagy a helyi állategészségügyi szolgálatok sem ismerik el és nem prioritásként kezelik.

A cisztás echinococcosis megelőzhető betegség, mivel a háziállatfajokat végleges és köztes gazdaként veszi figyelembe. A kutyák időszakos féregtelenítése prazikvantellel (évente legalább négyszer), az állatok levágásának higiénia javítása (ideértve a fertőzött belsőségek megfelelő megsemmisítését), valamint a közoktatási kampányok megállapították, hogy csökkentik, és a magas jövedelmű országokban megakadályozzák terjedését és enyhíti az emberi betegség terheit.

A juhok vakcinázása E. granulosus rekombináns antigénnel (EG95) biztató kilátásokat kínál a megelőzésre és a védekezésre. A vakcinát jelenleg kereskedelmi forgalomban gyártják, és bejegyezték Kínában és Argentínában. Az argentínai kísérletek bizonyították a juhok oltásának hozzáadott értékét, és Kínában a vakcinát széles körben használják.

A bárányok oltását, a kutyák féregtelenítését és az idősebb juhok selejtezését ötvöző program kevesebb mint 10 év alatt vezethet az emberek cisztás echinococcosis betegségének megszüntetéséhez.

Alveoláris echinococcosis

Az alveoláris echinococcosis megelőzése és ellenőrzése összetettebb, mivel a ciklus vadon élő állatfajokat foglal magában meghatározó és köztes gazdaként egyaránt. A vadon élő rágcsálókhoz hozzáférő házi ragadozók rendszeres féregtelenítése segít csökkenteni az emberek fertőzésének kockázatát.

A vad és kóbor végleges gazdasejtek féregtelenítése férgek csalival az európai és japán vizsgálatokban az alveoláris echinococcosis prevalenciájának jelentős csökkenését eredményezte. A rókák és a nem birtokolt szabadon barangoló kutyák selejtezése nagyon hatástalannak tűnik. Az ilyen kampányok fenntarthatósága és költség-haszon hatékonysága ellentmondásos.

WHO és az ország válasza

Az echinococcosis megelőzésének és ellenőrzésének megerősítése

Az Echinococcosis elleni informális munkacsoportok 1985-ben alakultak a WHO égisze alatt. Tíz éven át J. Eckert professzor (Zürichi Egyetem, Svájc) vezetésével a csoportok szakemberek találkozóit szervezték, és előmozdították a nemzetközi tudományos cserét és együttműködést az echinococcosis kutatás területén. 1995-ben a WHO módosította a csoportok felépítését és átalakította őket egyetlen csoportba, a WHO informális munkacsoportjává az Echinococcosis ellen (WHO-IWGE). A WHO-IWGE küldetése az echinococcosis megelőzésének és ellenőrzésének megerősítése a stratégiai partnerekkel és az érintett ágazatokkal folytatott hatékony együttműködés révén. A WHO-IWGE jelenlegi elnöke Thomas Junghanss professzor (Heidelbergi Egyetem, Németország), társelnöke pedig Okan Akhan professzor (Hacettepe Egyetem, Törökország).

A WHO-IWGE 1995-ben kidolgozta a cisztás echinococcosis (CE) szabványosított osztályozását, amely minden körülmények között alkalmazható. 2009-ben közzétették a WHO-IWGE által elért konszenzust a CE és az alveoláris echinococcosis (AE) diagnosztizálásában és kezelésében (Brunetti et al., 2010), amely friss iránymutatásokat tartalmaz a diagnózis és a kezelés kezelésére.

A WHO-IWGE folyamatban van az echinococcosis diagnózisának és a kapcsolódó klinikai kezelésének felülvizsgálata, valamint gyakorlati alkalmazhatósággal rendelkező műszaki kézikönyvek kidolgozása. Számos munkacsoportot hoztak létre a betegségek különböző aspektusainak feldolgozására, és ezen dokumentumok elkészítésén dolgoznak. A csoport az epidemiológiai adatok gyűjtésének és feltérképezésének előmozdításán is dolgozik.

Kapacitás kiépítése a CE korai diagnózisának és klinikai kezelésének javítása érdekében

Az endemikus országok a WHO-t arra kérték, hogy nyújtson támogatást a cisztás echinococcosis korai diagnosztizálásához és klinikai kezeléséhez. A WHO támogatja a kapacitásépítést az orvosi és paramedicinális személyzetet megcélzó képzések révén, amelyek a cisztás echinococcosis klinikai kezelésére összpontosítanak az érintett országok vidéki területein. Ez szerves összetevője az egyetemes egészségügyi lefedettség támogatásának.

Marokkó olyan projektet vállalt, amelynek célja a diagnosztikai és terápiás technikák decentralizálása és a PAIR (szúrás, aspiráció, injekció, újraszívás) stratégia előmozdítása vidéki és hiperendémiás területeken.

Mongólia felismerte az echinococcosis jelentőségét közegészségügyi problémaként, és az Egészségügyi Minisztérium felkérésére a WHO 2013-ban elvégezte az első helyzetelemzést. Az elemzés a korai diagnózis megvalósítására és az embereket és az állatokat lefedő alapvető felügyeleti rendszer kiépítésére összpontosított, hogy megértsék a betegség tényleges terheit.

A 2014–2015-ben Bulgáriában, Romániában és Törökországban végzett keresztmetszeti tanulmány megállapította, hogy a CE valódi terhe rosszul ismert, és sok esetben továbbra is tünetmentes marad, nincs megfelelő orvosi diagnózis és kezelés. A tanulmány értékelte a betegség prevalenciáját a három ország vidéki lakossága körében.

Amerikában cisztás echinococcosis ellenőrzési kézikönyvet készített a Panamerikai Egészségügyi Szervezet/a WHO Amerikai Regionális Irodája (OPS) és a Panaftosa 2017-ben. Spanyol nyelven jelent meg.

Állatorvosi és élelmiszer-biztonsági hatóságokkal való együttműködés az echinococcosis elleni védekezési programok kidolgozásának támogatása érdekében

A cisztás echinococcosis (CE) átviteli ciklusa kutyákat és köztes gazdaszervezeteket, általában juhokat foglal magában. Az átviteli ciklus megszakításához az ellenőrzési intézkedéseknek figyelembe kell venniük ezeket az állatokat. A kutyák és juhok elleni védekezési intézkedések, az One-Health megközelítés részeként, a kutyák féregtelenítését évente legalább négyszer praziquantellel és a bárányok EG95 vakcinával történő oltását.

A WHO és partnere, az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) a One Health égisze alatt támogatja az echinococcosis elleni védekezési programok kidolgozását, beleértve az állatok beavatkozását is. Rendszeresen tartanak közös üléseket, és technikai támogatást nyújtanak az ellenőrzés elősegítésére, például Közép-Ázsia és Dél-Kaukázus országaiban.

A WHO segíti az országokat olyan kísérleti projektek kidolgozásában és végrehajtásában, amelyek a hatékony cisztás echinococcosis elleni védekezési stratégiák validálásához vezetnek. Az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóságokkal, valamint más ágazatokkal való együttműködés elengedhetetlen a betegség terheinek csökkentése és az élelmiszer-értéklánc megőrzése hosszú távú eredményeinek eléréséhez.

A WHO támogatja az egyes országokat CE ellenőrzési programjuk kidolgozásában, például Mongóliában. 2018-ban multidiszciplináris érdekelt felek ülését hívták össze Ulánbátorba, hogy megkezdjék az echinococcosis elleni védekezésre vonatkozó nemzeti cselekvési terv kidolgozását. Nem történt jelentős beruházás az echinococcosis ellen, ezért az automatizált lépések lassan haladnak, de a WHO továbbra is összehozza az érdekelt feleket, és 2019-ben további intézkedésekről állapodtak meg. A WHO megkönnyítette a kutyák echinococcosisának diagnosztikai tesztjeinek validálását fontos a megfigyelés szempontjából, és alapot teremtsen Mongólia Bayankhongor tartományában.

Kína integrálja az echinococcosis megelőzését, ellenőrzését és kezelését gazdasági és fejlesztési terveibe, hogy felhívja a figyelmet az ország, különösen a tibeti fennsík, valamint a közép-ázsiai köztársaságok hatalmas problémájára.

A WHO támogatja az One-Health megközelítéseket, például Dr. Larrieu által az argentin Patagóniában kifejlesztett megközelítést, amely közösségi egészségügyi dolgozókat, kutyák féregtelenítését és juhok oltását foglalja magában.

A CE-vel kapcsolatos adatok javítása

A megfigyelési adatok kulcsfontosságúak a járványügyi helyzet megértéséhez és a kockázati területeken történő fellépéshez, valamint a prioritások meghatározásához. Az adatok szintén szükségesek a beavatkozások előrehaladásának nyomon követéséhez és az ellenőrzési tevékenységek eredményeinek értékeléséhez.

A mutatók olyan specifikus változók, amelyek elősegítik az adatok elemzését, és eszközöket nyújtanak az egészségügyi hatóságok és a betegség ellenőrzésében részt vevő emberek számára. A WHO új indikátorkészletet határozott meg országos és globális szinten a CE számára, és jelentési rendszereket fejleszt ki, amelyek az országokat irányítják és segítik az adatgyűjtésben és a jelentésben.

Globális szinten a mutatók az alábbiak: 1 - a CE-vel kapcsolatos endémiás országok száma és 2 - a hiper-endémiás területeken fokozottabb ellenőrzéssel rendelkező országok száma. A hiperendémiás területet olyan területként határozták meg, amelynek éves előfordulása 5 emberi eset/100 000 ember.

Országos szinten vannak epidemiológiai mutatók és a kontroll előrehaladásának mutatói. Az epidemiológiai mutatók a passzív és az aktív megfigyelés kombinációját tartalmazzák. Az ellenőrzési mutatók tartalmazzák a hatás és az eredmény mutatóit.

(1) Egy DALY (a fogyatékossághoz igazított életév) az „egészséges” élet egy elveszett évének tekinthető. Ezeknek a DALY-knak a népességen belüli összege vagy a betegség terhe úgy tekinthető, mint a jelenlegi egészségi állapot és az ideális egészségi helyzet közötti különbség mérésére, ahol az egész népesség magas, betegségektől és fogyatékosságtól mentes életkorig él.