ReliefWeb

A humanitáriusok tájékoztatása világszerte, a nap 24 órájában, az ENSZ OCHA által nyújtott szolgáltatás -> RW COVID-19 oldal: Megtalálja a legfrissebb frissítéseket a globális humanitárius válaszokról

észak-kaukázusban

Tartalom keresése

Egészség Észak-Kaukázusban: 2001. jan

Mellékletek

A MoH, a WFP, az ACF, az IMC és az ICRC információi alapján két WHO szakértő, akik 2000 decemberében Ingusiába látogattak, elemezték az országon belül elköltözöttek további élelmiszer-vásárlási képességét.

A külföldre költözöttek három fő forrásból szereznek ételt: humanitárius segítségnyújtás, további vásárlások/cserekereskedelem és rokonoktól. Az Egyesült Nemzetek Világélelmezési Programjának (WFP) Ingusföldön és Csecsenföldön folytatott "Háztartási élelmiszer-gazdasági felmérése" című felmérésének adatai szerint az Ingušiai Köztársaságban az összes országon belül elüldözött háztartást három csoportba sorolják: szegények (25-35%), tipikus ( 60-70%) és jobb (1-10%). A jobb helyzetben lévő háztartások étrendje nem függ jelentősen a humanitárius segítségnyújtástól, míg a szegény háztartások csak azt eszik, ami humanitárius segítségnyújtásból elérhető. A tipikus háztartások megkönnyebbülésből és más forrásokból szereznek élelmiszert.

Az Ingušia területén az országon belül elköltözött személyeknek nyújtott összes élelmiszer-ellátás két kategóriába sorolható: alapszintű és kiegészítő. Az Ingušiában elnyert alapvető élelmiszersegélyt, amely az összes belföldön elüldözött lakosra kiterjed, a Dán Menekültügyi Tanács és az Iszlám Segély (IR) nyújtja. Mindkét nem kormányzati szervezet a WFP végrehajtó partnere, és mindkettő forgalmazza a WFP élelmiszeripari termékeit. Kiegészítő élelmiszersegélyt a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) és az IR biztosít, akik saját élelmiszer-termékeiket osztják ki valamennyi Ingušia-i külföldre költözöttnek.

A kiegészítő ételkosarak tartalma változó, ami gyakran megismétli az alapvető élelmiszer kosár tartalmát. Ráadásul a meglévő humanitárius segítségnyújtási kosarak összetétele nem felel meg a belföldön áthelyezettek összes táplálkozási szükségletének. Az elégtelen tápanyagbevitel gyakran a fertőző betegségek, a vérszegénység, az elakadások, a terhesség alatti szövődmények és más táplálkozással kapcsolatos problémák megnövekedett előfordulását eredményezi, amelyek mind a régióban már léteznek. Ezért nagy szükség van egy egységes kiegészítő élelmiszerkosár kifejlesztésére, amely az alapvető élelmiszersegélyekkel együtt megfelelne az ajánlott energia- és tápanyagigényeknek. Összehasonlítva a WFP szabványos élelmiszerkészleteit, valamint az ICRC és az Islamic Relief által biztosított ételeket, a WHO tanácsadói elemezték az élelmiszer-összetételt és megfelelő "élelmiszer-kosár" kiigazítást javasoltak.

A WHO szakértői számos munkaértekezletet is szerveztek (Vladikavkazban, Nazranban és Nalchikban) a fenti szervezetekkel. Végül megállapodásra jutottak arról, hogy a kiegészítő élelmiszerekben milyen hozzáférhető tápanyag-összetevők jelenjenek meg, hogy megfeleljenek az IDP-lakosság kalória- és tápanyagigényének. Ez segít elkerülni az élelmiszerek dúsítását, feltéve, hogy a jódsó a szokásos csomag része.

Különös figyelmet fordítottak a kiszolgáltatott gyermekekre, valamint a terhes és szoptató nőkre. A humanitárius étkezési segítségnyújtás általános rendszerén belül a belsőleg elhagyatott személyek kiszolgáltatott csoportjaira (terhes és szoptató nők, hat hónapos és három év közötti gyermekek) nem fordítanak külön figyelmet és élelmiszersegélyt. Kiegészítő élelmiszersegélyt a fent említett veszélyeztetett csoportok egy részére számos nem kormányzati szervezet nyújt, saját ételeik alkalmával történő elosztása révén, saját döntésüknek megfelelően elkészítve.

A WHO táplálkozási tanácsadója által végzett háztartási felmérés feltárta a régió etetési gyakorlatának főbb hibáit, a fent említett kiszolgáltatott csoportok tekintetében:

1. A víz és más folyadékok korai bevezetése (ellentétben a WHO kizárólagos szoptatásra vonatkozó ajánlásával, legalább az élet első hat hónapjában);

2. Az élelmiszerek alacsony energiasűrűsége, valamint alacsony változatossága;

3. Hígítatlan tehéntej használata hat hónaposnál fiatalabb csecsemőknél;

4. Cumisüvegek használata;

5. A hús késői bevezetése, a hús, a hal, a tojás és a bab alacsony gyakorisága és mennyisége; és

6. Fekete tea adása a gyerekeknek.

A gyermekek táplálkozási gyakorlatával kapcsolatos problémákat nagyrészt az okozza, hogy a helyi egészségügyi személyzet nem rendelkezik megfelelő táplálkozási ismeretekkel. A régió gyermekorvosai továbbra is hajlamosak a szovjet idők ajánlásait használni, amelyeket a WHO nem csak elavultnak, de bizonyos mértékben károsnak (hígítatlan tehéntej korai felhasználása) is tart a gyermekek számára. Sem a terhes nők, sem a gyermekek tápláltsági állapotát nem figyelik súly/magasság méréssel. Ez utóbbi nem az országon belül áthelyezettek orvosi segítségnyújtási rendszerébe, hanem az IMC programjába tartozik, és ezért egyetlen, az országon belül áthelyezett személyek egészségügyi intézménye sem rendelkezik mérlegekkel és magasságmérőkkel. Ezen megállapítások alapján a WHO szakemberei azt javasolták, hogy terhes nők és három év alatti gyermekek antropometriai monitorozását hozzák létre és valósítsák meg Ingusia minden orvosi intézményében.

A helyi egészségügyi személyzet ismereteinek a jobb táplálkozási gyakorlatokra való frissítése érdekében két egyhetes tanfolyam megtartása mellett döntöttek, hogy lehetőséget kapjanak az étrend-értékelés módszertanának, az egészséges táplálkozás alapelveinek, a táplálkozással kapcsolatos háttérinformációk további megismerésére. tanácsadás és a táplálkozás értékelésének kritériumai.

Táplálkozási tanfolyamok Kislovodskban

Kislovodskban, 2001. január 22-27-én és 2001. január 29-február 3-án a WHO két táplálkozási képzést tart 40 gyermekorvosnak, szülésznek, háziorvosnak és higiénikusnak Ingusiából és Csecsenföldről, valamint civil szervezetek dolgozóinak, akik humanitárius élelmiszer-segélyprogramokban vesznek részt.

A WHO/UNICEF "Terhes és szoptató nők és családjaik egészséges táplálkozása" című képzési modulját arra használják, hogy az egészségügyi szakemberek megértsék a táplálkozási állapot, az étkezés és az egészség, valamint a jólét összefüggését. Ez lehetővé teszi az egészségügyi szakemberek számára, hogy a jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján releváns táplálkozási tanácsokat nyújtsanak terhes és szoptató nőknek, illetve azoknak, akik tanácsot kérnek az antenatális klinikákon. Ez megkönnyíti a táplálkozási és egészségügyi politikák kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos munkát azokon a helyeken is, ahol ilyen politikák hiányoznak vagy elégtelenek. A képzési modul öt fő foglalkozást tartalmaz:

1. foglalkozás: Nem terhes, terhes és szoptató nők táplálkozási állapota és táplálékfogyasztása;

2. foglalkozás: Ajánlások a nem terhes, terhes és szoptató nők tápanyagbevitelére;

3. foglalkozás: A táplálkozással kapcsolatos kihívások a terhesség alatt;

4. foglalkozás: Élelmiszer-választás, dohányzás és élelmiszer-biztonság; és

5. foglalkozás: A táplálkozás szempontjából veszélyeztetett anyák és a speciális beutalás szükségessége.

A "Csecsemők és kisgyermekek etetése és táplálása" képzési modul célja, hogy az egészségügyi szakemberek számára friss tudományos ismereteket és gyakorlati készségeket nyújtson a csecsemők és kisgyermekek etetése és táplálása, különös tekintettel a szoptatás promóciójára.

Segítség fogyatékos amputáltak számára

A 2000. év tevékenységeinek összefoglalása és a jövőbeni előrejelzések

Az elmúlt évtizedben a Csecsen Köztársaságban folytatott ellenségeskedések következtében körülbelül 7 000 köztársasági állampolgár vesztette el vagy károsította meg a végtagját, és jelenleg protetikai és/vagy ortopédiai segítségre szorulnak. Ezenkívül megközelítőleg 400 amputált tartozik Ingusföld belső elhagyott lakosságának (IDP) közé.

Jelenleg hét protetikai/ortopédiai műhely működik az észak-kaukázusi régióban: Nalchik, Rostov/Don, Machashkala, Sotchi, Krasnodar, Stavropol és Vladikavkaz. A hét protetikai/ortopédiai műhely közül Machashkala és Vladikavkaz műhelyei állnak a legközelebb a konfliktus területéhez. Különböző okokból azonban a protézis segítségre szoruló csecsen állampolgárok többsége nem fér hozzá.

2000 áprilisában, a csecsenföldi ellenségeskedés második fordulójának megkezdését követően új sürgősségi program indult a protetikával kapcsolatban. A WHO első lépései a vladikavkazi protézisműhely kapacitásának megerősítése voltak, amely 1997 közepe óta működik. Ez magában foglalta az alapfelszerelések, valamint a protetikai/ortopédiai alkatrészek és alapanyagok biztosítását több mint 120 protézishez. A WHO transzportot biztosított vagy támogatott mintegy 480 ampute látogatásához (egy új protézis előállításához általában három látogatásra van szükség, azaz mérésre, felszerelésre és végleges beállításra/képzésre) az Ingušia-beli IDP-táborokból és az összes Csecsenföldről érkező ampute-ból, valamint a szállásokból. a protetikai műhelyben töltött rövid tartózkodásuk alatt.

A háború áldozatainak protetikai segítségének biztosítása érdekében a Vladikavkaz protetikai műhely két technikusát képezték ki a protézisgyártásban a Szentpétervári Nemzeti Protéziskutató Intézetben. Jelenleg a műhelyben négy speciálisan képzett műtéti technikus és egy orvos dolgozik. Egy másik orvos jelenleg képzést folytat Szentpéterváron.

A WHO segítségének fontos szempontja a protetikai alkatrészek vásárlása. A műhely különböző nemzeti (pl. Energia, Vita Orta) és nemzetközi (pl. Blatchford, Otto Bock) vállalatok protézisanyagát használja és ötvözi a termékek minőségének és állóképességének biztosítása érdekében. Különböző szervezetek (pl. ICRC, Handicap International) szakértőinek értékelése szerint az orosz protetikai anyagok általában megfelelő minőségűek és olcsóbbak, de az érzékeny ízületek minősége és élettartama gyakran jobb, ha külföldön gyártják őket. Mindazonáltal az orosz alapanyagok és az idegen kötések használata jelenleg elfogadható és költséghatékony megoldás. 2000. május-decemberben a WHO biztosította a műhely által használt összes protetikai anyagot és az ortopédiai anyagok egy részét. Mindenféle ortopédiai eszközt több mint 800 rokkant számára finanszíroztak.

Ezenkívül a WHO finanszírozza a hibás amputációs csonkok újbóli működését a Vladikavkaz ortopédiai és traumatológiai kórházban. A mai napig 14 amputeált végeztek kiigazító műtéten, és orvosi konzultációt nyújtottak 33 rokkantság számára. Ezeket a szolgáltatásokat ingyenesen nyújtják minden külföldön tartózkodó személynek.

A súlyos fizikai és/vagy pszichés traumával küzdő amputáltak átfogóbb támogatásának biztosítása érdekében a WHO és az UNHCR megállapodtak abban, hogy támogatják a Vladikavkaz Fogyatékossággal Élő Rehabilitációs Központot. A 2000 októberében megnyílt központ az Észak-Oszétiai Köztársaság Munkaügyi és Szociális Fejlesztési Minisztériumához tartozik. Középpontjában a fogyatékossággal élő személyek, többségük amputáltak izom-csontrendszerét kezelik. A központ fogadja az IDP-s amputáltakat is, amint a folyamatban lévő rekonstrukció lehetővé teszi az amputáltak elhelyezését (16 ágyat terveznek).

A WHO további személyzet továbbképzését és a protetikai alkatrészek biztosítását biztosítja 2001-ben egy új projekt, a "Bánya tudatosság" részeként, amelyet már az UNICEF, az UNHCR, az ICRC és a Handicap International (egy francia CIVIL SZERVEZET). A pszichológus, akit a WHO külön képzett ki az elhagyatott személyek mentális egészségére, támogatni fogja a fogyatékkal élőket.

A protetikai segítség iránti növekvő igények és a műhely korlátozott gyártási kapacitása miatt a WHO megkereste az érdekelt ENSZ-t és más szervezeteket, hogy tapasztalatokat osszanak meg, és minél több nemzetközi segítséget vonzanak erre a projektterületre.

2000 októberében a WHO koordinációs értekezletet tartott a háború áldozatainak protetikai segítségnyújtásról. Az UNICEF, az UNHCR, az ICRC, a Handicap International és az Észak-Oszétiai Köztársaság Munkaügyi és Szociális Fejlesztési Minisztériumával egyetértésben úgy döntöttek, hogy megerősítik a WHO által támogatott Vladikavkaz-i műhelyműhelyt. A WHO továbbra is megvásárolja a protézis és ortopédiai alkatrészeket, a protézis gyártásához szükséges eszközöket, és finanszírozza a betegek elhelyezését. Emellett finanszírozza két további műhelyszemélyzet képzését a Szentpétervári Nemzeti Protéziskutató Intézetben, valamint a hibás tuskókkal rendelkező amputák újbóli működését a Vladikavkaz ortopédiai és traumatológiai kórházban.

Az UNICEF hozzájárul (a WHO-val együttműködve) pszichoszociális tanácsadással a fogyatékossággal élő személyek rehabilitációs központjában működő Vladikavkaz Központban, valamint segítséget nyújt az amputáltak Csecsenföldről és Ingusiából Vladikavkazba történő szállításához. Megosztja a WHO-val a műhely gyártási kapacitásának további növeléséhez szükséges berendezések költségeit is.

Az UNHCR további fizioterápiás eszközöket vásárol a fogyatékkal élő személyek rehabilitációs központja Vladikavkaz központjához, és a WHO-val együttműködve folytatja a helyi orvostámogatást az UNHCR IDP tanácsadó központjában Nazranban. Ez az orvos orvosi tanácsadást fog nyújtani a belügyminisztériumban tartózkodó személyeknek, és megkönnyíti a kezelésre történő beutalást Oroszország más részeinek orvosi intézményeibe.

A Handicap International továbbra is támogatja a műhelyt kerekesszékek és egyéb ortopédiai anyagok, pl. mankó, vessző stb.

A megbeszélés során megállapodást kötöttek az egykori Groznyban található protetikai műhely fokozatos helyreállításának támogatásáról is. Az első lépés az alapanyagok leszállítása a protézisek, kerekes székek, mankók stb. Javításához. Ezt követi a műhely műholdas műhelyként történő fejlesztése a Vladikavkaz műhely számára (azaz a mérésre és felszerelésre Groznyban kerül sor, a gyártást Vladikavkazban végzik). 2001 tavaszán az egykori Groznij műhely két munkatársát elméleti protetikai képzésre küldik a Szentpétervári Protetikai Intézetbe. A képzés gyakorlati része a Vladikavkaz műhelyben kerül megrendezésre. A csecsenföldi politikai/biztonsági helyzet stabilizálódása után forrásokat lehet elkülöníteni a grozniji műhely független központ státusszá történő emeléséhez.

Sajnos a közeljövőben nem valószínű, hogy Csecsenföldön a politikai helyzet jelentősen javulni fog. A csapdák, a terrorcselekmények és az aknák/UXO-k szintén hozzájárulnak a protetikus és/vagy ortopédiai segítségre szoruló emberek számának növekedéséhez.