Egy nemrégiben készült áttekintés az étrend-összetevők és az étrendi minták hatását vizsgálja a bél mikrobiomjára

A közelmúltban Dr. Wilson Liao, a Kaliforniai Egyetem (San Francisco) Bőrgyógyászati Tanszékének vezetésével készült áttekintés azt vizsgálta, hogy az egyes táplálkozási összetevők és táplálkozási szokások hogyan hatnak a bél mikrobiómájára.

A legújabb kutatások a bélmikrobiom szerepét tanulmányozták számos metabolikus és immunmediált betegség kockázatának modulálásában, beleértve a gyulladásos bélbetegségeket, az elhízást, a 2-es típusú cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri betegségeket, az autoimmun pikkelysömör és az ízületi gyulladásokat, valamint a rákot. Bár közismert tény, hogy az étrend meghatározó szerepet játszik mind a bél mikrobiom összetételében, mind funkciójában, a bél mikrobiomjának étrendi összetevőkön keresztül történő modulálásának lehetséges terápiás hasznosságáról keveset tudni.

Egy nemrégiben készült tanulmány, amelyet Dr. Wilson Liao vezetett a Kaliforniai Egyetem (San Francisco) Bőrgyógyászati Tanszékéről, feltárta hogy a speciális étrendi összetevők és táplálkozási szokások hogyan hatnak a bél mikrobiomjával.

Ami a makrotápanyagokat illeti, diétás fehérjék a bél mikrobiotáját a forrástól függően különböző módon befolyásolja. A növényi fehérje megnöveli a Bifidobacterium és a Lactobacillus nemzetségeket, ami a rövid láncú zsírsavak (SCFA) növekedéséhez, a bélsorompó későbbi erősödéséhez és a gyulladásos válasz csökkenéséhez vezet. Az állati fehérje azonban a Bacteroides, Alistipes, Bilophila és Ruminococcus nemzetségek növekedéséhez és a Bifidobacterium nemzetségek csökkenéséhez vezet. Ez a trimetil-amin-N-oxid (TMAO) - pro-atherogén szubsztrát általános növekedésével jár, amely növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát - és az SCFA-termelés csökkenésével.

Zsír szintén eltérő módon befolyásolhatja a bél mikrobiomját. A telített zsírsavak lecsökkentik az anyagcsere gyulladását elősegítő baktériumokat, úgymint az útdíjszerű receptor-jelátvitel révén, például a Bacteroides és a Bilophila. Másrészt a telítetlen zsírsavak növelik a Streptococcus, a Lactobacillus, a Bifidobacteriumok és az Akkermansia muciniphila baktériumokat, amelyek elősegítik a gyulladáscsökkentő fenotípust, és összefüggésben vannak a plazma teljes és LDL-koleszterinszintjének csökkenésével.

Mindkét típus hatása szénhidrátok (emészthető keményítő/cukrok és nem emészthető rostok) szintén jelentettek. A mesterséges édesítőszerek és a természetes cukrok (glükóz, fruktóz és szacharóz) különböző módon befolyásolják a bél mikrobiotáját. Az emészthetetlen szénhidrátokkal kapcsolatban a kutatók megemlítik, hogy a (több forrásból származó) prebiotikumok bevitele a bél mikrobiota géngazdagságának növekedését eredményezheti, némelyikük pedig a bél Bifidobacterium és a tejsavbaktériumok növekedését eredményezheti. A bél egészségén túl a prebiotikumoknak metabolikus és immunhatásuk is lehet, amint arról korábban beszámoltunk.

Az áttekintés a probiotikumok a bél mikrobiotáján. Pontosabban értékeli a probiotikumok stimuláló hatását a kommenzális baktériumok számára és az enteropatogénekre, mint az Escherichia coli és a Helicobacter pylori, gátló hatásokra. Emellett a probiotikumok fogyasztásának egészségügyi előnyei különböző állapotokról számoltak be. A probiotikumok klinikai gyakorlatban történő frissítéséről a Gasztroenterológiai Világszervezet legfrissebb „Probiotikumok és prebiotikumok” útmutatója tekinthető át.

Végül a felülvizsgálat feltárja az étrend szerepét polifenolok a bél mikrobiota gazdagságáról és sokféleségéről. A végeredmény az élelmiszer-mátrix forrásától függ, és összességében összefoglalható a Bifidobacteria és Lactobacilli nemzetek növekedésével, valamint a Bacteroides, Clostridia, Salmonella typhimurium és Staphylococcus aureus csökkenésével.

Amikor az emberi táplálkozás általános táplálkozási szokásaira összpontosítunk, a speciális étrendeknek, például a nyugati, a mediterrán és a gluténmentes étrendnek eltérő hatása van a bél mikrobiotájára. A nyugati étrend (magas állati zsír- és fehérjetartalom, alacsony rosttartalom) az összes baktérium, valamint a hasznos Bifidobacterium és Eubacterium csökkenéséhez vezet, valamint a rákot elősegítő nitrozaminok és gyulladások fokozott termeléséhez vezet. Másodszor, a rövid távú gluténmentes étrend növeli az E. coli és az Enterobacteriaceae számát, amelyek további oportunisztikus kórokozókat is magukban foglalnak. A vegán és a vegetáriánus étrend (amely gazdag fermentálható növényi ételekben gazdag) eltérő és néha ellentmondásos hatással van a bél mikrobiomjára, és a szerzők hangsúlyozzák, hogy további hosszú távú nyomonkövetési vizsgálatokra van szükség annak hatásainak tisztázása érdekében. Végül a mediterrán étrend magas betartása (magas rost- és antioxidáns-tartalom, valamint kevés vörös hús) a széklet SCFA -inak, Bifidobacteriumainak, Lactobacillusainak, Eubacteriumainak, Bacteroides-jének és Prevotella-jának megnövekedett szintjéhez kapcsolódik. A szerzők kifejtik, hogy a mediterrán étrend olyan krónikus állapotokra gyakorolt jótékony hatása, mint az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a gyulladás, legalább részben a bél mikrobiotájának változásával magyarázható.

Összességében az étrendi összetevők (a makrotápanyagoktól a polifenolokig, a prebiotikumokig és a probiotikumokig) specifikusan befolyásolják a bél mikrobiális közösségeit. Hosszú távú nyomonkövetési vizsgálatokra van szükség homogén mintákban annak érdekében, hogy jobban megértsük az étrend hatását a bél mikrobiomjára.