Élelmezésbiztonság és miért számít

COVID-19: Mit kell tudni a december 7-i koronavírus-járványról?

Óriási jéghegy a „pusztító vadon” felé a pingvin kolónia szigetén

COVID-19: Mit kell tudni a december 9-i koronavírus-járványról?

A globális élelmezésbiztonsági kihívás egyértelmű: 2050-re a világnak 9 milliárd embert kell táplálnia. Az élelmiszerek iránti kereslet 60% -kal nagyobb lesz, mint ma. Az ENSZ a 2030-as év 17 fenntartható fejlődési célja (második) között az éhség megszüntetését, az élelmezésbiztonság és a táplálkozás javítását, valamint a fenntartható mezőgazdaság támogatását tűzte ki célul.

E célok eléréséhez számos kérdés kezelése szükséges, a nemek közötti egyenlőségtől és az öregedő demográfiai adatoktól a készségfejlesztésig és a globális felmelegedésig. A mezőgazdasági ágazatoknak hatékonyabbá kell válniuk a hatékony üzleti modellek elfogadásával és az állami és a magánszféra közötti partnerségek kialakításával. És fenntarthatóvá kell válniuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának, a vízfelhasználásnak és a hulladéknak a kezelésével. A kockázatok: alultápláltság, éhség, sőt konfliktusok.

Miért olyan nagy globális kihívás az élelmezésbiztonság?

A nyilvánvaló ok az, hogy mindenkinek szüksége van élelemre. A nemzeti lakosságnak és az egész világ lakosságának elegendő élelmiszer-szállítás bonyolultsága megmutatja, hogy az élelmezésbiztonság miért olyan prioritás minden ország számára, legyen az fejlődő vagy fejlett.

Röviden, ez globális kihívás, mert nem csak az élelemről és az emberek etetéséről szól, hanem a gazdaság és a társadalom gyakorlatilag minden aspektusáról is.

Mi okozza?

1. Népesség növekedés - ez országonként jelentősen eltér. Afrika várhatóan 2050-re megduplázza népességét 1-ről 2 milliárdra. A fejlődő világ népessége is egyre inkább urbanizálódik, és további 2,5 milliárd városi lakost terveznek Afrikában és Ázsiában.

2. Ízlésváltás - nemcsak a népesség növekszik, hanem étrendje is változik. Az emberek tehetősebbé válásával olyan ételeket kezdenek fogyasztani, amelyek gazdagabbak feldolgozott élelmiszerekben, húsban és tejtermékekben. De több hús előállítása több gabona termesztését jelenti.

3. Klímaváltozás - jelenleg a világ szárazföldi tömegének 40% -a száraz, és az emelkedő hőmérséklet ennek még nagyobb részét sivataggá változtatja. A jelenlegi ütem szerint a ma termesztett élelmiszerek mennyisége 2050-re a lakosságnak csak a felét fogja táplálni.

4. Vízhiány - ez egy újabb közelgő válság: a mezőgazdaság 28% -a vízterhelés alatt álló régiókban fekszik. Nagyjából 1500 liter víz kell egy kilogramm búza előállításához, és körülbelül 16 000 liter egy kilogramm marhahús előállításához. 2050-ben kétszer annyi vízre lesz szükségünk.

5. Zaklatott gazdák - a fejlett országokban az emberek kevesebb mint 2% -a termeszt növényeket vagy tenyészt állatokat. Egyre kevesebben választják a gazdálkodást foglalkozásként. Eközben az élelmiszerárak emelkednek, a szántóterületek továbbra is elvesznek a szétszélesedés miatt, és a túlzott gazdálkodás miatt a talaj degradálódik.

Mitől olyan bonyolult az élelmezésbiztonság biztosítása?

Tekintsük Indiát. A mezőgazdaság adja a gazdaság kibocsátásának 18% -át és a munkaerő 47% -át. India a világ második legnagyobb gyümölcs- és zöldségtermelője. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint azonban mintegy 194 millió indián alultáplált, ez az egyetlen országban a legtöbb éhes ember. Becslések szerint India lakosságának 15,2% -a túl alultáplált ahhoz, hogy normális életet éljen. A világ alultáplált gyermekeinek harmada Indiában él.

Az éhség és az alultápláltság problémájának kezelése egy olyan gazdaságban, mint India, megköveteli a mezőgazdasági ágazat, különösen a kisgazda gazdaságok termelékenységének javítását. A vidéki és a mezőgazdasági közösségek jellemzően nagyobb arányban tapasztalják a szegénységet és az éhséget.

A mezőgazdaságnak is fenntarthatónak kell lennie. Az ágazat adja az üvegházhatást okozó gázok 30% -át és az édesvíz-elvonások 70% -át, ezért figyelmet kell fordítani az energiára, a vízfelhasználás pedig a mezőgazdaság. A pazarlás szintén problémát jelent, mivel az élelmiszer-fogyasztás becslések szerint egyharmada, mintegy 750 milliárd dollár értékű veszte el.

Mit tesz a Világgazdasági Fórum ez ellen?

2007-ben és 2008 első felében a globális élelmiszerárak hirtelen megemelkedtek a társadalmi nyugtalanságok és zavargások keverésével mind a fejlődő, mind a fejlett gazdaságokban, Bangladestől Brazíliáig, Mexikótól Mozambikig. Ez arra késztette a Világgazdasági Fórumot és partnereit, tagjait és más alkotóelemeit, hogy 2009-ben határozzanak meg egy új jövőképet a mezőgazdaság számára (NVA), amely piaci alapú köz-magán megközelítések révén évtizedenként 20% -kal javítja az élelmezésbiztonságot, a környezeti fenntarthatóságot és a gazdasági lehetőségeket 2050-ig.

A Világgazdasági Fórum az NVA keretében megvalósuló helyi és magánszféra közötti partnerségek akcióportfoliója több mint 10 milliárd dollárt mozgósított, mintegy 1,2 milliárd dollár már megvalósult, és közel 9 millió kisgazda gazdálkodót ért el.

Összességében a fórum öt célzott kezdeményezést indított, amelyek célja a mezőgazdasági termelők, a kormány, a civil társadalom és a magánszektor összefogása, a partnerségek megkönnyítése regionális és országos szinten, valamint az ismeretek cseréjének ösztönzése.

Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni a Fórum globális kihívásáról,
Élelmezésbiztonság és mezőgazdaság