„Élelmiszer-függőség” nem létezik, állítják a tudósok

2014. szeptember 11., csütörtök

„Az étel nem okoz függőséget. de az evés: a túrás pszichológiai kényszer, mondják a szakértők ”- írja a Mail Online.

A hír egy cikk után következik, amelyben a tudósok azzal érvelnek, hogy - a kábítószer-függõséggel ellentétben - kevés bizonyíték van arra, hogy az emberek rabjaik lennének bizonyos élelmiszerekben található anyagoknak.

A kutatók azzal érvelnek, hogy ahelyett, hogy bizonyos típusú ételeket addiktívnak gondolnának, hasznosabb lenne az étkezési folyamat viselkedési függőségéről és az ahhoz kapcsolódó „jutalomról” beszélni.

A cikk hasznos hozzájárulás a jelenlegi vitához arról, hogy mi készteti az embereket a túlevésre. Ez egy olyan téma, amelyre sürgősen válaszokra van szükség, tekintettel az elhízás magas szintjére az Egyesült Királyságban és más fejlett országokban. Még mindig sok a bizonytalanság arról, hogy az emberek miért esznek többet, mint amire szükségük van. A túlfogyasztás módja összefügg az étkezési rendellenességek kezelésével, így a friss gondolkodás hasznosnak bizonyulhat a kényszeres étkezési szokások leküzdésében.

Honnan jött a történet?

A tanulmányt Európa különböző egyetemeinek kutatói készítették, beleértve az Aberdeen és Edinburgh Egyetemeket is. Az Európai Unió finanszírozta.

A tanulmány a szakértők által felülvizsgált Neuroscience and Biobehavioural Reviews című folyóiratban jelent meg nyílt hozzáférés alapján, így ingyenesen olvasható az interneten. A megjelent online cikk azonban nem a végleges, hanem javítatlan bizonyíték.

A sajtóvisszhang korrekt volt, bár a cikket kissé úgy kezelték, mintha ez lenne a téma utolsó szava, nem pedig a vitához való hozzájárulás. A Daily Mail a „gorging” kifejezés használatát felesleges volt, ami azt sugallja, hogy puszta kapzsiság okolható az elhízásért. Ez nem volt a közzétett áttekintésben található következtetés.

Milyen kutatás volt ez?

Ez nem egy új kutatás volt, hanem az élelmiszer-függőség fennállásának tudományos bizonyítékainak narratív áttekintése. Azt mondja, hogy az ételfüggőség fogalma mind a kutatók, mind a nyilvánosság körében népszerűvé vált, hogy megértsék a súlygyarapodáshoz kapcsolódó pszichológiai folyamatokat.

A felülvizsgálat szerzői azzal érvelnek, hogy az ételfüggőség kifejezés - például a „chocaholic” és az „food cravings” - visszhangja potenciálisan fontos következményekkel járhat a kezelés és a megelőzés szempontjából. Ezért azt mondják, fontos a koncepció alaposabb feltárása.

Azt is mondják, hogy az „ételfüggőség” kifogásként használható a túlfogyasztásra, és az élelmiszeripart is felelőssé teszi az úgynevezett magas zsír- és cukortartalmú „addiktív élelmiszerek” előállításáért.

Mit mond a felülvizsgálat?

A kutatók először a függőség fogalmának különböző definícióit vizsgálták. Bár azt mondják, hogy egy meggyőző tudományos meghatározás megfoghatatlannak bizonyult, a legtöbb meghatározás magában foglalja a kényszer, az ellenőrzés elvesztése és az elvonási szindróma fogalmát. Szerintük a függőség vagy külső anyaggal (például drogokkal), vagy viselkedéssel (például szerencsejátékkal) állhat kapcsolatban.

A hivatalos diagnosztikai kategóriákban a kifejezést nagyrészt lecserélték. Ehelyett gyakran „szerhasználati rendellenességre” változik - vagy szerencsejáték esetén „nem szerhasználati rendellenességre”.

A függőség egyik klasszikus megállapítása a központi idegrendszeri jelátvitel megváltoztatása, amely magában foglalja a „jutalmazó” tulajdonságokkal rendelkező vegyi anyagok felszabadulását. Ezek a vegyi anyagok, a szerzők szerint, nemcsak külső anyagoknak, például drogoknak való kitettséggel szabadulhatnak fel, hanem bizonyos magatartásokkal is, beleértve az étkezést is.

A szerzők felvázolják azokat az idegpályákat is, amelyeken keresztül az ilyen jutalomjelek működnek, és az olyan neurotranszmitterek, mint a dopamin, kritikus szerepet játszanak.

A felülvizsgálat szerzői szerint azonban egy élelmiszer vagy tápanyag „addiktívként” való megjelölése azt jelenti, hogy bizonyos összetevőket tartalmaz, amelyek az egyént rabjaivá tehetik. Míg bizonyos ételek - például a magas zsír- és cukortartalmú - „kifizetődő” tulajdonságokkal bírnak és nagyon ízletesek, nincs elegendő bizonyíték arra, hogy függőséget okozónak jelöljék őket. Nincs bizonyíték arra, hogy az egyetlen tápanyag a jelenlegi diagnosztikai kritériumok szerint „szerhasználati rendellenességet” válthat ki az emberekben.

A szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy az „ételfüggőség” helytelen elnevezés, ehelyett az „étkezési függőség” kifejezést javasolják az evéssel kapcsolatos viselkedési függőség hangsúlyozására. Állításuk szerint a jövőbeni kutatásoknak meg kell próbálniuk meghatározni az étkezési függőség diagnosztikai kritériumait, hogy ez formálisan a nem anyagokkal összefüggő addiktív rendellenességek közé sorolható legyen.

Az „étkezési függőség” hangsúlyozza a viselkedési komponenst, míg az „ételfüggőség” inkább passzív folyamatnak tűnik, amely egyszerűen az egyént érinti - állapítják meg.

Következtetés

Sok elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy miért eszünk túl. Ezek az elméletek tartalmazzák a „takarékos gén” létezését, amely arra késztetett minket, hogy együnk, amikor csak van étel, és hasznos volt a szűkösség idején. Létezik az az elmélet és az „obezogén környezet” is, amelyben a kalóriatartalmú élelmiszerek folyamatosan rendelkezésre állnak.

Ez egy érdekes áttekintés, amely azt állítja, hogy a kezelés szempontjából az emberek étkezési magatartására kell összpontosítani - nem pedig egyes ételek addiktív jellegére. Nem tagadja azt a tényt, hogy sokunk számára a magas zsírtartalmú és magas cukortartalmú ételek ízletesek.

Ha úgy gondolja, hogy étkezése nincs kontroll alatt, vagy ha súlyproblémákhoz szeretne segítséget, akkor érdemes felkeresnie háziorvosát. Számos olyan program áll rendelkezésre, amelyek az egészséges étrendhez és a rendszeres testmozgáshoz való ragaszkodással segíthetik az embereket a fogyásban.

Ha kényelmesen étkezik, vagy egészségtelenül falatozik, miért nem nézi meg ezeket a javaslatokat az egészségesebb ételcserékhez.

Bazian elemzése
Szerkesztette az NHS honlapja

Linkek a címsorokhoz

Daily Express, 2014. szeptember 10

Daily Mail, 2014. szeptember 10

BBC News, 2014. szeptember 9

Linkek a tudományhoz

Hebebrand J, Albayrak O, Adan R és munkatársai.

Idegtudomány és viselkedés. Megjelent online 2014. szeptember 6-án