Élelmiszer-tartósítás

Az élelmiszerek tartósítása megvédi a fogyasztókat a káros vagy mérgező ételektől. Az ételek tartósításának különböző módjai vannak. Néhány olyan ősi módszer, amelyet generációk óta gyakorolnak, például pácolás, füstölés, pácolás, sózás, erjesztés, konzerválás és a gyümölcs lekvár formájában történő tartósítása. Mások közé tartozik a modern technikák és technológiák alkalmazása, ideértve a szárítást, a vákuumcsomagolást, a pasztörizálást, valamint a fagyasztást és a hűtést. A tartósítás megvédi az élelmiszer által okozott betegségeket, és védi az ételek ízét, színét, nedvességtartalmát vagy tápértékét is.

emberi

A besugárzás nem teszi az ételeket radioaktívvá, nem rontja a táplálkozási minőséget, és észrevehetően nem változtatja meg az étel ízét, állagát vagy megjelenését. Valójában a besugárzás által végrehajtott változtatások annyira minimálisak, hogy nem könnyű megmondani, hogy besugározták-e az élelmiszert.

Az étel besugárzása (az ionizáló sugárzás alkalmazása az élelmiszerekben) olyan technológia, amely javítja az élelmiszerek biztonságát és meghosszabbítja az élelmiszerek eltarthatóságát a mikroorganizmusok és rovarok csökkentésével vagy eltávolításával. A tej pasztőrözéséhez, valamint a gyümölcsök és zöldségek konzerválásához hasonlóan a besugárzás is biztonságosabbá teheti az élelmiszereket a fogyasztók számára. Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) felelős az élelmiszerek besugárzásához használt sugárforrások szabályozásáért. Az FDA csak akkor hagyja jóvá az élelmiszereken történő sugárzás forrását, miután megállapította, hogy az élelmiszer besugárzása biztonságos.

A besugárzás sokféle célt szolgálhat.

  • Élelmiszer által okozott betegségek megelőzése - az élelmiszer által okozott betegségeket okozó organizmusok, például a Salmonella és az E. coli hatékony kiküszöbölése.
  • Tartósítás - a romlást és bomlást okozó organizmusok elpusztítása vagy inaktiválása, valamint az élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbítása.
  • Rovarok elleni védekezés - az Egyesült Államokba behozott trópusi gyümölcsökben vagy azok felületén található rovarok elpusztítása. A besugárzás csökkenti más olyan kártevőirtási gyakorlatok szükségességét is, amelyek károsíthatják a gyümölcsöt.
  • A csírázás és érés késleltetése - a csírázás (pl. Burgonya) gátlására és a gyümölcs érlelésének késleltetésére a hosszú élettartam növelése érdekében.
  • Sterilizálás - a besugárzás felhasználható az élelmiszerek sterilizálására, amelyeket aztán hűtés nélkül éveken át tárolhatunk. A sterilizált élelmiszerek a kórházakban hasznosak olyan betegek számára, akiknek immunrendszere súlyosan károsodott, például AIDS-es betegeknél vagy kemoterápián. A besugárzással sterilizált ételeket lényegesen magasabb szintű kezelésnek teszik ki, mint az általános használatra engedélyezettek.

Három sugárforrás létezik, amelyet élelmiszereken engedélyeztek.

  • A gammasugarakat a kobalt (kobalt 60) vagy a cézium (cézium 137) elem radioaktív formái bocsátják ki. A gammasugárzást rutinszerűen használják orvosi, fogászati ​​és háztartási termékek sterilizálására, valamint rák sugárkezelésére is.
  • A röntgensugarakat úgy hozzák létre, hogy a célanyagtól (általában a nehézfémek egyikétől) levő nagy energiájú elektronáramot visszaverik az élelmiszerbe. A röntgensugarakat az orvostudományban és az iparban is széles körben használják belső szerkezetek képeinek elkészítésére.
  • Az elektronnyaláb (vagy e-sugár) hasonló a röntgensugarakhoz, és nagy energiájú elektronokból áll, amelyek egy elektrongyorsítóból táplálékba kerülnek.

Az FDA több mint 30 éve értékelte a besugárzott élelmiszerek biztonságát, és biztonságosnak találta a folyamatot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok (CDC) és az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szintén támogatták a besugárzott élelmiszerek biztonságát.

Az FDA különféle ételeket hagyott jóvá besugárzásra az Egyesült Államokban, beleértve:

  • Marha és sertés
  • Rákfélék (pl. Homár, garnélarák és rák)
  • Friss gyümölcsök és zöldségek
  • Saláta és spenót
  • Baromfi
  • Magok csírázáshoz (pl. Lucernacsírákhoz)
  • Kagylótojás
  • Kagylók - puhatestűek (pl. Osztriga, kagyló, kagyló és fésűkagyló)
  • Fűszerek és fűszerek

Az FDA előírja, hogy a besugárzott élelmiszereken legyen a besugárzás nemzetközi szimbóluma. Keresse meg a Radura szimbólumot az élelmiszer címkéjén a „Sugárzással kezelt” vagy a „Besugárzással kezelt” felirattal együtt. Az ömlesztett ételeket, például a gyümölcsöket és zöldségeket, külön kell címkézni, vagy az eladási tartály mellett címkével kell rendelkezniük. Az FDA nem követeli meg, hogy a több összetevős élelmiszerek egyes összetevőit (pl. Fűszereket) feliratozzák. Fontos megjegyezni, hogy a besugárzás nem helyettesíti a termelők, a feldolgozók és a fogyasztók megfelelő élelmiszer-kezelési gyakorlatát. A besugárzott ételeket ugyanúgy kell tárolni, kezelni és főzni, mint a besugárzatlan ételeket, mert a besugárzást követően azok továbbra is betegségeket okozó organizmusokkal szennyeződhetnek, ha nem tartják be az alapvető élelmiszerbiztonsági szabályokat. [1]

  1. Élelmiszer besugárzás. Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal. https://www.fda.gov/food/resourcesforyou/consumers/ucm261680.htm. Frissítve 2018. január 4. Hozzáférés: 2018. január 18. ↵

Engedély

Az emberi táplálkozás [MELLETT] a Hawaii Egyetem Mānoa Élelmiszertudományi és Emberi Táplálkozási Programjában Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 nemzetközi licenc alatt engedélyezett, hacsak másként nem jelezzük.