Elhízás nyomtatásban: A napi újságok elemzése

Absztrakt

Háttér

Az elhízott emberekkel szembeni megbélyegző attitűdök gyakoriak a nyilvánosságban. Azon megállapítások alapján, hogy az elhízás szórakoztató médiában való ábrázolása elősegíti a súlygal összefüggő megbélyegzést, a jelenlegi tanulmány célja az volt, hogy elemezze az elhízás médiában való megjelenését a napilapokban.

Mód

A 2006-os évre öt nagy példányszámú napilap (két országos újság, egy bulvárújság és két helyi újság) mind a 1563 számát szisztematikusan keresték az elhízással kapcsolatos kifejezések után. Ezek közül 222 cikket azonosítottak az emberi túlsúlyról, és megbízható kódrendszerrel kvantitatív tartalomelemzésnek vetették alá őket.

Eredmények

A vizsgált országos és helyi újságok átfogóbb és kevésbé helytelen információkat kínáltak az elhízásról, mint a bulvárújság. A többi cikkhez képest az elhízással kapcsolatos információk a helyi lapokban kevésbé negatívak és kevésbé katasztrofálisak voltak. Az országos újságok az elhízásnak a belső, ellenőrizhető okok miatt több attribútumát mutatták be, mint a többi újságtípus, és a bulvárújság személyre szabottabb leírásokat használt az extrém jellemzőkkel rendelkező esetekről.

Következtetés

Az elhízás jelenlegi napilapokban történő ismertetése hozzájárulhat a megbélyegzéshez. A jövőbeni kutatásoknak az elhízás pontosabb és kevésbé szubjektív bemutatásával kell megvizsgálniuk az újságok olvasói fogadtatását és a lehetséges diszigmatizálást.

Bevezetés

Az elhízott emberek iránti megbélyegző attitűdök gyakoriak a nyugati iparosodott országokban [1,2]. A testsúly-megbélyegzésnek való kitettség a kiszolgáltatott, elhízott személyek alacsonyabb egészségi állapotával jár [3,4], és megnehezítheti a testfelesleg túlzott káros hatásait az orvosi megbetegedésekre és a halálozásra [5,6]. Mivel az elhízás média általi reprezentációja a szórakoztató médiában elősegíti a súlygal összefüggő megbélyegzést [7–11], a mostani tanulmány célja az elhízás információs médiumokban való megjelenésének meghatározása volt, különös tekintettel a napilapokra.

A tömegtájékoztatás gyanúja szerint legalább részben felelősek a tömeges megbélyegzés kialakulásáért, terjedéséért és fenntartásáért [10,11]. A kulturális soványság ideáljának népszerűsítése nemcsak hozzájárulhatott az elhízott emberek negatív megítéléséhez a nyilvánosságban, hanem negatív önértékelésükhöz is [12]. Ráadásul a nagyközönség nem eléggé tájékozott az elhízás meghatározásáról, prevalenciájáról és okairól [13]. A szubjektív vagy leegyszerűsített információ, például az az elképzelés, hogy a testsúly teljesen egyéni ellenőrzés alatt áll, elősegítheti a tévhiteket és megbélyegzéshez vezethet [2]. Általánosságban a média tudósítása formálja a közvéleményt, és ezáltal támogatja az egyedi attitűdöket vagy magatartást [14], például az egészséggel kapcsolatban [15,16].

Ebben az összefüggésben a jelenlegi tanulmány célja az elhízás német napilapokban való bemutatásának vizsgálata volt. Konkrétan az újság tartalmának megértését és megfelelőségét vizsgálták az elhízás definíciója, etiológiája, prevalenciája, orvosi együttes megbetegedései, pszichoszociális következményei, kezelése és megelőzése szempontjából. Ezen túlmenően az elhízás szubjektív értékelését az elhízással kapcsolatos katasztrofális, negatív vagy megbélyegző információk vizsgálatával, valamint a személyre szabott beszámolók extrém jellemzőket közvetítő használatával vizsgálták. Feltételezték, hogy az országos újságok átfogóbban és objektívebben tájékoztatják olvasóikat az elhízásról, mint a helyi vagy bulvárújságok. Ez utóbbiakról feltételezték, hogy a többi újságtípushoz képest katasztrofálisabb, negatívabb, megbélyegzőbb és személyre szabottabb módon jelentenek. Mivel a helyi újságokat gyakran olvassák gyakorlati tanácsokért, elvárták tőlük, hogy több információt nyújtsanak az elhízás kezeléséről és megelőzéséről.

Anyag és módszerek

Minta

A tanulmányhoz öt nagy példányszámú németországi napilapot választottak ki: i) a két legnagyobb országos újság, a Süddeutsche Zeitung (napi körülbelül 445 000 példány) és a Frankfurter Allgemeine Zeitung (kb. 400 000); ii) a legnagyobb bulvárújság, a Bild-Zeitung (kb. 3.400.000); és iii) a két helyi újság a munka végzésének helyéről, a Marburger Neue Zeitung (kb. 79 000) és az Oberhessische Presse (kb. 31 000).

A tanulmány időtartama alatt, 2006-ban ezen újságok mind az 1563 példányát szisztematikusan kutatták az elhízással kapcsolatos kifejezésekről (országos újságok: 603 szám; helyi: 565; bulvárlap: 304). Pontosabban, az összes újságcikk címét a következő kulcsszavakra keresték: túlsúly, elhízás/elhízás, zsíros zsír/zsír, túlzott testzsír/zsír, kövérség/zsír, nagy, testes/testes, hatalmas, duci, kövér, tömör, falánkság falatozás, bulimia, vágy, font, kiló, táplálkozás, diéta, testtömeg, súly, fogyás/csökkentés/kezelés/karbantartás/gyarapodás, étkezési/táplálkozási magatartás, étkezés, étkezés, lakoma, falatozás, snack, karcsú karcsú, karcsú, fogyni, böjt, fizikai aktivitás, testmozgás, mozgás/mozgás vagy hasonló. Azokat a cikkeket, amelyek csak az emberi túlsúlytól eltérő témákra összpontosítottak, kizártuk a vizsgálati mintából.

2. táblázat

Az elhízással kapcsolatos tartalom és értékelő tendenciák a német újságokban 2006-ban: napilapok, helyi újságok és bulvárújság összehasonlítása *

Újságok χ 2 nemzeti (n = 90) helyi (n = 97) bulvárlap (n = 35) Információs egységek számaArányokmeanSDmeanSDmeanSD (df = 2) poszt hoc (df = 2) poszt hoc

Tartalom
Definíció, n	0,33	1.05	0,23	1.06	0,06	0,34	2.89	0,236	2.66	0,264
Elterjedtség, n	2.08	3.13	0,97	2.32	0,54	1.17	17.61
Értékelés Katasztrofizálás, n	2.14	3.22	0,79	1.56	1.34	1.35	16.22
Kiemelkedés (0–4)	1.28	1.07	1.45	0,95	1.69	0,93	4.40	0.111	-

* Megjelenik az információs egységek száma cikkenként. Kruskal-Wallis χ 2 teszt az információs egységek számához és az arányokhoz (információs egységek elosztva cikkenként a szavak számával). A Mann-Whitney U tesztek a posthoc páros összehasonlításokhoz, felülírásokkal jelölve, ha jelentős: a = Országos újságok a helyi újságokkal szemben; b = országos újságok és bulvárújság; c = helyi újságok és bulvárújság. p Puhl RM, Brownell KD. Elfogultság, diszkrimináció és elhízás. Obes Res. 2001; 9: 788–805. [PubMed] [Google Tudós]