Elhízás, inaktivitás, valamint a cukorbetegség és a cukorbetegséggel összefüggő kardiovaszkuláris társbetegségek előfordulása az Egyesült Államokban, 2000–2002

Absztrakt

CÉLKITŰZÉS—Az elhízás és a fizikai inaktivitás a 2-es típusú cukorbetegség és a kardiovaszkuláris társbetegségek kialakult kockázati tényezője. Az, hogy az egészség szempontjából fontosabb-e az adipozitás vagy az erőnlét, ellentmondásos. A kutatás célja a fizikai aktivitás és a BMI relatív összefüggéseinek meghatározása a cukorbetegség és a cukorbetegséggel összefüggő kardiovaszkuláris társbetegségek prevalenciájával az Egyesült Államokban.

KUTATÁSI TERVEZÉS ÉS MÓDSZEREK—Az Medical Expenditure Panel Survey (MEPS) az Egyesült Államok lakosságának országosan reprezentatív felmérése. 2000 és 2002 között 68 500 felnőtt esetében gyűjtöttek részletes információkat a szociodemográfiai jellemzőkről és az egészségi állapotról. A normál súlyt a BMI 18,5–2, a túlsúly 25–30 kg/m 2, az elhízott (I. és II. Osztály) 30–2 és az elhízott (III. Osztály) ≥ 40 kg/m 2 értékeket határozta meg. A fizikai aktivitás mérsékelt/erőteljes aktivitásként volt meghatározva ≥30 perc ≥3 nap hetente.

EREDMÉNYEK—A cukorbetegség és a cukorbetegséggel összefüggő kardiovaszkuláris társbetegségek valószínűsége nőtt a BMI-vel a fizikai aktivitástól függetlenül, és a fizikai inaktivitásnál nőtt a BMI-től függetlenül. A normál testsúlyú aktív felnőttekkel összehasonlítva a cukorbetegségre vonatkozó többváltozós korrigált esélyek aránya (OR) normál testsúlyú inaktív felnőttek esetében 1,52 (95% CI 1,25–1,86) és túlsúlyos inaktív felnőttek esetében 1,65 (1,40–1,96) volt; a cukorbetegség és a komorbid hipertónia esetén az OR 1,71 (1,32–2,19) volt normál testsúlyú inaktív felnőtteknél és 1,84 (1,47–2,32) túlsúlyos inaktív felnőtteknél.

KÖVETKEZTETÉSEK- Úgy tűnik, hogy mind a fizikai inaktivitás, mind az elhízás szorosan és függetlenül kapcsolódik a cukorbetegséghez és a cukorbetegséggel összefüggő társbetegségekhez. Ezek az eredmények alátámasztják a tényezők független ok-okozati jellegének vizsgálatát.

A cukorbetegség prevalenciája jelentősen nőtt az Egyesült Államokban (1). A jelenlegi becslések szerint a felnőttek 6–8% -a cukorbeteg, a valódi prevalencia valószínűleg közelebb van a 10% -hoz, ha a nem diagnosztizált cukorbetegséget is figyelembe vesszük (2–4). Fontos, hogy a cukorbetegség prevalenciája az elmúlt évtizedben közel 50% -kal nőtt; > 5 millió amerikai felnőtt újonnan szenved a betegségben (1,3). A cukorbetegség terhe jelentős az emberi és gazdasági költségek szempontjából, és a jövőben várhatóan növekedni fog (2,5,6).

Az elhízás és a fizikai inaktivitás megalapozott kockázati tényező a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában (7–11). Becslések szerint minden 1 kg-os súlynövekedés esetén a cukorbetegség prevalenciája 9% -kal nő (1). A fizikai inaktivitás fokozott inzulinrezisztenciával és a testtömegtől független gyengébb glikémiás kontrolltal jár (12).

Három kontinensen végzett randomizált, kontrollált vizsgálatokból származó bizonyítékok egyértelműen bebizonyították, hogy a mérsékelt fogyás fenntartása diéta és fizikai aktivitás révén 3–4 év alatt (13–16) ~ 40–60% -kal csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség előfordulását a magas kockázatú egyéneknél. . Az életmód javítása, beleértve a súlykontrollt és a fokozott fizikai aktivitást, szintén a cukorbetegség kezelésének sarokköve (11,12).

Az elhízás és az inaktivitás, valamint a cukorbetegséggel összefüggő morbiditás és mortalitás ismert összefüggése ellenére azonban korlátozott számú nemzeti adat közli az egyes kockázati tényezők független összefüggését a cukorbetegség és a kapcsolódó kardiovaszkuláris társbetegségek prevalenciájával az Egyesült Államok lakosságában. A tanulmány célja a cukorbetegség és a kapcsolódó kardiovaszkuláris társbetegségek relatív prevalenciájának meghatározása volt a túlsúlyos és inaktív felnőttek körében országosan reprezentatív populációban.

KUTATÁSI TERVEZÉS ÉS MÓDSZEREK

Adatforrás

Az orvosi kiadások felmérését (MEPS) az Egészségügyi Kutatási és Minőségügyi Ügynökség és az Országos Egészségügyi Statisztikai Központ támogatja. A MEPS háztartási alkotóelem (HC), az amerikai polgári nem intézményesített lakosság országos reprezentatív felmérése részletes információkat gyűjt a demográfiai jellemzőkről, az egészségi állapotról, az egészségi állapotról, az orvosi ellátás igénybevételéről, valamint a jövedelemről és a foglalkoztatásról (17). A MEPS-HC mintavételi keretét a National Health Interview Survey válaszadói készítik. A National Health Interview Survey országosan reprezentatív mintát nyújt az Egyesült Államok polgári nem intézményesített lakosságából, a spanyolok és a feketék túlmintájával. A MEPS Medical Provider Component kiegészíti és érvényesíti az orvosi ellátással és a gyógyszertári eseményekkel kapcsolatos információkat személyi szinten. Az egészségügyi állapot diagnosztizálása az ICD-9 klinikai módosítási kódokon (17) alapul. A MEPS-HC felmérés mintavázlata magában foglalja a rétegzést, a klaszterezést, a szelekció több szakaszát és az aránytalan mintavételt (18). A MEPS mintavételi súlyai tartalmazzák a komplex minta tervezéséhez szükséges kiigazítást, és tükrözik a felmérés nem válaszát és a jelenlegi népességfelmérés populációjának összesítését.

A cukorbetegség és a kardiovaszkuláris társbetegségek megállapítása

A BMI, a fizikai aktivitás és más kovariánsok értékelése

A MEPS-HC felmérésből származó, ön által közölt információkat használták fel a BMI, a fizikai aktivitás és más kovariánsok értékelésére. A válaszadókat arra kérték, hogy becsüljék meg jelenlegi testtömegüket és testmagasságukat, ha mérsékelt vagy erőteljes fizikai tevékenységet folytatnak ≥30 percig hetente háromszor vagy többször, és számoljon be a dohányzás jelenlegi állapotáról, koráról, neméről, fajáról, etnikumáról és éveiről az iskoláztatás. A következő képletet (a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központból, elérhető a http://www.cdc.gov/ címen) használtuk a felnőttek BMI-jének kiszámításához a MEPS-ben a jelentett magasság és súly alapján: BMI = [súly fontban/(magasság hüvelykben) 2] × 703. A teljes dokumentációt a MEPS H60 dokumentációs fájl (17) 97. oldalán találja. A normál súlyt a BMI 18,5–2, a túlsúly 25–2, az elhízott (I. és II. Osztály) 30–2 és az elhízott (III. Osztály) ≥40 kg/m 2 értékeket határozta meg az Országos Szív-, Tüdő- és Vérintézet osztályozása alapján. rendszer (19).

Adatelemzés

A komplex minta tervezéséhez szükséges korrekció beépítéséhez a jelenlegi kutatás a MEPS személyi és variancia-korrekciós súlyokat használta, minden elemzés során a STATA 8.1-et használva, hogy országosan reprezentatív becsléseket biztosítsanak. Logisztikai regressziós elemzést alkalmaztunk a cukorbetegség és a cukorbetegséggel összefüggő kardiovaszkuláris társbetegségek korrigált esélyeinek becslésére.

EREDMÉNYEK

Az amerikai felnőttek körében a cukorbetegség általános prevalenciája 6,3% volt (1. táblázat). A feketék, a spanyolok és az őslakos amerikaiak/aleut/eszkimók nagyobb valószínűséggel, az ázsiaiak/csendes-óceáni szigeteki lakosok/hawaii bennszülöttek kevésbé szenvednek cukorbetegségben, mint a fehérek. A túlsúlyos, elhízott és inaktív egyének, valamint az alacsonyabb végzettségűek és a nemdohányzók nagyobb valószínűséggel szenvednek cukorbetegségben.

Az elhízás összesített prevalenciája 23,5% volt, ami több nőt érint, mint férfit, és aránytalanul befolyásolja a középkorúakat. Ismét a feketék, a spanyolok és az őslakosok/aleut/eszkimók voltak nagyobb valószínűséggel, az ázsiaiak/a csendes-óceáni szigeteki lakosok/az őslakos hawaiiak pedig kevésbé valószínűek, hogy elhízottak, mint a fehérek. Az inaktív felnőttek és az alacsonyabb iskolai végzettségűek nagyobb valószínűséggel, míg a jelenlegi dohányosok kevésbé voltak elhízottak.

Az Egyesült Államok lakosságának körülbelül 56% -a számolt be arról, hogy közepesen erős és erőteljes fizikai tevékenységet folytat ≥30 percig hetente háromszor vagy többször. Férfiak, fiatalabb felnőttek, fehérek, több iskolai végzettségűek, nemdohányzók és alacsonyabb BMI-vel rendelkező személyek nagyobb valószínűséggel számoltak be fizikai aktivitásról. A cukorbetegség, a cukorbetegség és a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a hiperlipidémia, valamint a cukorbetegség és a szívbetegségek ki nem igazított prevalenciája magasabb volt a növekvő BMI és inaktivitás kategóriáiban (2. táblázat).

A szociodemográfiai jellemzők és a dohányzási állapot ellenőrzése után a túlsúly, az elhízás és az inaktivitás szignifikánsan és egymástól függetlenül összefüggésben állt a cukorbetegség, a cukorbetegség és a komorbid hipertónia, a cukorbetegség és a komorbid hiperlipidémia, valamint a cukorbetegség és a komorbid szívbetegségek fokozott valószínűségével (3. táblázat). Például a normál testsúlyú és az aktív felnőttekkel összehasonlítva a cukorbetegség többváltozós korrigált esélye 1,52 (95% CI 1,25–1,86) -szorosa volt normál testsúlyú inaktív felnőtteknek és 1,65 (1,40–1,96) -szor nagyobb túlsúlyos aktív felnőtteknek . Akár aktív, akár inaktív, a rendkívül elhízott (III. Osztályú) egyéneknél volt a legnagyobb a valószínűsége a cukorbetegségnek és a cukorbetegséggel összefüggő kardiovaszkuláris betegségeknek.

KÖVETKEZTETÉSEK

A jelenlegi tanulmány független összefüggést mutat be az elhízás és az inaktivitás, valamint a cukorbetegség és a cukorbetegséggel összefüggő kardiovaszkuláris társbetegségek között az nem intézményesült amerikai lakosság országos reprezentatív mintájában. Korábbi kutatások (13–16) kimutatták, hogy az életmód javítása, beleértve a testsúlykontrollt és a fokozott fizikai aktivitást, csökkenti az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség előfordulását.

Sok vita folyt az elhízás és az inaktivitás, mint ok-okozati tényezők relatív jelentőségéről a cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri morbiditás és mortalitás kialakulásában (20–25). Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi elemzés az elhízás és a fizikai inaktivitás, valamint a cukorbetegség és a cukorbetegséggel összefüggő kardiovaszkuláris társbetegségek közötti összefüggés vizsgálata egy országosan reprezentatív keresztmetszeti adatkészletben, és mint ilyen nem nyújt információt ezek közvetlen ok-okozati természetéről. kapcsolatok.

Az itt bemutatott becslések a cukorbetegség, a fizikai aktivitás és az elhízás prevalenciájáról összhangban állnak az Egyesült Államokban más felmérésen alapuló nemzeti szintű becslésekkel (2–4,26). Valószínű azonban, hogy a cukorbetegség és az elhízás aránya ebben a tanulmányban alulbecsüli, a fizikai aktivitás pedig túlbecsüli az országos prevalenciát. Először is, hasonlóan a Nemzeti Egészségügyi Interjú Felméréshez és a Viselkedési Kockázati Tényező Felügyeleti Rendszerhez, a MEPS is önjelentésre épül. Bizonyíték van arra, hogy az ön által bejelentett állapotokról általában nem kell beszámolni (27), és hogy a feketék, a fehérek és a spanyolok különböznek a betegség címkézésében, valamint a betegség és a fogyatékosság szintjeiben (28–30). Másodszor, korábbi tanulmányok (31,32) kimutatták, hogy a túlsúlyos válaszadók általában alábecsülik súlyukat és túlbecsülik magasságukat. Ezenkívül a válaszadók általában túlbecsülik fizikai aktivitásukat. Harmadszor, a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálattal ellentétben, a MEPS nem tartalmaz információt a nem diagnosztizált cukorbetegségről. A legújabb becslések szerint a cukorbetegek ~ 35% -át nem diagnosztizálták (33).

Az elhízás és a cukorbetegség drámai módon növekvő járványai jól ismert fenyegetések a közegészségügyre az Egyesült Államokban. Az elhízás és a fizikai inaktivitás, valamint a cukorbetegség és a cukorbetegséggel összefüggő kardiovaszkuláris társbetegségek fokozott prevalenciája összefüggő független összefüggés, amelyet ebben az országosan reprezentatív tanulmányban láthatunk. Fontos, hogy a nemzeti figyelmet ezekre a tendenciákra összpontosítsuk, és testtömeg-szabályozással, valamint fizikai aktivitási beavatkozásokkal küzdjünk ellenük.

A cukorbetegség, az elhízás és a fizikai aktivitás prevalenciája kiválasztott jellemzők szerint (MEPS 2000–2002)