Elhízás Kanadában

Az elhízás egy progresszív krónikus betegség, hasonló a cukorbetegséghez vagy a magas vérnyomáshoz, amelyet abnormális vagy túlzott zsírfelhalmozódás jellemez, amely károsíthatja az egészséget.

elhízás

A populáció-egészségügyi tanulmányok az elhízás gyakoriságát a testtömeg-indexnek (BMI) nevezett durva méréssel mérik. Bár ez az intézkedés hasznos a lakosság egészségügyi felügyeletében, ez nem olyan eszköz, amely felhasználható az elhízott emberek klinikai diagnosztizálására. Az elhízást szakképzett egészségügyi szakembernek kell diagnosztizálnia további klinikai tesztek és intézkedések alkalmazásával. A meglévő népességfigyelési vizsgálatok alapján az elhízás gyakorisága Kanadában jelentősen megnőtt az elmúlt három évtizedben. A 2014-es kanadai közösségi egészségügyi felmérés szerint több mint 5 millió felnőttnél van elhízás, a 2015-ös kanadai egészségügyi intézkedések felmérése szerint Kanadában pedig 30% -nak vagy minden harmadik felnőttnél elhízás tapasztalható, és orvosi támogatásra lehet szükségük betegségük kezeléséhez.

Számos szervezet, köztük a Kanadai Elhízás, a Kanadai Orvosi Szövetség, az Amerikai Orvosi Szövetség és az Egészségügyi Világszervezet ma már az elhízást krónikus betegségnek tekinti.

Az elhízás a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szívbetegségek, agyvérzés, ízületi gyulladás, rák és más fontos egészségügyi problémák egyik vezető okaként súlyos következményekkel járhat a vele élőkre nézve. Becslések szerint a 20–64 éves kanadai felnőttek közül minden 10. korai halálozás közvetlenül az elhízásnak tulajdonítható.

Az általános egészségre és jóllétre gyakorolt ​​hatásain túlmenően az elhízás az ezzel összefüggő átható társadalmi megbélyegzés miatt az emberek általános társadalmi és gazdasági jólétét is befolyásolja. A megkülönböztetés egyéb formái - ideértve a rasszizmust is - ugyanolyan gyakoriak, mint a súlyvesztés és a megbélyegzés növelheti a morbiditást és a halálozást. Az elhízás megbélyegzése jelentős egyenlőtlenségeket jelent a foglalkoztatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférésben, gyakran annak a széles körben elterjedt negatív sztereotípiának köszönhető, hogy az elhízott személyek lusták, motiválatlanok vagy hiányzik az önfegyelem.

Átfogó állami, magán és nem kormányzati kezdeményezésekre van szükség az elhízás megelőzésével és kezelésével kapcsolatban.

Átfogó, bizonyítékokon alapuló és emberközpontú stratégiák nélkül az elhízás gazdasági és pszichoszociális költségei tovább nőnek. Az előrejelzések szerint a kanadai felnőtteknél az elhízás gyakorisága az elkövetkező két évtizedben is tovább fog növekedni. Az elhízás éves közvetlen egészségügyi költségeit (beleértve az orvosok, a kórházi kezelés és a gyógyszerköltségeket) most 5 és 7 milliárd dollár közé teszik. Ez az éves közvetlen egészségügyi költség az előrejelzések szerint 2021-ig 9 milliárd dollárra emelkedik. Ez a becslés csak az elhízással kapcsolatos egészségügyi költségeket számolja fel, és nem számol a termelékenység csökkenésével és az adóbevételek csökkenésével. Ennél is fontosabb, hogy a politikai tétlenség növeli az elhízás pszichoszociális költségeit az elhízással élő egyének számára. Kimutatták például, hogy a súlyeltérés és a súlyalapú diszkrimináció népességi szinten egyaránt növeli a morbiditást és a halálozást. Ezért a súlyeltérés és az elhízás megbélyegzésének kezelése az egészségügyi, oktatási és közpolitikai rendszereinkben prioritást kell, hogy élvezzen.