Étrendi hatások a vérnyomásra: A mediterrán étrend hatása a magas vérnyomás előfordulására

A Kardiológiai Osztálytól, Veteránügyi Orvosi Központ, Washington, DC;

Táplálkozási és Dietetikai Tanszék, Harokopio Egyetem, Athén, Görögország

A Kardiológiai Osztálytól, Veteránügyi Orvosi Központ, Washington, DC;

Táplálkozási és Dietetikai Tanszék, Harokopio Egyetem, Athén, Görögország

Absztrakt

A magas vérnyomást régóta elismerték számos gyakori szív- és érrendszeri betegség fő kockázati tényezőjeként. Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint a magas vérnyomásban szenvedők számát világszerte 600 millióra becsülik, míg a magas vérnyomás következtében évente 3 millióan fognak meghalni. Bizonyítékok támasztják alá, hogy az életmódbeli szokásokkal kapcsolatos számos tényező befolyásolhatja a vérnyomásszintet. Ezek közül az étrendnek az emberi egészségre, valamint a magas vérnyomás szabályozására gyakorolt jótékony hatását számos tanulmány kiemelte. Ezenkívül a mediterrán étrend betartása csökkent minden okból bekövetkező halálozással és különösen a koszorúér-betegséggel. Ennek a hagyományos étrendnek a vérnyomásszintre gyakorolt hatását nem nagyon értették és értékelték. Ez az áttekintés összefoglalja a vérnyomás-szabályozás étrendi hatásainak jelenlegi megértését, valamint megfigyelési és klinikai vizsgálatok eredményeit, amelyek értékelték a mediterrán étrendi minta hatását a krónikus esszenciális hipertónia prevalenciájára.

A krónikus esszenciális magas vérnyomás a szív- és érrendszeri (CV) betegségek, köztük a szívkoszorúér-betegség (CHD), az agyi érrendszeri betegségek és a szívelégtelenség egyik fő kockázati tényezője, valamint az ipari társadalmak egyik fő egészségügyi problémája. Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint a magas vérnyomásban szenvedők száma világszerte 600 millióra becsülhető, közülük 3 millió évente meghal a magas vérnyomás következtében. Becslések szerint az Egyesült Államokban a magas vérnyomásban szenvedőknek csak körülbelül egyharmada éri el a vérnyomás (BP) szabályozását. 1-3 A pozitív életmód-módosítások hozzájárulhatnak a krónikus magas vérnyomás megelőzéséhez, valamint az emelkedett BP normalizálásához. 3

TÁPLÁLKODÁS ÉS HYPERTENSION

Az Országos Magas Vérnyomás Nevelési Program 3 ajánlásai testsúlykontrollt, a nátrium- és alkoholfogyasztás csökkentését, valamint a kálium- és magnéziumfogyasztás növelését javasolják.

Nátrium bevitel

A tubuláris szintű nátrium-kiválasztás károsodása hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához. Egyes kutatók szerint a nátrium-visszatartás vízvisszatartáshoz és a vér térfogatának növekedéséhez vezet. Ez viszont növeli a szívteljesítményt, ami magasabb BP-t eredményez. Mások azzal érveltek, hogy a felesleges nátrium növelheti a szimpatikus aktivitást, ami viszont fokozza az érszűkületet. 18 A nátrium szerepe a magas vérnyomás patogenezisében még mindig vitatott. Legutóbb egy 56 randomizált, kontrollált vizsgálatot magában foglaló metaanalízis során Midgley és mtsai. 19 arra a következtetésre jutott, hogy az étrendi nátrium-korlátozás bizonyos előnyökkel járhat a 45 év feletti hipertóniás egyének számára; a normotenzív egyéneknek azonban semmi haszna nem lehet a nátrium bevitel korlátozásával. Ezeket a megállapításokat a Trial of Hypertension Prevention ‐ II (TOHPII) 20 alátámasztotta, amely a valaha végzett legnagyobb és leghosszabb tanulmány a nátrium-korlátozás szerepének felmérésére a BP szabályozásában és a magas vérnyomás megelőzésében.

Káliumbevitel

A populációs vizsgálatokból és a klinikai vizsgálatokból származó bizonyítékok gyenge inverz összefüggésre utalnak a káliumbevitel és a BP becslései között; az alacsony káliumbevitel növelheti a BP-t. 21, 22 Úgy tűnik, hogy a hatás kifejezettebb azoknál az egyéneknél, akik magas étrend-nátrium-bevitelnek vannak kitéve. A kálium hemodinamikai hatása összekapcsolódhat a kálium által közvetített nátrium-kiválasztással (disztális tubuláris hatás). 22 A káliumpótlás terápiás lehet a magas vérnyomás kezelésében néhány betegnél; figyelembe kell venni a hiperkalémia kockázatát a betegek alcsoportjaiban, és kerülni kell a nagy káliumadagokat.

Magnézium bevitel

Az epidemiológiai vizsgálatok fordított összefüggést sugallnak a BP és az étrendi magnézium között; a jól megtervezett, randomizált vizsgálatok azonban kevések, és eredményeik következetlenek. 23, 24 Ezek a vizsgálatok azt sugallják, hogy a kiegészítő magnéziummal járó BP-csökkenés csak azoknál a betegeknél fordulhat elő, akiknek a kiindulási értékében alacsony a magnéziumszint. A magnézium intracelluláris koncentrációi kulcsszerepet játszhatnak az érrendszeri tónus és az inzulin által közvetített glükózfelvétel szabályozásában. 24 Továbbá feltételezik, hogy a csökkent intracelluláris magnéziumszint magyarázhatja az inzulinrezisztencia és a magas vérnyomás összefüggését.

Kalcium bevitel

Az epidemiológiai bizonyítékok arra utalnak, hogy alacsony a kalciumbevitel mellett a hipertónia gyakoribb. 25 A kalciumnak a magas vérnyomás patogenezisében játszott szerepének elméleti alapját az adja, hogy a kalcium központi szerepet játszik a vaszkuláris simaizom-összehúzódás modulációjában. A simaizom-összehúzódás változásai, amelyek a kalcium-anyagcsere rendellenességeiből fakadnak, végső soron növelhetik a perifériás ellenállást, és ezért növelhetik a BP-t. A legtöbb, de nem az összes vizsgálat hipertóniás betegeknél észlelte a BP csökkenését orális kalcium-kiegészítéssel. 26 A közelmúltban végzett randomizált, kontrollált kalciumpótlási vizsgálatok két metaanalízise a BP kismértékű, de következetes csökkenését mutatta ki normotenzív és hipertóniás alanyokban, akik megnövelték kalciumfogyasztásukat. Egy átlagos, 0,5–2,0 g/d közötti kalciumbevitel esetén a szerzők normál BP-s betegeknél 0,53 Hgmm-es csökkenést figyeltek meg a szisztolés BP-nél, és magas vérnyomásban szenvedő betegeknél 1,68 Hgmm-es csökkenést szisztolés BP-nél; azonban a szisztolés BP ezen metaanalízisekkel megállapított szerény csökkenése nem indokolja a kalciumpótlás alkalmazását a magas vérnyomásban szenvedő betegek BP-szabályozásában. 27, 28

Alkoholbevitel

Az epidemiológiai eredmények ellentmondásos jelentéseket szolgáltattak az alkoholfogyasztás és a BP összefüggéséről. Az egyik vizsgálatban a napi ivó személyek BP-szintje magasabb volt, mint a hétvégi nagyivóknál, míg egy másik vizsgálatban J-alakú összefüggést figyeltek meg az alkoholfogyasztás és a BP, valamint a CV-kockázat között. 29-31 A magas vérnyomás megelőzésével, felderítésével, értékelésével és kezelésével foglalkozó vegyes nemzeti bizottság (JNC 7) hetedik jelentése 3 a túlzott alkoholfogyasztást (pl. Napi több mint 4–5 whisky-ital) kockázatként azonosítja. magas vérnyomás és stroke esetén; ez a fokú használat ellenállást okozhat a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel szemben. Becslések szerint az alkohol okozta magas vérnyomás az esszenciális hipertónia eseteinek akár 30% -át is okozhatja. 3 Ez, valamint az alkoholfogyasztás több kultúrában tapasztalható magas elterjedtsége az alkoholfogyasztást a hipertónia jelentős, de módosítható rizikófaktorává teszi. Így a hipertónia megelőzésében és kezelésében az életmódbeli változások megvalósítására irányuló erőfeszítéseknek tartalmazniuk kell az alkoholfogyasztástól való tartózkodást vagy legalább annak mértékét.

ÁTfogó étrendi változások

Évtizedek óta a magas vérnyomás kezelésében az étrendi megközelítéssel kapcsolatos közpolitikai ajánlások hangsúlyozták a nátrium korlátozását. 7 A legfrissebb kutatások szerint azonban a nátrium-korlátozáson kívüli átfogó étrendi változások önmagukban fontosabb szerepet játszanak a magas vérnyomás etiológiájában, megelőzésében és kezelésében. 32

A mediterrán étrend

A magas zöldség-, friss gyümölcs- és gabonafélék-tartalom, valamint az olívaolaj liberális használata a mediterrán étrendben garantálja a megfelelő béta-karotin, C-vitamin, tokoferolok, linolénsav, különféle fontos ásványi anyagok és számos, esetlegesen hasznos, nem tápanyag bevitelét anyagok, például polifenolok és antocianinok. A mediterrán étrend háromszög (piramis) formájában ábrázolható, amelynek alapja a leggyakrabban fogyasztandó élelmiszerekre, a teteje pedig a ritkán fogyasztandó ételekre utal, a fennmaradó ételek pedig köztes helyzetben vannak. 37 Összehasonlítva az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának amerikai élelmiszeripari piramisával, 36 a mediterrán étrend kevesebb húst, kevesebb telített zsírt, valamint több gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz.

Más tanulmányokban Alonso és munkatársai, 41 a spanyolországi 4393 résztvevő keresztmetszeti elemzésében azt figyelték meg, hogy a magas gyümölcs- és zöldségbevitel fordítottan összefügg a BP-szinttel egy magas zsírfogyasztású populációban. Összehasonlítva mind a gyümölcs-, mind a zöldségfogyasztás legmagasabb kvintilisében levőket a mindkét élelmiszercsoport legalacsonyabb kvintilisével, a hipertónia esélyaránya 0,23 (0,10–0,55) volt, miután kiigazítottuk az egyéb kockázati tényezőket és más étrendi expozíciókat. Ruiz ‐ Gutierrez és mtsai. 42 tanulmányozta egy magas zsírsavtartalmú napraforgóolajból és olívaolajból származó egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag étrend hatását a magas vérnyomásban szenvedő nők BP-szintjére. Megfigyelték a szisztolés és a diasztolés vérnyomás jelentős csökkenését az olívaolaj bevitele után. Végül Strazzulo és mtsai. 43 megfigyelte, hogy az étrend telített zsírsavtartalmának csökkenése az étkezési többszörösen telítetlen és telített zsír arányának mérsékelt változásával jelentősen csökkentette a BP szintjét.

APathophysiologicMagyarázat. A mediterrán étrendben kevés a telített zsír és sok egyszeresen telítetlen zsír (főleg olívaolajból), magas a hüvelyesek komplex szénhidrátja és magas a rosttartalma (főleg zöldségből és gyümölcsből). Az összes zsír magas, azaz a teljes energiafogyasztás körülbelül 40% -a, de az egyszeresen telítetlen és a telített zsír aránya körülbelül 2: 1. A magas zöldség-, gyümölcs-, gabona- és olívaolaj-tartalom garantálja a magas béta-karotin, C- és E-vitamin, polifenolok és különféle fontos ásványi anyagok bevitelét. Ezeket a kulcsfontosságú elemeket javasolták az étrend emberi egészségre, és különösen a CV-betegségre gyakorolt jótékony hatásának magyarázatára. 34, 35, 39, 44 Simopoulos 45 azt sugallja, hogy a mediterrán étrend számos védőanyagot tartalmaz, például szelént, glutationot, kiegyensúlyozott arányú (n-6):( n-3) esszenciális zsírsavakat, nagy mennyiségű rostot, antioxidánsok (különösen a borból származó resveratrol és az olívaolajból származó polifenolok), valamint az E és C vitaminok, amelyek a hipertónia, a CHD és a rák alacsonyabb kockázatával járhatnak.

ÉTKEZÉSI MEGKÖZELÍTÉSEK A HYPERTENSION (DASH) LEÁLLÍTÁSA

A magas vérnyomás leállításának diétás megközelítései (DASH) klinikai vizsgálat 6 támogatást nyújt a mediterrán étrendhez hasonló átfogó étrendi beavatkozáshoz. Ebbe a tanulmányba 459 felnőttet vontak be 6-os szisztolés BP-vel. Mindezek a megállapítások határozottan azt sugallják, hogy az étrendi változásoknak a BP szabályozásában nem csak egyetlen tápanyagra kell összpontosítaniuk. Gyümölcsökben és zöldségekben gazdag, alacsony zsírtartalmú étrendet és megfelelő kalcium-, magnézium- és káliumfogyasztást kell javasolni.

Az étrendet és a táplálkozást széles körben vizsgálták a fő CV-betegségek rizikófaktoraként, és más anyagcsere-betegségekhez is kapcsolódnak, például cukorbetegséghez, magas BP-hez és elhízáshoz. Most bizonyíték van arra, hogy a megfelelő gyümölcs- és zöldségfogyasztás, olívaolaj, rost és mérsékelt alkohol megvédi a magas vérnyomást. Elegendő ismeret áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az olyan összetett étrendek, mint a DASH étrend vagy a mediterrán étrend, csökkenthetik a magas vérnyomás és következésképpen a CHD kockázatát. De Lorgeril és Salen 46 azt sugallja, hogy gasztronómiai vonzereje mellett a mediterrán étrend kardioprotektív hatása - a vér lipid- és BP-szintjének csökkenésével - vonzóvá teszi ezt az étrendet közegészségügyi célokra. Kouris ‐ Blazos et al. 47 azt sugallják, hogy a mediterrán táplálkozási szokások könnyen átültethetők más kultúrákba; egyéb étkezési lehetőségek alkalmazhatók az egyszeresen telítetlen zsírok bevitelének növelésére. Mások szerint azonban ez a hagyományos étrendi szokás nehezen alkalmazkodik más populációkhoz a kulturális és környezeti feltételek közötti különbségek miatt. 48

KÖVETKEZTETÉS

Rengeteg bizonyíték van arra, hogy a telített zsír- és nátriumszegény, valamint gyümölcsökben, zöldségekben és rostokban gazdag, megfelelő mennyiségű káliumot, kalciumot és magnéziumot tartalmazó étrend önmagában vagy a farmakológiai terápia kiegészítéseként hatékony a magas vérnyomás megelőzésében és kezelésében. . Az ilyen étrendi kombinációkat a mediterrán étrend biztosítja.