Étrendi minták és az epehólyag-betegség kockázata: kórházi alapú esettanulmány-tanulmány felnőtt nőknél

Mahsa Jessri

1 Táplálkozástudományi Tanszék, Orvostudományi Kar, Toronto Egyetem, Toronto, ON, Kanada

Bahram Rashidkhani

2 Közösségi Táplálkozási Tanszék, Táplálkozástudományi és Élelmiszertechnológiai Kar, Nemzeti Táplálkozási és Élelmiszertechnológiai Kutatóintézet (WHO Együttműködő Központ), Shahid Beheshti Orvostudományi Egyetem, Teherán, Irán

ABSZTRAKT

Az epehólyag-betegség az egyik legelterjedtebb gasztrointesztinális rendellenesség, amely a genetikai és környezeti tényezők összetett kölcsönhatásából eredhet. Ez a tanulmány az étrendi szokások és az epekő betegség összefüggését vizsgálta az iráni nők körében. Ezt az eset-kontroll tanulmányt az iráni Teherán általános oktató kórházaiban végezték. A résztvevők 101 női eset és 204 40-65 éves női kontroll voltak, akiket a GBD-n kívüli problémák miatt vettek fel. Az étrendi szokásokat az élelmiszer-gyakoriság kérdőív alapján végzett fő komponensek elemzésével azonosítottuk. A kontroll csoporthoz képest az esetek kevésbé képzettek voltak, kevésbé fizikailag aktívak, és több teljes energiát fogyasztottak (p Kulcsszavak: Étrendi szokások, faktoranalízis, epehólyag-betegség, nők, Irán

BEVEZETÉS

Az epehólyag betegség (GBD) a leggyakoribb rendellenesség az epe rendszerben, és a legtöbb esetben tünetmentes (1). Ez az egyik leggyakoribb betegség, amely az epigasztrikus fájdalmakkal, émelygéssel, hányással, hasi fájdalommal és étvágytalansággal járó sürgősségi betegeket érinti (2). A fejlett országokban a kaukázusi felnőttek 10-15% -ának van GBD-je (3). Iránban végzett keresztmetszeti vizsgálatban a GBD prevalenciája a hízókban 6,3% volt (4). Annak ellenére, hogy az iráni férfiak és nők prevalenciája alacsony a 31–40 éves korosztályban, a 60 évnél idősebb férfiaknál és az 50 évnél idősebb nőknél tízszeresére nő (12,5 és 24,6%) férfiak, illetve 71-80 éves nők) (5). A GBD patogenezise feltételezhetően multifaktoriális, és valószínűleg több genetikai és környezeti tényező kölcsönhatásából alakul ki (6,7).

Az étrendet mint fontos környezeti tényezőt tekintve a táplálkozási epidemiológiában szerzett bizonyítékok arra utalnak, hogy a mintaelemzés a legreálisabb megközelítés az általános étrend és az egészség vagy a betegségek közötti összefüggések értékelésében, ahelyett, hogy egyetlen étrendi összetevőre összpontosítana (8). Tudomásunk szerint csak egy tanulmány foglalkozott az étkezési szokások és a GBD kockázata közötti összefüggéssel (9). A fejlődő országokban nincsenek közzétett adatok erről a kérdésről, és az ezekben az országokban végzett epidemiológiai vizsgálatok igazolhatják a meglévő bizonyítékokat és értékes új információkat szolgáltathatnak. Ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy azonosítsa az iráni nők étkezési szokásait a fő összetevők elemzésével, és meghatározza egyes étrendi beviteli szokások és a GBD kapcsolatát.

ANYAGOK ÉS METÓDUSOK

Vizsgálati populáció

A súlyt akkor mértük, amikor az alanyok cipők nélkül digitális mérlegen (Soehnle, Berlin, Németország) álltak, és 100 g pontossággal rögzítettük (14). A magasságot cipő nélkül álló alanyokkal mértük egy falhoz rögzített, nem nyújtózkodó szalagmérővel, és 0,5 cm pontossággal rögzítettük. Ezután a testtömeg-index (BMI) kiszámításához a súlyt elosztották a magasság négyzetgyökével.

statisztikai módszerek

A lehetséges étrendi szokások azonosításához a Társadalomtudományi szoftver statisztikai csomagjának (16. verzió) (SPSS Inc., Chicago, IL, USA) „fő komponens-módszerét a faktoranalízishez” (15) használtuk. A korrelációs mátrix segítségével az ortogonális varimax rotációs módszert alkalmaztuk az értelmezést megkönnyítő egyszerűbb szerkezet elérése érdekében. A kivont minták teljes számából megtartandó értelmes komponensek száma főként a sziklatáblák értékelésétől és az alkatrészek értelmezhetőségétől függ (16). Ezután minden egyes egyednek pontszámot adtak az étkezési szokások szerint az élelmiszercsoport fogyasztásának mennyisége szerint (grammban). Ezt a pontszámot a következő képlet alapján számoltuk:

j: i = Σj [(bij/λi) xj], ahol bij az j élelmiszercsoport tényezőterhelése, xj az i étrendi minta, λi az i étrendi minta sajátértéke és az élelmiszer-fogyasztás mennyisége gramm a csoport számára j.

Asztal 1.

Az iráni nők jellemzői az epekő betegség esettanulmányának vizsgálatában 2009-2010-ben, Teherán, Irán *, †

VariableParticipantsp értékEset (N = 101) Kontroll (N = 204)

Életkor (év)	53,54 ± 5,8	52,91 ± 7,8	0,431
Testtömeg-index (kg/m 2)	28,02 ± 4,6	26,97 ± 3,3	0,067
Derékbőség (cm)	86,50 ± 9,08	84,70 ± 8,3	0,080
Oktatás (év)	5,96 ± 5,6	9,81 ± 3,4	*

Élelmiszercsoportok Egészséges táplálkozási minta Egészségtelen táplálkozási minta

Zöldségek	0,753	-
Gyümölcsök	0,640	-
Alacsony zsírtartalmú tejtermékek	0,549	-
Növényi olaj	0,468	-
Diófélék	0,452	-
Teljes kiőrlésű gabonák	0,413	-
Hüvelyesek	0,388	-
Nagy zsírtartalmú tejtermékek	0,325	-
Gyümölcslé	0,2680	-
Hal	0,224	-
Fűszer	0.211	-
Finomított gabona	-	0.677
Tea	-	0,651
Cukor	-	0,614
vörös hús	0,335	0,581
Szilárd zsír	-	0,552
Alkoholmentes italok	-	0,425
Sült krumpli	-	0,371
Snackek	-	0,325
Feldolgozott húsok	-	0,308
Kávé	-	-0,304
Tojás	-	0,297
Savanyúság és savanyú káposzta	0,440	0,475
Só	-0,308	0,280
A variancia magyarázta (%) alfa együtthatót	13.	9.

* Értékek 3. táblázat. A diófélék, gyümölcsök, zöldségek, alacsony zsírtartalmú tejtermékek, hal, növényi olaj, teljes kiőrlésű gabona és vörös hús átlagos bevitele szignifikánsan magasabb volt az egészséges táplálkozási szokások magas kategóriájában. Ezenkívül az egészségtelen táplálkozási szokások magasabb kategóriájában magasabbak voltak az üdítők, a cukor, az alacsony zsírtartalmú tejtermékek, a szilárd zsír, a finomított gabona, a feldolgozott hús és a vörös hús.

3. táblázat.

A kiválasztott élelmiszerek átlagos napi bevitele (gramm) medián kategóriák szerint az egyes táplálékfelvételi mintákra az epekő betegség esettanulmányos vizsgálatában 2009-2010-ben, Teherán, Irán *