Élelmi rostbevitel és a vastagbélrák, valamint incidens és visszatérő adenoma kockázata az 1., 2. prosztata-, tüdő-, vastagbél- és petefészekrák-szűrővizsgálatban

Kunzmann András T

3 Közegészségügyi Központ, Queen's University Belfast, Észak-Írország és

Helen G Coleman

3 Közegészségügyi Központ, Queen's University Belfast, Észak-Írország és

Wen-Yi Huang

4 A rák epidemiológiai és genetikai osztálya, National Cancer Institute, NIH, Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Tanszék, Bethesda, MD

Cari M Kitahara

4 A rák epidemiológiai és genetikai osztálya, National Cancer Institute, NIH, Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Tanszék, Bethesda, MD

Marie M Cantwell

3 Közegészségügyi Központ, Queen's University Belfast, Észak-Írország és

Sonja I Berndt

4 A rák epidemiológiai és genetikai osztálya, National Cancer Institute, NIH, Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Tanszék, Bethesda, MD

Absztrakt

Háttér: Az étkezési rostok a kolorektális rák kockázatának csökkenésével járnak. Nem világos azonban, hogy a rák rákkeltő szakaszának melyik szakaszában működhet, vagy hogy az étkezési rostok mely élelmiszer-forrásai lehetnek a legelőnyösebbek a vastagbélrák kialakulásával szemben.

Célkitűzés: A cél az étkezési rostbevitel, valamint az incidens és a visszatérő colorectalis adenoma és az incidens vastagbélrák kockázata közötti prospektív értékelés volt.

Tervezés: A vizsgálat résztvevőit a prosztata, a tüdő, a vastagbél és a petefészekrák szűrővizsgálatának beavatkozási ágából azonosították. A résztvevők rugalmas sigmoidoszkópiát kaptak a kiinduláskor és 3 vagy 5 évvel később. Az étrendi rostbevitelt önértékelt étrendi kérdőív segítségével mértük. A vastagbélrák, az incidens adenoma és a visszatérő adenoma elemzések 57,774, 16,980 és 1667 résztvevőn alapultak. Feltétel nélküli logisztikus regressziót alkalmaztak az incidens és a visszatérő adenoma kockázatának felmérésére, a Cox arányos veszélyességi modelleket pedig a kolorektális rák kockázatának felmérésére az étkezési rostbevitel kategóriái között, a lehetséges zavarókhoz igazítva.

Eredmények: A megnövekedett étkezési rostbevitel szignifikánsan csökkentette az incidens disztális colorectalis adenoma kockázatát (ORA legmagasabb és legalacsonyabb beviteli tertilitás: 0,76; 95% CI: 0,63, 0,91; P-trend = 0,003), de nem visszatérő adenoma (P-trend = 0,67). Bár az összefüggés statisztikailag nem volt szignifikáns a vastagbélrák esetében (HR: 0,85; 95% CI: 0,70, 1,03; P-trend = 0,10), a distalis vastagbélrák kockázatának csökkenését figyelték meg a teljes rostbevitel növekedésével (HR: 0,62; 95% CI: 0,41, 0,94; P-trend = 0,03). A védőegyesületek leginkább a gabonafélékből vagy gyümölcsökből származó rostokra vonatkoztak.

Következtetések: Ez a nagy, prospektív tanulmány egy populációalapú szűrővizsgálat keretében azt sugallja, hogy a legmagasabb élelmi rostfogyasztást fogyasztó személyeknél csökkent a kolorektális adenoma és a disztális vastagbélrák előfordulásának kockázata, és hogy az élelmi rostoknak, különösen a gabonafélékből és gyümölcsökből származó hatása, korán elkezdődhet a vastagbél karcinogenezisében. Ezt a vizsgálatot a clintrials.gov címen regisztrálták, mint> NCT01696981.

BEVEZETÉS

Az élelmi rostot először az 1970-es évek elején feltételezte, hogy potenciális etiológiai jelentőséggel bír a vastagbélrák szempontjából, Burkitt, aki alacsonyabb vastagbélrák-arányt figyelt meg az afrikai fogyasztók körében, akik magas rosttartalmú étrendet fogyasztottak (1). Számos biológiailag elfogadható mechanizmust feltételeztek a rost és a vastagbélrák megelőzése közötti kapcsolat magyarázatára. A megnövekedett rostbevitel a széklet rákkeltőinek hígításához, az átmeneti idő csökkenéséhez és a rost bakteriális fermentációjához rövid láncú, antikarcinogén tulajdonságú zsírsavakká válhat (2, 3). Számos prospektív tanulmány értékelte a rost és a vastagbélrák közötti összefüggést (4–9), és egy metaanalízis kimutatta a kolorektális rák kockázatának csökkenését az étkezési rostbevitel mellett (10). 2011-ben a World Cancer Research Fund és az American Institute of Cancer Research folyamatos frissítő jelentése a vastagbélrákról arra a következtetésre jutott, hogy most "meggyőző" bizonyíték van arra, hogy a megnövekedett rostbevitel védelmet nyújt a vastagbélrák kockázatával szemben (11).

Továbbá igyekeztünk megvizsgálni az étrendi rostbevitel különféle táplálékforrásai közötti időbeli összefüggést, valamint az incidens és a visszatérő vastagbél-adenoma és az incidens vastagbélrák kockázatát egy nagy prospektív vastagbélrák-szűrővizsgálat intervenciós karjában. Sok korábbi megfigyelési kohorttól eltérően, amelyekben a szűrési lehetőségek változékonyak, és így hajlamosak lehetnek a detektálási torzításra, a kísérleti szűrőkarban az egyének egyenlő esélyekkel rendelkeztek a colorectalis szűrés és a neoplazma kimutatására.

MÓD

Vizsgálati populáció

Összesen 77 445 egyedet véletlenszerűen osztottak be a vizsgálat szűrő ágába. Az intervenciós kar résztvevői rugalmas sigmoidoszkópián mentek keresztül a kiindulási ponton és egy utólátogatás alkalmával, vagy 3 év (T3), vagy 5 év (T5) után a kiindulási érték után, míg a kontrollcsoportban lévő egyének szokásos orvosi ellátásban részesültek. Azokat a személyeket, akiknél a szűrés során észlelt rendellenességeket észleltek, nyomon követték a szokásos egészségügyi szolgáltatóikkal. Az utánkövetési eljárásokból származó orvosi feljegyzéseket képzett személyzet vizsgálta felül a releváns eredmények szempontjából. További kolorektális rák diagnózisokat állapítottak meg éves kérdőívek és az Országos Halálindexhez való kapcsolódás révén, és orvosi nyilvántartás felülvizsgálatával megerősítették őket. Ez a vizsgálat azokra az egyénekre korlátozódott, akik véletlenszerűen kerültek az intervenciós csoportba, akik kitöltötték az alapszintű kérdőívet, és személyesen nem voltak rákos megbetegedéseik (kivéve a nem melanomás bőrrákot) (n = 72 139). Az alábbiakban ismertetjük a kiértékelt 3 kimenetel további kizárásait és analitikai kritériumait.

Colorectalis rák

Az incidens vastagbélrák elemzéséhez kizárták azokat az egyéneket, akik nem teljesítették az FFQ-t, vagy nem megfelelő volt az FFQ (definiálva: ≥8 FFQ elem hiányzik), vagy extrém energia bevitelről számoltak be (a bevitel 99. percentilise) (n = 13 495). Az elemzésből kizárták azokat az egyéneket, akik a kezdetektől kolitisz, Crohn-betegség, polipózisos szindrómák vagy Gardner-kór történetét jelentették, vagy akik az FFQ befejezése előtt diagnosztizálták a rákot (n = 869). Az egyéneket az FFQ befejezésétől a vastagbélrák diagnózisának, a halál, a követés elvesztése, a nyomon követés 13 éves koráig vagy 2009. december 31-ig követték nyomon, amelyik előbb következik be. A kizárások után 57 774 egyén maradt elemzésre, akik közül 733-an vastagbélrákot fejlesztettek ki a medián 12,1 éves követés alatt.

Incidens vastagbél adenoma

Ehhez az elemzéshez csak azok a személyek kaptak megfelelő szigmoidoszkópiát a kiindulási állapotban, akik megfelelő szigmoidoszkópiát kaptak (definiálva: ≥50 cm-es inszerció, a nyálkahártya ≥90% -a látható), és nem észleltek polipokat, valamint nem voltak kóros vagy gyanús leletek. a T3/T5 által végzett kolorektális rák előzményeit nem vették figyelembe elemzés céljából (n = 22 500). Azokat a személyeket, akiknek mind a T0, mind a T3/T5 szűrővizsgálaton nem volt polipja, kontrollnak tekintettük, és a T3/T5-n kimutatott, de a T0 képernyőn nem észlelt, disztális vastagbélben vagy végbélben szövettanilag igazolt adenómával rendelkező személyeknek - incidens adenoma. A személyeket kizárták, ha nem megfelelő vagy hiányzott az FFQ (n = 2729); személyes gyulladásos kórtörténet, Crohn-betegség, polipózis vagy Gardner-szindróma (n = 211); beszámolt a colorectalis polipok (n = 1000) vagy a rák (n = 634) korábbi diagnózisáról; vagy a próbaidőszak alatt rák alakult ki (n = 944). A kizárások után 16 980 személyt hagytak elemzésre, akik közül 1004-nél T3-nál vagy T5-nél detektáltak incidens adenómát. A fennmaradó 15 976 egyént, akiknek nem volt polipja, kontrollnak tekintették.

Ismétlődő vastagbél-adenoma

A kísérlet szűrővizsgálati csoportjába véletlenszerűen besorolt személyek egy része (n = 5013) kitöltött egy telefonon beadott kérdőívet az összes kolonoszkópiáról, amelyet a kiindulási sigmoidoszkópia után a 10-y periódus alatt végeztek. A jelenlegi elemzés azokra a személyekre korlátozódott, akiknél a kiinduláskor diagnosztizálták az adenómát és legalább egy utólagos endoszkópiát végeztek a kiindulást követő 10 éves perióduson belül (n = 1905). Azokat az egyéneket, akik adenoma diagnózist kaptak bármely utólagos endoszkópián, ismétlődő adenoma esetekként határozták meg, az összes többit pedig kontrollként határozták meg. Ismét nem megfelelő vagy hiányzó FFQ-val rendelkező egyének (n = 147); aki személyes anamnézisében számolt be colitisről, Crohn-betegségről, polipózisról vagy Gardner-szindrómáról (n = 13); akiknek rákja volt (n = 76); vagy akinek ismeretlen esetállapota volt (n = 2), kizárták az elemzésből. A kizárások után 1667 személy maradt elemzésre, akik közül 738-nak volt visszatérő colorectalis adenoma az adott időszak alatt. A fennmaradó 929-et kontrollként elemeztük.

Az expozíció értékelése

Amint azt korábban leírtuk (13), az étrendi rostbevitelt egy saját kezűleg beadott 137 tételes FFQ alkalmazásával mértük ki, amely az előző évben szokásos étrendi bevitelről (de nem a kiegészítő rostbevitelről) érdeklődött. Az FFQ-t 3 validált FFQ, az Országos Rákkutató Intézet étrendtörténeti kérdőíve, a Block FFQ és a Willett FFQ alapján modellezték, amelyekről közepes vagy magas korrelációs együtthatót találtak (0,56 és 0,82 között) (21). A tápanyag- és élelmiszercsoport-értékeket az USDA My Pyramid élelmiszercsoport-adagolási adatbázisának felhasználásával becsültük meg (22). A piramis ételcsoportok alapján meghatározott rost élelmiszercsoportokat (pl. Gabona és gabonafélék, gyümölcs, zöldség és hüvelyesek) hoztak létre úgy, hogy kiszámolták a csoporthoz tartozó egyes élelmiszerek rosttartalmát, és megszorozták azt a bejelentett fogyasztott mennyiséggel.

Statisztikai analízis

ASZTAL 1

A vastagbélrák adatainak résztvevőinek jellemzői a rostbevitel tercilisével 1