Fenntartható élelmiszer

Miért kell beszélni a Fenntartható Ételről?

Az étel elengedhetetlen az élethez. Kulturális identitásunk fontos részét is képezi, és fontos szerepet játszik a gazdaságban. Az emberek tisztában vannak azzal, hogy az elfogyasztott ételek fontos tényezők, amelyek befolyásolják egészségüket, de ami kevésbé ismert, az az élelmiszer előállításának és fogyasztásának hatása a világ erőforrásaira. Az általunk vezetett autók és a házaink fűtésére felhasznált energia mellett az előállított és fogyasztott élelmiszerek jelentős hatással vannak a környezetre, például üvegházhatásúgáz-kibocsátás, föld- és vízkészletek felhasználása, szennyezés, foszfor kimerülése révén. és a vegyi termékek, például a herbicidek és a peszticidek hatása. (Link: EIPRO-jelentés)

Egyre több elemzés kétségbe vonja az élelmiszertermelés és -fogyasztás jelenlegi tendenciáinak hosszú távú fenntarthatóságát. A mezőgazdaság jövőjével foglalkozó vezető tanácsadó bizottság, amely az EU tagállamai szakértőiből áll (az úgynevezett EU Mezőgazdasági Kutatási Állandó Bizottság (SCAR)) a legutóbbi jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy:

A mai élelmiszer-előállítási rendszerek közül sokan veszélyeztetik a Föld élelmiszer-előállítási képességét a jövőben. Világszerte és számos régióban, így Európában is, az élelmiszer-termelés meghaladja a környezeti határértékeket, vagy közel áll ehhez. A nitrogénszintézis négyszeresével meghaladja a bolygó határát, és a foszfor felhasználása elérte a bolygó határát. A földhasználat megváltozása és a talajpusztulás, valamint a fosszilis energiától való függés hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül egynegyedéhez. A mezőgazdaság, beleértve a halászatot is, a biodiverzitás csökkenésének egyetlen legnagyobb mozgatórugója. Regionálisan az öntözéssel kinyert víz meghaladja az erőforrás utánpótlását.

Az áringadozás, a hozzáférési korlátozások és a globális árupiacok összekapcsoltsága, valamint az élelmiszer-termelési rendszerek fokozódó kiszolgáltatottsága az éghajlatváltozással és az agro-biodiverzitás csökkenésével szemben a jövőben az élelmiszereket még jobban elérhetetlenné teszi a szegények számára.

Az átlagos nyugati étrend magas hús-, zsír- és cukorbevitel mellett kockázatot jelent az egyéni egészségre, a szociális rendszerekre és a környezeti életfenntartó rendszerekre. Az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, az osteoarthritis és a rák széles körben elterjedt étrenddel kapcsolatos betegségek. Az egészséges táplálkozás népszerűsítése csökkenti az élelmiszer-fogyasztás környezeti lábnyomát Európában és világszerte. (Link: SCAR jelentés 132. oldal)

Mit értünk pontosan a „fenntartható” étel alatt?

Sokféle nézet van arról, hogy mi képezi a „fenntartható” élelmiszer-rendszert, és mi tartozik a „fenntarthatóság" kifejezés hatálya alá. Szigorúan véve a fenntarthatóság magában foglalja az erőforrások használatát olyan sebességgel, amely nem haladja meg a Föld helyettesítő képességét. Az élelmiszeripar szempontjából a fenntartható rendszer számos olyan kérdést felölelhet, mint például az élelmiszerellátás biztonsága, egészségügy, biztonság, megfizethetőség, minőség, az erős élelmiszeripar a munkahelyteremtés és a növekedés szempontjából, és ugyanakkor a környezetvédelem fenntarthatóság, olyan kérdések tekintetében, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség, a víz és a talaj minősége.

Mi ennek a munkának a politikai háttere?

A Európa 2020 stratégia - erőforrás-hatékony Európa az erőforrás-hatékonyság növelésére szólít fel, hogy: "... találjon új módszereket a ráfordítások csökkentésére, a hulladék minimalizálására, az erőforrás-készletek kezelésének javítására, a fogyasztási szokások megváltoztatására, a termelési folyamatok, a menedzsment és az üzleti módszerek optimalizálására és a logisztika javítására."

A Az erőforrás-hatékony Európa ütemterve nyomon követi ezt, és hangsúlyozza, hogy természeti erőforrásainkat az egyre növekvő globális kereslet rontja, kiemelve az élelmiszer-szektort a fellépés kiemelt területeként - felszólítva: "... ösztönzők az egészségesebb és fenntarthatóbb élelmiszertermelésre és -fogyasztásra, valamint az ehető élelmiszer-hulladék 2020-ig történő felére csökkentésére az EU-ban."

Az ütemterv szerint a Bizottság fel fogja mérni, hogyan lehet a lehető legjobban korlátozni a hulladékot az élelmiszer-ellátási lánc egészében, és megfontolja az élelmiszer-előállítási és fogyasztási szokások környezeti hatásainak Közlemény a fenntartható élelmiszerekről, 2013-ban.

Az Európai Parlament 2011 - es jelentése "hogyan lehet elkerülni az élelmiszer-pazarlást: a hatékonyabb élelmiszerlánc stratégiái az EU-ban" szintén határozottan támogatja az ezen a területen történő fellépést.

Mi vezérli az élelmiszer-rendszerünket?

Az élelmiszer-rendszer nagyon összetett, és számos gazdasági, kulturális és környezeti tényező vezérli. Ezen mozgatórugók és kölcsönhatásuk jobb megértése elősegítheti a közpolitikák javítását. Az alábbi rovatban, tájékoztatásul, néhány, az élelmiszer-rendszerre nehezedő és az élelmiszer-rendszerrel kapcsolatos legfontosabb nyomás található. Lehetőséget fog kapni arra, hogy észrevételeket tegyen és véleményt/szakértelmet nyújtson Önnek ezekben a kérdésekben.

A népesség és a jólét globális trendjei: Az előrejelzések szerint a globális népesség 2030-ra közel nyolc milliárdra, 2050-re pedig több mint 9 milliárdra nő, a még gyorsabban növekvő középosztály pedig megteremti az igényt a változatosabb, jó minőségű étrendre, amelynek előállításához további erőforrásokra van szükség. Ugyanakkor a világ népességének jelentős része alultápláltságtól vagy alultápláltságtól szenved.

Élelmiszerárak/volatilitás/rendelkezésre állás: az élelmiszerárak a rekordszint közelében vannak. A FAO a jelenlegi időpontot "az élelmiszerárak emelkedésének és az éhség terjesztésének új korszakának" minősítette, megjegyezve, hogy "az élelmiszer-ellátás mindenhol szigorodik, és a föld a legkeresettebb árucikké válik, amikor a világ az élelmiszer-bőség koráról a másikra vált. a szűkösség ".

Az étrend változásai: Az elmúlt évtizedekben a kevésbé fenntartható és kevésbé egészséges étrend irányába mutat az európai polgárok fogyasztása ". túl sok energia, túl sok kalória, túl sok zsír és cukor, valamint só". (Link: Az étrenddel, a fizikai aktivitással és az egészséggel kapcsolatos uniós cselekvési platform)

Ételpazarlás: Becslések szerint az egész világon megtermelt élelmiszerek 1/3-a és 1/2-a között veszít vagy veszik kárba (vagyis legfeljebb 2 milliárd tonna élelmiszer). Az EU-ban az élelmiszer-pazarlás várhatóan évi 126 millió tonnára nő 2020-ig, a 2006-os 89 millió tonnás alapértékről, hacsak nem tesznek lépéseket ennek a trendnek a megállítására .

Változások az ellátási láncban: Az elmúlt évtizedekben az élelmiszer-rendszer főleg a kínálat által vezérelt rendszerről változott, amely inkább a keresletre irányul - agrárgazdasági modellünk általában arra összpontosít, hogy az élelmiszereket a lehető legalacsonyabb áron biztosítsuk. Az ellátási láncban erőváltás is történt, az alkupozíció a korábbinál jobban koncentrálódott a kiskereskedelemben, az őstermelők alárendelt gazdasági szerepet vállaltak.

Halászat: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint "az európai vizeken a kereskedelmi jelentőségű halállomány nagy része (azaz körülbelül 75%) a biztonságos biológiai határokon kívül van."

Víz: több mint 1,4 milliárd ember él ott, ahol a víz nem képes kielégíteni a mezőgazdasági, önkormányzati és környezeti szükségleteket.

Foszfor: a mezőgazdasági termelés fellendítésére szolgáló input, amely nem helyettesíthető. Az előrejelzések szerint az igény 2050-re 50–100% -kal nő, a szennyezetlen foszfátkőzet ellátásának biztonsága azonban nagyon bizonytalan. Az EU több mint 90% -ban függ az importtól.

A biodiverzitás csökkenése: a jelenlegi globális kihalási arány 1000–10000-szor magasabb, mint a természetes háttér-kihalási ráta (Millenniumi Ökoszisztéma Értékelés).

Hogyan haladhatunk egy erőforrás-hatékonyabb és fenntarthatóbb élelmiszer-rendszer felé?

A kérdésről tavaly nyilvános konzultációt tartottak, ahol számos cselekvési terület került bemutatásra:

Jobb műszaki ismeretek az élelmiszerek környezeti hatásairól
A fenntartható élelmiszer-termelés ösztönzése
A fenntartható élelmiszer-fogyasztás előmozdítása
Az élelmiszer-pazarlás és veszteségek csökkentése
Az élelmiszerpolitika koherenciájának javítása

Több mint 600 válasz érkezett, köztük több mint 80 egyesület, több mint 60 civil szervezet és több mint 350 polgár. A válasz az összes EU-tagállamra, valamint sok más országra és globálisan reprezentatív szövetségre kiterjedt. A konzultáció eredményeinek összefoglalója megtalálható itt.

Az élelmiszer-rendszer fenntarthatóságának egyik aspektusáról részletes „hatásvizsgálatot” is közzétettek, és megvizsgálták, hogyan lehetne kezelni és csökkenteni az élelmiszer-pazarlást az EU politikai keretrendszerén keresztül:

Az összefoglalót itt olvashatja el
A fő dokumentum itt van
És az 1-11. Mellékletek itt
És itt a 12. melléklet