Fogyás és asztma szisztematikus áttekintés Thorax

Mellkas fali mechanika

Gastro-oesophagealis reflux

A súlycsökkenés javítja a GOR és az asztma tüneteit, ez azt a helyzetet sugallja, hogy a GOR közvetítheti vagy módosíthatja az elhízás – asztma kapcsolatot.41 - 43 A GORD – asztma kapcsolatát kétirányúnak tartják. Az asztma növeli az intraabdominális nyomást, míg az olyan asztmás gyógyszerek, mint a xantin-származékok és a szisztémás β2 adrenerg agonisták, csökkentik az alsó nyelőcső záróizomtónust, 41 hajlamosak a GOR-ra. A GOR az asztma súlyosbító tényezője. A javasolt mechanizmusok a következőket foglalják magukban: (1) mellkasi tágulás diafragmatikus lapítással, ami levegő csapdázáshoz és negatív intratoracalis nyomáshoz vezet, és ezáltal rontja az alsó gasztro-nyelőcső záróizom integritását; és (2) a nyelőcsőben lévő gyomorsav hüvelyi reakciót vált ki, ami hörgőgörcsös reflexet okoz a légutakban. Míg egyes tanulmányok a GOR fokozott arányát igazolják elhízással, 42 43 másik ember nem találja ezt az összefüggést. 44 A metaanalízis dózishatást talált, növekvő reflux mellett a túlsúly (OR 1,57, 95% CI 1,36–1,80) és az elhízás (OR 2,15, 95% CI 1,89-2,45) .42

A BMI és a GOR összefüggésének egyik legerősebb bizonyítéka a fogyás utáni GOR tünetek javulásából fakad. 26 38 Egy prospektív nyomonkövetési vizsgálatban (19 hónap (7–32 tartomány)) 31 beteg vett részt gyomor-bélben. sávban a betegek a tünetek preoperatív 48% -ról 16% -ra csökkentek a műtét után (p = 0,01), és a GOR diagnózisa a 24 órás pH-felvételeken 77% -ról 37% -ra (p = 0,01) csökkent. 45 Mindkét vizsgálat A GOR szerepét az asztma – elhízás összefüggésben vizsgáló felülvizsgálatunk alul volt alátámasztva. 26 37 Jól megtervezett, nagy prospektív kohorszos vizsgálatra van szükség annak a hipotézisnek a megerősítéséhez vagy cáfolásához, hogy a GOR közvetíti vagy legalábbis hozzájárul a BMI és az asztma közötti összefüggéshez.

Étrendi bevitel

Az étrendi tartalom, az elhízás és az asztma közötti kapcsolat - ha van ilyen - kétségtelenül összetett. A keresztmetszeti vizsgálatok szerint a linolsav és más zsírsavak, valamint az asztma káros szerepet játszanak. 46 - 51 A linolsav, az esszenciális zsírsav, szerepet játszik számos prosztanoid és leukotrién termelési útvonalában, amelyek aktívak a bronchokonstrikcióban és a neutrofil kemotaxisban. Ezzel szemben az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak (n-3 PUFA), amelyek építőelemeként a linolénsavat használják, versengenek az arachidonsavval kevésbé aktív metabolitok képződésében, és ezáltal csökkenthetik a légúti gyulladásokat és a hörgőkonstrikciókat.53 54 Oddy et al. pozitív összefüggést mutat az étrendi n-6: n-3 zsírsav arány és az asztma között gyermekeknél, 55 míg az n-3 PUFA-kiegészítés hosszú távú kettős vak vizsgálata asztmás betegeknél pozitív hatást gyakorolt a légzési funkcióra.56 a legújabb kutatások vitatják az asztma „zsírsav” elméletét.57 58 Egy 2005-ös tanulmányban Nagel és Linseisen nem talált összefüggést a zsírbevitel, a telített zsírsavak, monosaturált zsírsavak vagy n6/n3 PUFA arány és asztma, vagy a BMI és az asztma között.58

Gyulladásos mediátorok

Az adipociták által expresszált interleukin (IL) 6 összefüggésbe hozható az IL4, az IL2 és a tumor nekrózis faktor stimulációval, valamint az asztmában szerepet játszó más citokinekkel. A zsírsejtek által kiválasztott és elhízott egyéneknél nagyobb mennyiségben megtalálható fehérje, a leptin, az asztmában szenvedő betegeknél magasabb interleukinszinttel is összefüggésbe hozható.59 60 A túlsúlyos 12 évesek tanulmányában, akik nagyon alacsony születési súllyal születtek, a leptin szintje jelentősen magasabb volt a jelenlegi asztmában szenvedőknél, mint az asztmás túlsúlyos gyermekeké (mediánérték 30,8 vs 14,3 ng/ml) .60 A National Health and Nutrition Examination Survey adatainak felhasználásával Sood és munkatársai59 magasabb leptinszintet találtak asztma azokhoz képest, akik nem szenvedtek asztmában (geometriai átlag (SE) 9,2 (0,6) μg/l vs 7,6 (0,2) μg/l; p = 0,02). A kapcsolat erősebb volt a nők, különösen a premenopauzás nők körében. Regressziós elemzés során azonban a leptinszintek nem magyarázták a BMI és az asztma közötti összefüggést a vizsgált populációban.

Mellkas mechanika és fizikai aktivitás

VITA

A legtöbb szisztematikus áttekintéshez hasonlóan megállapításainkat is korlátozza az elsődleges vizsgálatokban nyújtott információk minősége és mennyisége. A vizsgálati eredmények és beavatkozások heterogenitása kizárta a kvantitatív szintézist. Mindazonáltal az asztma kimenetele (tünetek, gyógyszerek alkalmazása vagy kórházi ápolás) folyamatosan javult az összes vizsgálat során. Az asztmát jellemzően önbevallással és asztmás gyógyszerek alkalmazásával határozták meg, amelyek valószínűleg nem tükrözik az asztma diagnózisát. Az olyan tünetek, mint a köhögés vagy a légszomj, sokféle körülmények között fordulnak elő, amelyeket véletlenül téves diagnózisként asztmának lehet diagnosztizálni. A túlsúlyos személyeknél tapasztalható rossz fizikai kondíció és aktivitás téves diagnózisként asztmát vagy asztma súlyosbodást is diagnosztizálhat.

Az alanyok nagy korosztályt képviseltek, a fiatal felnőttektől az idősebb, 60 év körüli felnőttekig. Csak egy serdülő alany volt. A fogyásra és a gyermekkori asztmára vonatkozó adatok hiánya olyan korlát, amely figyelmet igényel. Fontos lesz kimutatni, hogy a fogyás javítja az asztmát a gyermekeknél, különösen azért, mert a gyermekkori asztma természetes kórtörténete eltér a felnőttkori megjelenéstől. 64 Az asztma súlyosságának felmérése olyan megállapított irányelvek szerint, mint a Nemzeti Asztma Kampány kritériumai40 vagy a Nemzeti Intézetek Az egészségügyi asztmára vonatkozó irányelvek64 65 jobb alapszintű asztmaállapotot nyújtanának, amellyel később összehasonlíthatnák az alanyokat a súlycsökkentő vizsgálat során. A felülvizsgálatunkban szereplő tanulmányok többségével nem az asztma volt az elsődleges eredmény, ami talán csökkentette annak esélyét, hogy az eredmények torzuljanak a publikációk elfogultsága mellett. A publikációs elfogultság azonban még mindig valódi fenyegetést jelent, mivel a pozitív összefüggést jelentő tanulmányok nagyobb valószínűséggel kerülnek publikálásra.

Következtetések

Reméljük, hogy ez a felülvizsgálat ösztönzi a további munkát ezen a fontos témán. A jövőben végzett randomizált vizsgálatok, amelyek hangsúlyt fektetnek a biológiai mechanizmusok tisztázására, tovább tisztázzák a fogyás és az asztma közötti kapcsolat jellegét. Végül egy hatékony súlycsökkentő stratégia meghatározása az elhízott, asztmás betegek számára csökkentené az egészségi állapot orvosi, társadalmi és gazdasági terheit az egyén és az egész népesség számára.