Fotoszenzibilizáló gyógynövények: Bőrbetegségek és rákok

Jillian Stansbury, ND

Bár a fényérzékenységet okozó gyógynövények aggodalomra adnak okot a nyilvánvaló bőrkárosodás és a bőrgyulladás miatt, megfelelő dózisban alkalmazva számos gyógyhatással is rendelkeznek. A fő fényérzékenységet okozó gyógynövények az Apiaceae családba tartoznak, de a Lamiaceae családból származó Monarda fotoszenzibilizáló hatású, és az ismert leghatékonyabb fényérzékenyítő a Hyperiaceae család Hypericumjában található hypercin.

Az Apiaceae család növényeinek fotoszenzibilizáló hatása van a kumarinok furanokumarinként ismert bizonyos csoportja miatt. A kumarinokat általában az étrendben fogyasztják, különösen az Umbel család növényeit, amelyeket gyakran zöldségként fogyasztanak, beleértve a sárgarépát, a zellert, a petrezselymet és a petrezselymet. Megjegyezték, hogy azoknak a személyeknek, akik magas fizikai expozíciónak vannak kitéve a növényekben, mint például a zeller vagy a bergamott szedők, a napsugárzáshoz társuló dermatitis alakul ki. Az egyiptomi és az ayurvédikus hagyományok 1000 évvel ezelőtti időszakra vonatkozó feljegyzései megemlítik azoknak a növényeknek a használatát, amelyekről ma már tudjuk, hogy magas a kumarin mennyisége a bőrbetegségek kezelésében.

Kumarinok és fototoxikus hatások

A „szögletes furanokumarinok”, például az athamantin és az egyszerű kumarinok (umbelliferon) nem mutatnak fototoxikus hatást. A „lineáris furanokumarinok” jelentős fototoxikus hatásokat mutatnak a következő sorrendben: psoralen, bergapten, peucedanin és xanthotoxin. 1,2 A lineáris furanokumarinokat néha furanokromonoknak is nevezik, mivel gyakran pigmentáltak. A pigmentekhez hasonlóan a furanokromonok is képesek elnyelni az UV sugárzást. 3 Egyes kutatások szerint a furanokromonok a mikrobák DNS-ével képeznek fotoadduktumokat, és ezáltal képesek elpusztítani a kórokozókat. 4 Ezek a fotoadduktumok a bőrsejtek aktivitásának serkentéséhez is vezethetnek, és felhasználhatók olyan dematózisok kezelésére, mint például az ellenszenves pikkelysömör és a vitiligo. Más kutatások szerint a furanokromonok túlzott mértékben csökkenthetik az adenilát-cikláz aktivitását, például pertussis toxinnal vagy túlzott mitózis esetén rákban. 4

Fényérzékenység a dermatitis kezelésére

A kumarinok fotoszenzibilizáló hatásának természetével kapcsolatos kémiai kutatások már az 1940-es években megkezdődtek az Egyesült Államokban. A kémiailag furanokumarinoknak tekintett kumarinok egyik alkategóriája, a psoralének hasznosnak bizonyultak a pikkelysömör kezelésében. A pikkelysömörben szenvedő betegek fényérzékenyítő hatásuk miatt lenyelték a psoraleneket, és minden nap egy kis időt töltöttek UV-fény alatt, hogy enyhe leégést idézzenek elő. Ez az enyhe leégés hajlamos a pikkelysömör elváltozásainak megtisztítására, és felgyorsítja a bőr regeneratív és immunmodulációs folyamatait. Ez a terápia PUVA (psoralen – UV-A) terápiaként vált ismertté. Úgy gondolják, hogy az A ultraibolya A kevésbé károsítja a bőrt, mint az UV-spektrum egyéb frekvenciái, például az UV-B. A PUVA-terápiáról azt is megállapították, hogy hatékony a vitiligo kezelésében, olyan állapotban, amikor a bőrfoltok elveszítik pigmentjüket a mögöttes gombás fertőzés vagy a derman belüli melanocitákat érintő autoimmun állapot miatt. Egy tanulmány kimutatta, hogy az UV-B szűk sávja hatékonyabb az UV-A-nál, mint a repilmentáció elősegítése vitiligo esetén.

Orosz kutatók megjegyezték, hogy mind a psoralen dózisa, mind az UV-sugárzás intenzitása meghatározta, hogy a terápia immunszuppresszív-e a hipergyulladásos folyamatokra, vagy mérgező-e a membránra, és lizálja-e a kezelt sejteket. 13 Különböző fiziológiai hatású fotooxidációs termékek változó dózisokból és UV-intenzitásokból származnak.

Ezért a pikkelysömör és a vitiligo nehéz bőrbetegségeinek gyógynövényes megközelítése magában foglalhatja a fotoszenzitizációs terápiát, mint egy szélesebb körű klinikai megközelítés egyik ágát. A fényérzékenységet okozó illóolajokat, például a bergamottot, a Hypericum olaj alapjába tehetjük, és napsütéses lámpával naponta 2 vagy többször használhatjuk. Akárcsak a történeti PUVA terápia, az első napon 5 perc kontrollált UV-expozícióval kezdhetünk, a második 7 perc, a harmadik 10 perc stb., És akár napi 30 perc UV-sugárzással, legalább naponta egyszer, esetleg naponta háromszor, ha kényelmes. Néhány illóolaj-társaság bergaptenmentes bergamottolajat forgalmaz, hogy elkerülje a fényérzékenységet okozó hatásokat, de az ilyen körülmények között használt terméknek tartalmaznia kell bergaptent. Napi zöldségléfogyasztás is alkalmazható a psoralének étrendi bevitelének növelésére, például naponta paszternák, zeller és sárgarépalé. Ánizs- és zellermagteák is fogyaszthatók a fényérzékenyítő vegyületek bevitelének növelése érdekében. Az ánizs, a zeller vagy más Apiaceae család növényeinek illóolajai szintén szerepelhetnek a helyi alkalmazás képletében.

Fényérzékenyítők az Apiaceae családban

Angyalgyökér

Több mint 60 Angelica faj létezik, amelyek az Umbelliferaceae/Apiaceae család tagjai. Ezt a családot a keringési és légzőszervi hatások jellemzik, köztük számos olyan tag, amely jelentős mennyiségű kumarin-vegyületet is tartalmaz. Számos Angelica faj fontos gyógynövényes és folklór gyógyszer volt szerte a világon, és különféle kumarin-vegyületeket azonosítottak gyógyászatilag és fiziológiailag aktívakként, mint például az ozthole és a xanthotoxin. Állatkísérletek kimutatták, hogy a kumarinok befolyásolják a szív simaizomzatában a kalciumcsatorna kötődését. 14

Ammi visnaga

Az Ammi visnaga a khellin és a visnagin kumarinokat tartalmazza, amelyekről megállapították, hogy kalciumcsatorna-blokkoló aktivitással rendelkeznek a légutakban, a vaszkuláris simaizomban és valószínűleg a vizelet izomzatában. 15 A furanokumarinok, a xanthotoxin és az ammidin szintén jelen vannak az Ammi visnagában.

Pimpinella anisum

A Pimpinella anisum (ánizsmag) kumarint tartalmaz. Ebben a gyógynövényben jelen van az umbelliferone, az umbelliprenine, a bergapten és a scopoletin.

Apium graveolans

Az Apium graveolans (zeller mag) a kumarinok másik forrása. Ide tartozik a bergapten és a kumarin-glikozid-apiumozid.

Fényérzékenyítők a Rutaceae családban

Citrus bergamia

A citrusbergámia (bergamottolaj) a furanokumarinokat, a xanthotoxint és a bergaptent tartalmazza. Mindkettőt fototoxikus hatásuk szempontjából jól tanulmányozták.

Ruta graveolans

A Ruta graveolans (rue) gazdag kumarinforrás. Ez és magas alkaloidtartalma miatt a rue potenciálisan mérgező növény, amely állítólag abortusító és mutagén. A Rue tartalmazza a bergapten, psoralen, xanthoxanthin, xanthotoxin, izopimpenilline és rutamarin furanocoumarinokat.

Hypericum, mint fényérzékenyítő

Bőrrák helyi fényérzékenyítői

A cseh kutatók által 2008-ban publikált kutatás a hipericin alkalmazását vizsgálta nem melanoma bőrrákos sejtekben. 20 A Hypericumot 34 betegnél helyileg alkalmazták aktinikus keratózisokra, bazális sejtes karcinómára és Bowen-kór carcinomára, és több órán át okkluzív kötéssel fedték le. A Hypericum alkalmazását 2 órával később megvilágított mennyiségi fényhullám-besugárzás követte, és hetente 6 hétig megismételtük. A kutatók arról számoltak be, hogy az aktinikus keratózisok 50% -a, a bazális sejtrákok 28% -a és a Bowen-kór elváltozásainak 40% -a vizuálisan teljesen megszűnt, bár egyes rákos sejtek szövettani szempontból még mindig kimutathatók. A noduláris bazális sejtrákok kevésbé reagáltak, mint más típusok. A kutatók azt az optimizmust fejezték ki, hogy a technika további fejlesztése jobb eredményeket hozhat, vagy hogy egy 6 hétnél hosszabb terápiás kezelés teljesen megoldhatja az ilyen elváltozásokat.

A fotoszenzibilizáló kumarinoknak antimikrobiális hatása van

A Psoralen és rokon vegyületei fényérzékenyek lehetnek a baktériumokra és vírusokra, és az ezeket a fényérzékenységet fokozó anyagokat tartalmazó növények antimikrobiális hatásúak lehetnek a mikroták DNS-szétesését tartalmazó fototoxikus hatások mechanizmusán keresztül. 21 A petrezselyemből származó furanokumarinok fototoxikus mechanizmuson keresztül gátolják az Escherichia colit. 22 A Hypericum és a Lomatium vírusellenes hatása ennek a mechanizmusnak köszönhető, valamint a dermatitis, amelyet időnként a Lomatium nagy adagjai esetén is észlelhetnek.

Fotoszenzibilizáló kumarinok és daganatellenes hatású hipericin

A kumarinoknak és rokon vegyületeiknek fotobiológiai jelenség révén tumorellenes hatása is lehet. Kutatások rámutattak, hogy egyes kumarinok aduktumokat képezhetnek a daganatos sejtek DNS-ével, ami antiproliferatív hatást vált ki. 23 A bőr T-sejtes lymphoma egyes formáinak korai stádiumai kimutatták, hogy reagálnak a psoralen-fogyasztásra, UV-fénysugárral kombinálva. 24.

Fotoszenzibilizáló kumarinok és vírusellenes hatások

Amint a Lomatium és a Hypericum példáinál említettük, a növényekből származó számos vírusellenes vegyület fotoszenzibilizáló. Úgy gondolják, hogy a furanokumarinok olyan adduktumokat képeznek a vírus DNS-sel, hogy az UV-fénynek való kitettség, feltehetően akkor, amikor a vírus a test felszíne közelében halad át a felszíni bőrerekben, halálosnak bizonyul a vírusok számára. 25 Egyes kumarinok erős kötést vagy adduktokat mutathatnak, másokról (például a khellinről) kiderült, hogy gyengén kötődnek. Beszámoltak arról, hogy a Khellinnek affinitása van a timinnel szemben, és ezen aminosavon keresztül adduktokat képezhet a DNS-sel. 26 A psoralen, az angelicin és a khellin szintén kimutatták, hogy gátló hatást mutatnak a ciklikus adenozin-monofoszfát-foszfodiasterázra, amely pikkelysömör esetén gyakran túlzottan aktív. 27.

Kumarinok és gyulladáscsökkentő hatások

A fotoszenzibilizáló hatások mellett a kumarinoknak számos gyulladáscsökkentő, keringést fokozó és hormonális hatása van, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy teljes részletességgel jelenítsék meg ezt a teret. A bőrbetegségek számára előnyös hatások összefoglalásaként megállapítható, hogy a furanokumarinok általában befolyásolják a prosztaglandin E2-ket, a leghatékonyabbnak az imperatorint, valamint az ankangelicint, a phellopterint, az izoimperatorint, az umbelliferont és az oxipeutanint, amelyekről azt észlelik, hogy gátolják a lipoxigenáz aktivitását. prosztaglandin E2. 28,29 Ezek a mechanizmusok hozzájárulhatnak a bőr gyógyító hatásához pikkelysömör és krónikus gyulladásos elváltozások esetén is.

Dr. Jillian Stansbury, ND természetgyógyász orvos, aki Washingtonban, több mint 20 éve praktizál a nők egészségére, mentális egészségére és krónikus betegségeire szakosodva. Orvosi illusztráció és orvosi asszisztens egyetemi diplomát szerzett, és mindkét programban kitüntetéssel diplomázott. Dr. Stansbury a Nemzeti Naturopátiás Orvostudományi Főiskola botanikus orvostudományi programjának elnöke és a botanikai alaptanterveket oktatja, amelyet több mint 20 éve tölt be.

Hivatkozások

1. Nigg HN, Nordby HE, Beier RC, Dillman A, Macias C, Hansen RC. Fototoxikus kumarinok mészekben. Food Chem Toxicol. 1993; 31 (5): 331-335.

2. Ojala T, Vuorela P, Kiviranta J, Vuorela H, Hiltunen R. Az Artemia salina alkalmazásával végzett biológiai vizsgálat a növényi kumarinok fototoxicitásának detektálására. Planta Med. 1999; 65 (8): 715-718.

3. Borges ML, Latterini L, Elisei F és mtsai. A visnagin és a khellin furanokromonok fotofizikai tulajdonságai és fotobiológiai aktivitása. Photochem Photobiol. 1998; 67 (2): 184-191.

4. Di Stefano A, Trabalzini L, La Gaetana R, Parente L, Lusini P, Martelli P. Khellin, de nem a 8-metoxi-pszoralén, gátolja az adenilil-cikláz rendszert a HeLa sejtekben. Biochim Biophys Acta. 1995; 1269 (2): 162-166.

5. Lombaert GA, Siemens KH, Pellaers P, Mankotia M, Ng W. Furanocoumarins in zeller és paszternák: módszer és többéves kanadai felmérés. J AOAC Int. 2001; 84 (4): 1135-1143.

6. Amornpinyokeit N, Asawanonda P. 8-Methoxypsoralen krém plusz célzott keskeny sávú ultraibolya B a pikkelysömörhöz. Photodermatol Photoimmunol Photomed. 2006; 22 (6): 285-289.

7. Pozo-Román T, González-López A, Velasco-Vaquero ME, Núñez-Cabezón M. Psoralen krém plusz ultraibolya A fotokemoterápia (PUVA krém): tapasztalatunk. J Eur Acad Dermatol Venereol. 2006; 20 (2): 136-142.

8. Wackernagel A, Hofer A, Legat F, Kerl H, Wolf P. A 8-metoxi-pszoralen és az 5-metoxi-pszoralen plusz ultraibolya A-terápia hatékonysága mycosis fungoides-ben szenvedő betegeknél. Br J Dermatol. 2006; 154 (3): 519-523.

9. Parsad D, Kanwar AJ, Kumar B. Psoralen – ultraibolya A vs. keskeny sávú ultraibolya B fototerápia a vitiligo kezelésére. J Eur Acad Dermatol Venereol. 2006; 20 (2): 175-177.

10. Vongthongsri R, Konschitzky R, Seeber A, Treitl C, Hönigsmann H, Tanew A. Randomizált, kettős-vak összehasonlítás 1 mg/L és 5 mg/L methoxsalen fürdő-PUVA terápia krónikus plakkos típusú pikkelysömörben. J Am Acad Dermatol. 2006; 55 (4): 627-631.

11. Wang LY, Jöelle M, Huang FF, Yang DP. A xanthotoxin penetrációs kinetikája az emberi bőrön és a corneumon [kínai nyelven]. Yao Xue Xue Bao. 2006; 41 (9): 878-881.

12. Broniarczyk-Dyla G, Wawrzycka-Kaflik A, Dubla-Berner M, Prusinska-Bratos M. A psoralen – UV-A – turbán hatásai alopecia areata-ban. Bőrös. 2006; 5 (2): 64-68.

13. Potapenko A, Malakhov MV, Kiagova AA. A furanokumarinok fotobiofizikája [oroszul]. Biofizika. 2004; 49 (2): 322-338.

14. Entman ML, Cook JW Jr., Bressler R. Az oubain és az alfa-angyalgyanta lakton hatása a kutya szívmikroszómáinak kalcium-anyagcseréjére. J Clin Invest. 1969; 48 (2): 229-234.

15. Rauwald HW, Brehm O, Odenthal KP. A Ca2 + csatornát blokkoló hatásmód bevonása az Ammi visnaga gyümölcsök farmakológiájába. Planta Med. 1994; 60 (2): 101-105.

16. Kubin A, Wierrani F, Burner U, Alth G, Grünberger W. Hypericin: a tények egy ellentmondásos szerről. Curr Pharm Des. 2005; 11 (2): 233-253.

17. Huygens A, Kamuhabwa AR, van Cleynenbreugel B, van Poppel H, Roskams T, de Witte PA. Különböző hipericin ionpárok in vivo felhalmozódása a patkány hólyagjának urotheliumában. BJU Int. 2005; 95 (3): 436-441.

18. Kober M, Pohl K, Efferth T. Az orbáncfű gyógyszerkölcsönhatásainak hátterében álló molekuláris mechanizmusok. Curr Drug Metab. 2008; 9 (10): 1027-1037.

19. Cole CD, Liu JK, Sheng X és mtsai. Agyalapi mirigy daganatok hipericin által közvetített fotodinamikai terápiája: preklinikai vizsgálat GH4C1 patkánydaganat modellben. J Neurooncol. 2008; 87 (3): 255-261.

20. Kacerovská D, Pizinger K, Majer F, Smíd F. Nonmelanoma bőrrák fotodinamikai terápiája helyi Hypericum perforatum kivonattal: kísérleti tanulmány. Photochem Photobiol. 2008; 84 (3): 779-785.

21. Tuveson RW, Wang GR, Becker RS. A 8-metoxi-tionepsoralen és a 6-metiltio-kumarin fototoxicitása. Photochem Photobiol. 1992; 56 (3): 341-352.

22. Manderfeld MM, Schafer HW, Davidson miniszterelnök, Zottola EA. Petrezselyemből származó antimikrobiális furokumarinok izolálása és azonosítása. J Food Prot. 1997; 60 (1): 72-77.

23. Dalla Via L, Uriarte E, Quezada E, Dolmella A, Ferlin MG, Gia O. Újszerű piron oldali tetraciklusos psoralén származékok: szintézis és fotobiológiai értékelés. J Med. Chem. 2003; 46 (18): 3800-3810.

24. Akita Y, Watanabe D, Yanagishita T és mtsai. A psoralen és az ultraibolya A hatása in vitro a HUT-78-ban fokozza az 5-aminolevulinsavat. Photodermatol Photoimmunol Photomed. 2007; 23 (2-3): 95-97.

25. Hudson JB. Növényi fényérzékenyítők antivirális tulajdonságokkal. Vírusellenes Res. 1989; 12 (2): 55-74.

26. Vedaldi D, Caffieri S, Dall’Acqua F, Andreassi L, Bovalini L, Martelli P. Khellin, egy természetben előforduló furokromon, amelyet bőrbetegségek fotokemoterápiájára használnak: hatásmechanizmus. Farmaco Sci. 1988, 43 (4): 333-346.

27. Bovalini L, Lusini P, Simoni S és mtsai. A cAMP foszfodiészteráz gátlása néhány fototerápiás szer által. Z Naturforsch [C]. 1987, 42 (7-8): 1009-1010.

28. Ban HS, Lim SS, Suzuki K és mtsai. Az Angelica dahurica gyökereiből izolált furanokumarinok gátló hatása a prosztaglandin E2 termelésére. Planta Med. 2003; 69 (5): 408-412.

29. Kimura Y, Okuda H, Arichi S és mtsai. Az 5-hidroxi-6,8,11,14-eikozetetraénsav arachidonsavból történő képződésének gátlása. Biochem Biophys Acta. 1985; 834 (2): 224-229.