A francia bor "olasz eredetű"

Jason Palmer írta
Tudományos és technológiai riporter, a BBC News

Leírták a legkorábbi francia borászat bizonyítékait - és ez az olasz származást jelzi.

Az amforáknak nevezett formájú edények, amelyekről ismert, hogy ie 500-ból kb. Olaszország etruszk népéből importáltak, kémiai bizonyítékot szolgáltattak a borra.

Az ugyanabban a régióban azonosított borsajtó azt mutatja, hogy az ital gyorsan megszerezte a kedvét, és elindította a helyi iparágat, amely meghódítja a világot.

Bizonyíték van arra is, hogy a borok gyógynövény- és fenyőgyantákat tartalmaztak, amelyek segíthették a szállítás megőrzésében.

A bor fejlődésének története foltos, elsősorban azért, mert a bor kevés kémiai jelzőt hagy maga után, amelyet a régészek ma a bornak tulajdonítanak, nem pedig más mezőgazdasági termékeknek.

A borkészítés legkorábbi ismert példái a mai Irán, Grúzia és Örményország régióiban - és a kutatók úgy vélik, hogy a modern borászat lassan elterjedt onnan nyugat felé Európába.

2004-ben Patrick McGovern, a Pennsylvaniai Egyetem Múzeumának vezetője egy csoportot vezetett, amelynek eredményei szerint a rizs alapú bort Kínában egyidejűleg vagy akár a közel-keleti erőfeszítések előtt is kifejlesztették.

De a Közel-Keletről való terjedés számos részének részletei, így Franciaországba is, továbbra sem tisztázottak.

Dr. McGovern és munkatársai a történet egy újabb részét rögzítették az új tanulmányban.

"Lehet azzal érvelni, hogy [Franciaországba] a kontinensen északabbról északabbra jön" - mondta a BBC News-nak.

"Lehet, hogy elterjedt Németországban, mondjuk Romániából - de ez valóban határozott bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy Olaszországból származott."

Molekuláris történészek

A csapat megvizsgálta az úgynevezett amforákat, amelyek folyadékok és szilárd anyagok szállítására, valamint a hajó hajótestébe történő rendes csomagolásra készültek.

Úgy gondolják, hogy az etruszkok, az olaszországi római kor előtti civilizáció borkultúrát nyert a föníciaiaktól - akik a kora vaskortól kezdve elterjedtek az egész Földközi-tengeren -, mert hasonló alakú amforákat használtak.

Továbbá ismert, hogy az etruszkok ezekben az amforákban szállítottak árukat Dél-Franciaországba - de eddig nem volt világos, hogy bort vagy más árut tartottak-e náluk.

Dr. McGovern csapata a tengerparti Lattara területére összpontosított, a Montpellier-től délre fekvő Lattes város közelében, ahol az amforák importja Kr.e. 525-475-ig folytatódott.

Nagy pontosságú analitikai eszközt alkalmaztak, amelyet gázkromatográfiának/tömegspektrometriának hívtak, amely felsorolja az amforák kerámiájába abszorbeált molekulákat. Az eredmények azt mutatták, hogy valamikor borokat - valamint fenyőgyantát és növényi összetevőket - tartalmaztak.

De meglepőbb volt egy borpréselő platform lelete, ahol a szőlőt őrölték és folyadékot eresztettek le.

"Egy ilyen fallal körülvett városban szokatlan, hogy korai időszakból származó borsajtót találunk" - mondta Dr. McGovern. "Megtalálni a kémiai bizonyítékokat a sajtó számára, ez meglepetés volt."

A lelet összhangban van egy máshol látott mintával - hogy a bort külföldről vezetik be, de egy helyi kultúra végül a szőlő átültetésére törekszik, és saját, helyi boripart termeszt.

"Innen a [borászat] elterjedt a Rhone folyón, a háziasított szőlőt átültetik, átkel a vadszőlővel és mindenféle érdekes fajta fejlődik - ezek azok, amelyek elterjedtek az egész világon.

"A ma kapható borok nagy része francia fajtákból származik, amelyek végül az etruszkok révén a közel-keleti fajtából származnak" - magyarázta.

"Még mindig sok üres mezőt kell kitölteni, de nagyon izgalmasnak tartom."

A tanulmányban alkalmazott módszerek meghúzták a határt annak, amit kémiailag lehet gyűjteni az olyan régészeti maradványokból, mint például a lattarai.

Regis Gougeon, a Bourgogne-i Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének elmondása szerint a munka "kétségtelenül jó példa a tudományt vezető technológiára és módszertanra".

"Azt már elismerték - különösen Patrick McGovern munkájának köszönhetően -, hogy a szőlőtermesztés a Kr. E. 3000 körül a Közel-Keletről a Földközi-tenger térségére utazhatott" - mondta Dr. Gougeon a BBC News-nak.

"Ez az etruszk hipotézis azonban valóban meglehetősen új és érdekes megvilágításba helyezi ennek a művelt és művészetorientált civilizációnak a lehetséges hozzájárulását."