Emésztőrendszeri vérzés

Az emésztőrendszeri (GI) vérzés gyakori klinikai probléma, amely gyakran kórházi kezelést igényel. Fokozatosan változhat, a hatalmas életveszélyes vérzéstől a lassú, alattomos krónikus vérvesztésig. A súlyos GI-vérzés összhalandósága körülbelül 8 százalék, de ez a szám csökken a kiváló diagnosztikai technikák és az újabb orvosi kezelések megjelenésével. Sok vérzési epizód önmagában megoldódik, de továbbra is feltétlenül meg kell határozni a vérzés helyét. A pontos diagnózis megakadályozhatja a vérzés megismétlődését, és segíthet a jövőbeni epizódok hatékonyabb kezelésében. A pontos diagnózis felállítása lehetővé teheti a beteg megfelelő kezelését a vérzést okozó alapbetegségben is.

Mik a tünetek?

A GI vérzés tünetei az akutságtól és a vérveszteség forrásától függenek.

Az enyhe, krónikus GI vérveszteség nem mutathat aktív vérzést, de mégis vashiányos vérszegénységet eredményezhet. Ezen betegek közül sokan soha nem vesznek észre vérveszteséget, de a bélmozgással együtt kis mennyiségben fordul elő, így nem észrevehető. A székletben lévő vér gyakran kimutatható hemoccult teszteléssel (vérvizsgálat a székletben) egy rutin irodai vizsgálat során.

Súlyosabb krónikus vagy akut vérzés esetén a tünetek vérszegénység jeleit tartalmazhatják, mint például gyengeség, sápadtság, szédülés, légszomj vagy angina. Nyilvánvalóbb vérzés jelentkezhet hematemezissel (véres hányás), amely lehet vörös vagy sötét és kávészerű megjelenésű.

A vér a székletben lehet élénkpiros, bordó és alvadt, vagy fekete és kátrányos, a vérző forrás helyétől függően. A fekete, kátrányos széklet (melena) gyakran a GI felső vérzési forrását jelzi, bár a vékonybélből vagy a jobb vastagbélből származhat. A fekete széklet egyéb okai lehetnek a vas vagy a bizmut (Pepto-Bismol) bevitele. Haematochezia vagy élénkvörös vér keverhető a széklethez vagy a bélmozgás után, és általában a végbél nyílásához közeli vérző forrást jelent. Ennek oka gyakran az aranyér; azonban soha nem szabad feltételeznie, hogy a végbél vérzése aranyér miatt következik be. Olyan állapotok, mint a végbélrák, polipok, fekélyek, proktitis vagy fertőzések szintén okozhatnak ilyen típusú élénkvért.

Hogyan diagnosztizálják?

Ha felmerül a gyomor-bél traktus vérzése, akkor általában a felső GI endoszkópia az első lépés. Ez egy rugalmas video endoszkóp, amelyet a szájon át a gyomorba vezetnek, miközben a beteget szedálják. Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy megvizsgálja a nyelőcsövet, a gyomrot és a nyombélet a lehetséges vérzési helyek szempontjából. Ha egy helyet észlelnek, terápiás intézkedések alkalmazhatók a vérzés szabályozására. Például egy vérző fekély szabályozható cautery, lézeres fotóterápia, injekciós terápia vagy tamponád alkalmazásával.

Ha feltételezzük, hogy a vérzés az alsó GI traktusban vagy a vastagbélben van, akkor általában kolonoszkópiát végeznek. Kolonoszkópiában egy video kolonoszkópot vezetnek át a végbélen és az egész vastagbélen, miközben a beteget szedálják.

A vérzési forrás kimutatására szolgáló egyéb diagnosztikai módszerek magukban foglalhatják a nukleáris vérzés vizsgálatát, az angiográfiát vagy a bárium GI vizsgálatokat.

Krónikus, alacsony fokú vagy okkult vérzés esetén, amely vérszegénységet eredményezhet, a vérzés forrásának felderítésére általában ambulánsan kell dolgozni. Általában ez egy kolonoszkópiából és/vagy a felső endoszkópiából áll, hogy felkutassa a krónikus vérveszteség lehetséges forrásait.

Miután kiderült a vérveszteség oka, megfelelő kezelési és kezelési ajánlások tehetők.

Hogyan kezelik a GI vérzést?

Ha a GI vérzése nagyon aktív vagy súlyos, kórházi kezelést igényelhet. Sokk akkor fordulhat elő, amikor a vérveszteség megközelíti a vérmennyiség 40 százalékát. Ha hipotenzió (alacsony vérnyomás) vagy gyors pulzus, szédülés vagy szédülés jelei vannak, akkor a kezelés magában foglalja az iv. Folyadékokat és a vérkép monitorozását, szükség esetén vérátömlesztéssel.

Kórházban a beteget továbbra is szorosan figyelemmel kísérik, és bizonyos gyógyszereket alkalmaznak a vérzés megakadályozására. Ezenkívül diagnosztikai vizsgálatokat végeznek.

Bizonyos esetekben a GI vérzése spontán leáll.

Ha a vérzés a fent említett terápiás technikák ellenére is fennáll, akkor végső esetben műtétre lehet szükség.

Mi okozza a GI vérzését?

A felső emésztőrendszeri vérzés leggyakoribb oka egy fekély, akár a duodenumban (közvetlenül a gyomor felett), akár a gyomor bélésében, vagy a nyelőcsőben. A nyelőcső visszér vagy visszér általában a krónikus májbetegség, például a cirrhosis következménye, és ezek gyakran nagyon élénken vérezhetnek. A nyelőcső és a gyomor találkozásánál néha ismétlődő hányás vagy visszahúzódás következtében könny lép fel. Ezenkívül a nyelőcső vagy a gyomor daganatai vagy daganatai is vérzést okozhatnak.

Azok a tényezők, amelyek súlyosbíthatják a felső emésztőrendszeri vérzést, magukban foglalják a gyulladáscsökkentő gyógyszerek (különösen az aszpirin egyéb ízületi gyulladáscsökkentő gyógyszerek) alkalmazását, a krónikus májbetegségeket, a bizonyos gyógyszerek, például a Coumadin vérének elvékonyodását, vagy a mögöttes orvosi problémákat, mint krónikus vesebetegség, szív- vagy tüdőgyulladás. betegségek.

Az alsó GI traktus vagy vastagbél vérzésének leggyakoribb oka a diverticulosis. Ez az esetek több mint 40 százalékát teszi ki. Ha a divertikuláris betegség nem található, akkor a páciensnek angiodysplasia lehet, amely egy apró, a vastagbélet borító erek, amely néha élénken vérezhet, vagy krónikusan szivároghat. A vastagbélrák vagy a vastagbélpolip szintén alacsonyabb GI-vérzést okozhat, valamint a vastagbélgyulladás különböző okait. A vastagbélgyulladás a vastagbél nyálkahártyájának gyulladása vagy fekélyesedése, amelynek oka lehet fekélyes vastagbélgyulladás, Crohn-kór, sugárterápia vagy a vastagbél rossz keringése.

További információért

Ha többet szeretne megtudni erről a témáról, látogasson el ide: