Sugárterápia gége- és hypopharyngealis daganatok esetén

A sugárkezelés nagy energiájú röntgensugarakat, gammasugarakat vagy részecskéket használ a rákos sejtek elpusztítására. A gége- és a hypopharyngealis rák kezelésénél a sugárterápiát többféleképpen lehet alkalmazni:

gége- hypopharyngealis

  • Néhány korai stádiumú gége- és hypopharyngealis rák fő (elsődleges) kezeléseként. Ha a rák kicsi, sugárzással gyakran megsemmisíthető, és műtétre nincs szükség. Ez hozzájárulhat a jobb hangminőség megőrzéséhez.
  • Túl beteg betegek kezelése műtéthez.
  • A műtét után megpróbálja megölni a rák minden olyan kis területét, amely megmaradhat, és csökkentheti a rák visszatérésének esélyét. (Ezt hívják adjuváns kezelésnek.)
  • A kezelés után visszatérő rák kezelése (rák kiújulása).
  • Az előrehaladott gége- és hypopharyngealis rák tüneteinek, például fájdalom, vérzés, nyelési nehézség és a rák csontokba történő átterjedése esetén fellépő problémák enyhítésére. (Ezt palliatív vagy szupportív ellátásnak hívják.)

Sokszor kemoterápiát végeznek a sugárzással együtt. Ez a kombináció, az úgynevezett kemoradiáció, jobban működhet, mint önmagában a sugárzás, de több mellékhatása is van.

A test ezen részének sugárzása hatással lehet a fogakra és az ínyre, ezért a kezelés megkezdése előtt fontos, hogy keressen fel fogorvost. A fogorvos a kezelés előtt megbizonyosodhat arról, hogy egészséges-e a szája. A kezelés alatt és után a fogorvos segíthet az esetlegesen felmerülő problémák, például fertőzés vagy fog-/csontkárosodás ellenőrzésében és kezelésében.

A sugárkezelés alatt a dohányzás rosszabb eredményekhez kapcsolódik, ezért a kezelés megkezdése előtt teljesen le kell állítania a dohányzást. A dohányzás emellett növeli a kezelés után visszatérő rák kockázatát, valamint egy másik rák kialakulásának kockázatát, így a végleges dohányzásról való leszokás a legjobb módszer a túlélés javítására.

A sugárterápia típusai

A sugárterápiának 2 fő típusa van.

Külső sugárterápia

Ez a leggyakoribb sugárterápia, amelyet gége- és hypopharyngealis rák kezelésére használnak. A testen kívüli forrásból származó sugárzás a rákra összpontosul.

A kezelések megkezdése előtt a sugárzási csoport CT-vizsgálattal gondos méréseket végez a sugárnyalábok célzásának megfelelő szögének és a megfelelő sugárterhelésnek a meghatározására. Hálós fej és testöntvény készíthető úgy, hogy fejét, nyakát és vállát pontosan ugyanabban a helyzetben tartsa minden kezelésnél.

A sugárterápia nagyon hasonlít a röntgenfelvételre, de a sugárzás sokkal erősebb. Maga az eljárás fájdalommentes. Minden kezelés csak néhány percig tart, de a beállítási idő - a kezelés helyére juttatása - általában hosszabb ideig tart.

Sugárterápiát a gége- és a hypopharyngealis rákban általában napi frakciókban (dózisokban) végeznek, heti 5 napon át, körülbelül 7 hétig.

A sugárzás egyéb ütemezései alkalmazhatók a gégerák kezelésére. Például a hiperfrakcionált sugárterápiában egy kissé magasabb napi sugárzási dózist 2 kisebb adagra osztunk, és a beteg napi 2 adagot kap 1 helyett.

Vannak olyan újabb technikák is, amelyek segítenek az orvosoknak a sugárzás pontosabb fókuszálásában:

  • Háromdimenziós konform sugárterápia (3D-CRT): A 3D-CRT olyan képalkotó tesztek eredményeit használja, mint az MRI és a speciális számítógépek, hogy pontosan feltérképezze a daganat helyét. Ezután több sugárnyalábot alakítanak ki, és különböző irányokból irányítják a tumorra. Mindegyik sugár önmagában meglehetősen gyenge, emiatt kevésbé valószínű, hogy károsítja a normális szöveteket, amelyeken áthalad, de a gerendák a daganatnál találkoznak, hogy ott nagyobb dózisú sugárzást kapjanak.
  • Intenzitás modulált sugárterápia (IMRT): Az IMRT a 3D terápia fejlett formája. Számítógéppel vezérelt gépet használ, amely a páciens körül sugárzás leadása közben valóban mozog. A nyalábok alakításával és a daganatra történő több irányú irányításával a fénysugarak intenzitása (ereje) beállítható annak érdekében, hogy korlátozzuk a legérzékenyebb, közeli normális szövetekbe jutó dózist. Ez lehetővé teheti az orvos számára, hogy nagyobb dózist juttasson a daganatba. Ez a leggyakoribb sugárzás a gége- és a hypopharyngealis rák esetében.

Brachyterápia

A belső sugárterápia, más néven brachyterápia, közvetlenül a rákba vagy annak közelében elhelyezett radioaktív anyagokat használ. A brachyterápia alkalmazható önmagában vagy külső sugárterápiával együtt. Ritkán használják gége- és hypopharyngealis rák kezelésére.

A sugárterápia mellékhatásai

Sokan a nyak és a torok területének sugárzásával kezelt embernek fájdalmas sebek vannak a szájban és a torokban, ami nagyon megnehezítheti az evést és az ivást. Ez fogyáshoz és alultápláltsághoz vezethet. A sebek a sugárzás befejezése után idővel gyógyulnak, de néhány embernek továbbra is problémái vannak a nyeléssel, még a kezelés befejezése után is. Kérdezzen az olyan nyelési gyakorlatokról, amelyeket megtehet annak érdekében, hogy ezek az izmok folyamatosan működjenek, és növelje annak esélyét, hogy a kezelés után normálisan étkezzen.

A sugárterápia egyéb mellékhatásai lehetnek:

  • Bőrproblémák a kezelt területen, a vörösségtől a hólyagosodásig és a hámlásig
  • Száraz száj
  • A rekedtség súlyosbodása
  • Nyelési nehézség
  • Ízlésvesztés
  • Lehetséges légzési nehézség a duzzanattól
  • Fáradtság
  • Hallási problémák

Ezen mellékhatások többsége lassan elmúlik, amikor a kezelés véget ér. A sugárzás mellékhatásai általában rosszabbak, ha kemoterápiát egyidejűleg végeznek. Tájékoztassa kezelőorvosát bármilyen mellékhatásáról, mert gyakran vannak módok a segítségnyújtásra.

A fejre és a nyakra irányuló sugárzás károsíthatja a nyálmirigyeket, és szájszárazsághoz vezethet, amely idővel nem javul. Ez kényelmetlenséget és nyelési problémákat okozhat, és fogszuvasodáshoz is vezethet. A nyak és a torok sugárzásával kezelt embereknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk szájuk egészségére.

A sugárzás károsíthatja a pajzsmirigyét is. Orvosa vérvizsgálatokat végez, hogy megtudja, mennyire működik a pajzsmirigy. Szükség lehet kezelésre, ha megsérült.

Ha a sugárzást a gégerák fő kezelésére alkalmazzák, nagyon ritkán vezethet a torok porcának lebomlásához. Ha ez megtörténik, szükség lehet tracheostomiára vagy gégeműtétre.