Ghrelin és elhízás: hiányosságok azonosítása és a mítoszok eloszlatása. Átértékelés

C. MARINOS MAKRIS

1 Első Sebészeti Osztály, G. Gennimatas Athén Általános Kórház, Athén, Görögország;

2 Alfa Orvostudományi Intézet, Marousi, Athén, Görögország;

ANDREAS ALEXANDROU

3 Első Sebészeti Osztály, Laikon Általános Kórház, Athén, Görögország;

G. EFSTATHIOS PAPATSOUTSOS

4 Általános Sebészeti Osztály, St Marien Kórház, Buer, Németország;

MALIETZIS GYÖRGY

4 Általános Sebészeti Osztály, St Marien Kórház, Buer, Németország;

I. DIAMANTIS TSILIMIGRAS

3 Első Sebészeti Osztály, Laikon Általános Kórház, Athén, Görögország;

D. ALFREDO GUERRON

Metabolikus és súlycsökkentő sebészeti osztály, Duke University Sebészeti Osztály, Durham, NC, USA.

DEMETRIOS MORIS

3 Első Sebészeti Osztály, Laikon Általános Kórház, Athén, Görögország;

Absztrakt

Az elhízás etiológiája összetett. A betegség kialakulásában környezeti és genetikai okok szerepelnek. A Ghrelin egy hormon, amelyről ismert, hogy serkenti az étvágyat. Számos lehetséges cselekvés létezik, amelyek révén a ghrelin kifejti hatását a szervezetben: a) a ghrelin túltermelése, b) csökkentett étkezés utáni ghrelin, és c) fokozott receptor érzékenység a ghrelin hatására. A barreti beavatkozás, a hüvelyes gasztrektómia a ghrelin szint csökkenéséhez, majd súlycsökkenéshez vezet. A ghrelin aktív formájának éhomi plazmaszintjének mérése azonban számos korlátozást jelent. A ghrelin, az étvágy és az elhízás pontos összefüggésének megállapítása létfontosságú lehet az elhízás elleni küzdelemben.

Az elhízás jelentős közegészségügyi probléma, mivel a világ népességének több mint 10% -a elhízott (1). A modern járvány és a társbetegségek, például a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a rák által érintett betegek száma folyamatosan növekszik, az ezzel járó egészségügyi költségekkel együtt, ami az elhízás kezelését kiemelt fontosságúvá teszi (2,3 ).

Az elhízás kezelésének főként két módja van: a konzervatív (pl. Étrend, testmozgás és életmódváltás), valamint a sebészi megközelítés különféle súlycsökkentő műtéti eljárásokkal, széles körben bariatriai műtétként.

A műtét nemcsak felszívódási zavarhoz (a kalóriákat nem vesz fel a belek), mechanikus korlátozáshoz (kevesebb hely az ételhez), hanem hormonális változásokhoz is vezet, amelyek kevesebb éhséghez vagy korábbi étkezéshez vezetnek étkezés után (3,4).

Az elmúlt néhány évtizedben az éhség (orexigén) vagy a jóllakottság (anorexigén) kiváltásához hozzájáruló keringő tényezők azonosítása diverzifikálta az étkezéskorlátozás okát a bariatrikus műtétek után, eltekintve attól, hogy kizárólag mechanikai jelenség, mindkettő összetettebb hatásának a különböző operatív stratégiák által kiváltott anatómiai és humorális módosítások.

A Ghrelin egy jól ismert orexigén hormon, amely dózisfüggő módon stimulálja az étel bevitelét (5-8). A Ghrelin növeli az étvágyat mind az anyagcsere-szükséglet által vezérelt homeosztatikus táplálás megkezdésével, mind a nem homeosztatikus táplálás révén, központilag cselekedve és befolyásolva a jutalom, az emlékezet és a motivált táplálkozási magatartás modulációját (9).

Ebben az áttekintésben azt terveztük, hogy kiemeljük a ghrelin étvágygerjesztő hatására vonatkozó rendelkezésre álló adatokat. Megkerestük az irodalmat annak érdekében, hogy olyan tényezőket találjunk, amelyek bizonyítottan közvetlen pozitív visszajelzéssel rendelkeznek az étvágy tekintetében.

A Ghrelin szerkezete

A Ghrelint 1999-ben fedezték fel. Orexigén hatását a specifikus hipotalamusz receptorokkal való kapcsolata révén fejti ki. Ez egy 28 aminosavból álló acilezett peptid, amely a növekedési hormon szekretagóg receptorainak endogén liganduma (5). Elsősorban a gyomorfenék oxyntikus mirigyeinek endokrin sejtjei választják ki, kisebb részben a gyomor teste, a nyombél és a nyombél nyálkahártyája, a tüdő, az urogenitális szervek és az agyalapi mirigy. A ghrelin O-aciltranszferáz enzim az inaktív forma oktanoilezését hajtja végre az aktív előállítása céljából, acil oldalláncot kötve a 3. helyzetben lévő szerinmaradékhoz. Ez a lánc kritikus mind a ghrelin orexigénes, mind a gyomort ürítő hatása szempontjából ( 9.) Felfedezése számos élettani funkcióra adott új megvilágítást. Ennek a peptidnek az emberi testben kifejtett számos hatása között, kezdve az immun- és kardiovaszkuláris rendszer szabályozásában való részvételtől az inzulinszerű növekedési faktor up-szabályozásáig, meghatározó szerepe van a gyomor-bél rendszerben, a gyomorürülés és bélmozgás (10-14).

Ghrelin és étvágy

Ghrelin és diéták

Amint azt korábban említettük, sok tanulmány arról számolt be, hogy az átlagos szérum ghrelinszint általában alacsonyabb az elhízott betegeknél a sovány egyénekhez képest (4,18,19). A ghrelin szintje növekszik a fogyókúra során, és ez megmagyarázhatja, miért nagyon nehéz hosszú távú eredményeket elérni a fogyókúrával. Az étrendeket és az étrend által kiváltott fogyást összefüggésbe hozták a vér ghrelinszintjének növekedésével, ami potenciálisan megmagyarázhatja a diéták magas kudarcarányát (18,20,21).

Ghrelin és Bariatric Surgery

A kutatók a közelmúltban megpróbálták megmagyarázni a bariatrikus műtétek fogyás szempontjából lenyűgöző eredményeit azáltal, hogy értékelték a ghrelin koncentráció változását a roux-en-y gyomor bypass (RYGB) és különösen a hüvelyes gastrectomia (SG) nyomán. Ez utóbbi eljárás során a gyomor fundusát, ahol a legtöbb ghrelin termelődik, teljesen eltávolítják. Egy nemrégiben készült metaanalízis kimutatta, hogy a ghrelin szint jelentősen csökken az SG nyomán (16). RYGB-n átesett betegeknél a különféle vizsgálatok eredményei ellentmondásosak (21–24).