Tápanyagok, élelmiszerek és összetevők

Halak az étrendben: Felülvizsgálat

2013 júniusában a BNF a táplálkozási közleményben közzétette az étrendben lévő halakról szóló áttekintést. Az áttekintés összefoglalója az alábbiakban található.

Halak az étrendben: felülvizsgálat

Weichselbaum E, Coe S, Buttriss J és Stanner S

vezetői összefoglaló

A halfogyasztás régóta számos egészségügyi előnnyel jár. A hal fontos tápanyagforrás, beleértve a fehérjét és a hosszú láncú omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavakat (n-3 PUFA-k), valamint számos vitamint és ásványi anyagot, beleértve a szelént, a jódot, a káliumot, a D-vitamint és a B-vitamint. Ezen mikrotápanyagok némelyikének bevitele, beleértve a jódot és a D-vitamint, az Egyesült Királyság lakosságának egyes alcsoportjaiban kevés, és a növekvő halfogyasztás hozzájárulhat a csoportokon belüli bevitel javításához. Felmerült, hogy az olajos halakban és a halolajban található hosszú láncú n-3 PUFA-k eikozapentaénsav (EPA) és dokozahexaénsav (DHA) felelősek a halfogyasztással járó jótékony egészségügyi eredményekért. A British Nutrition Foundation mélyrehatóan áttekintette a tudományos bizonyítékokat, amelyek a halfogyasztás és a különféle egészségügyi eredmények közötti összefüggéseket vizsgálták. Áttekintettük a hosszú láncú n-3 PUFA-k hatását a szív- és érrendszeri betegségekre, valamint egyéb egészségügyi paraméterekre annak megállapítására, hogy a halaknak valóban vannak-e pozitív egészségügyi hatásai ezen zsírsavak jelenlétének köszönhetően.

Túlsúly és elhízás

Az étrendi szokások, amelyek általában jó mennyiségű halat tartalmaznak, például a mediterrán étrend, általában a túlsúly és az elhízás alacsonyabb kockázatával járnak. Randomizált, kontrollált vizsgálatokból (RCT) van néhány bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a hosszú láncú n-PUFA-k pozitívan befolyásolhatják a test összetételét. Két vizsgálatban a hosszú láncú n-3 PUFA-k kiegészítésének használata a teljes test zsírtartalmának csökkenésével járt, egy másik vizsgálatban pedig a hosszú láncú n-3 PUFA-kkal történő kiegészítés nagyobb súlycsökkenéshez és a derék kerületének csökkenéséhez vezetett a kontrollhoz képest csoport férfiaknál, de nőknél nem. Felvetődött, hogy az üzemanyag-anyagcsere elmozdulása a tárolás és a zsír oxidációja felé lehet felelős ezekért az eredményekért. Azonban nem minden tanulmány igazolta a hosszú láncú n-3 PUFA-k hatását a testösszetételre, és további vizsgálatokra van szükség határozott következtetések levonásához.

Szív-és érrendszeri betegségek

A populációs vizsgálatok általában azt mutatták, hogy a halbevitel védő hatást gyakorol a szív- és érrendszeri betegségek (CVD), köztük a stroke kockázatára. A legerősebb összefüggést azonban a koszorúér-betegség (CHD) mortalitásával találták, míg a nem halálos kimenetelű CHD kockázatával nem találtak szignifikáns hatást. A halbevitel és a CVD tanulmányainak legfrissebb metaanalízise azt mutatta, hogy a halálos kimenetelű szívbetegség kockázata 13% -kal alacsonyabb a legmagasabb és a legalacsonyabb bevitel kategóriájúak körében. Mindazonáltal a legmagasabb és a legalacsonyabb halkategória összes halbevitele különbözött a vizsgálatok között, a vizsgált populációk szokásos halbevitelétől függően (például a bevitel jellemzően magas olyan országokban, mint Japán, míg sok európai országban sokkal alacsonyabb). Ezek a különbségek a vizsgálati populációk szokásos halbevitelében az egyes vizsgálatok eredményeinek néhány különbségét magyarázhatják, és megnehezítik az egészségre gyakorolt kedvező hatáshoz szükséges halmennyiség számszerűsítését.

Megfigyelési tanulmányok szerint a halfogyasztás mérsékelt, de statisztikailag szignifikáns csökkenéssel jár együtt az agyi érrendszeri betegségek, köztük a stroke kockázatában. A legfrissebb szisztematikus áttekintés megállapította, hogy azoknak, akik hetente 5 vagy több adag halat fogyasztanak, 12% -kal alacsonyabb a kockázata, a 2-4 adagot fogyasztóknak pedig 6% -kal alacsonyabb a kockázata annak, hogy agyi érrendszeri eseményt szenvedjenek el, mint azoknál, akik kevesebbet esznek halat egy hét. A felülvizsgálat szerzői azt javasolták, hogy a megfigyelt hatás nem magyarázható kizárólag hosszú láncú n-3 PUFA-kkal, de a halbevitelhez kapcsolódó egyéb tápanyagok vagy étrendi és életmódbeli tényezők hozzájárulhatnak ehhez a hatáshoz. A legtöbb bizonyíték arra utal, hogy az összefüggés erősebb az iszkémiás, mint a vérzéses stroke esetében, de vannak ellentmondásos bizonyítékok.

Megfigyelési tanulmányok hasznosak egyes táplálkozási szokások és az egészségügyi eredmények közötti összefüggések feltárására, de az ok-okozati összefüggés bizonyításához randomizált, kontrollált tesztekre (RCT) van szükség. Az RCT-k bizonyítékai a hosszú láncú n-3 PUFA CVD-kockázatra gyakorolt hatásáról elsősorban szekunder prevenciós vizsgálatokból származnak, és nem konzisztensek, és bizonyos bizonytalanság áll fenn abban a tekintetben, hogy a hosszú láncú n-3 PUFA-val történő kiegészítés átfogóan védő-e. hatása a CVD-re. Különösen a legújabb tanulmányok nem támasztják alá azt a hipotézist, miszerint a hosszú láncú n-3 PUFA-kiegészítés előnyös a CVD másodlagos megelőzésében, bár régebbi tanulmányok alátámasztják a hipotézist. A különböző tanulmányi eredmények valószínűleg a tanulmánytervek és a vizsgálati populációk jellemzőinek (pl. A szívbetegség stádiumának kiindulási) eltéréseinek köszönhetők, és részletesebb elemzésre van szükség annak megállapításához, hogy milyen körülmények között lehetnek előnyösek a hosszú láncú n-3 PUFA-k . Különösen a CVD korszerűbb kezelése is elérhető, amely hatással lehet a tanulmányi eredményekre. Például a hosszú láncú n-3 PUFA jótékony hatása „elfedhető” a statinokat szedő betegeknél (mivel a hosszú láncú n-3 PUFA hatása finomabb, mint a sztatinoké).

A hosszú láncú n-3 PUFA hatásának bizonytalansága a CVD kockázati tényezőkre az elsődleges (és másodlagos) megelőzésben, valamint annak bizonyítéka, hogy a halbevitel összefügg az egész népesség egészségügyi előnyeivel (az elsődleges megelőzésben), arra utal, hogy a halak zsírsavprofiljától eltérő tényezők lehetnek, amelyek hozzájárulnak a kapcsolódó egészségügyi hatásokhoz. Például előfordulhat, hogy a hal egyéb összetevői szerepet játszanak a megelőző hatásban, vagy egyszerűen csak az, hogy a több halat fogyasztó embereknél ez a kardiovaszkuláris egészségre kevésbé kedvező hatást gyakorló ételek helyett szerepel (pl. savak).

2-es típusú diabétesz

A populációs vizsgálatok jelenlegi bizonyítékai nem utalnak arra, hogy a halfogyasztás előnyös lenne a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának csökkentésében. Néhány megfigyelési tanulmány szerint a halbevitel a 2-es típusú cukorbetegség magasabb kockázatával jár. A populációs vizsgálatok azonban nem alkalmasak az ok-okozati összefüggés megállapítására, és ezért a halbevitel önmagában más tényezők is felelősek lehetnek a magasabb kockázatért. Ez további vizsgálatot igényel. Lehetséges, hogy a hal típusa vagy az elkészítési módszerek (pl. Sütés) relevánsak.

Rák

A populációs vizsgálatokból származó bizonyítékok arra utalnak, hogy a halaknak lehet némi védőhatása a vastagbélrák kockázatára, de a bizonyítékok túl következetlenek ahhoz, hogy határozott következtetéseket lehessen levonni. Bármely megfigyelt védőhatás más tényezőknek köszönhető, például a halevők kevesebb húsbevitelének (a vörös hús, különösen a feldolgozott hús, a vastagbélrák nagyobb kockázatával jár). Nincs meggyőző bizonyíték a halbevitel és más típusú rákok közötti kapcsolat alátámasztására, beleértve az emlő-, hasnyálmirigy-, prosztata-, hólyag-, gyomor- és petefészekrákot.

Asztma, ekcéma és más atópiás állapotok

Bizonyos bizonyítékok vannak arra, hogy a terhesség alatti halevés az utódok atópiás állapotainak alacsonyabb kockázatával járhat, különösen ekcéma esetén. Az eredmények azonban továbbra sem következetesek, és nincs egyértelmű bizonyíték a hal típusára vagy a lehetséges mechanizmusokra. Van néhány bizonyíték arra is, hogy a korai gyermekkorban a halbevitel az atópiás kimenetel csökkent kockázatával jár, de a megállapítások ismét nem voltak következetesek. A hosszú láncú n-3 PUFA-val történő kiegészítés nem hatékonyan csökkenti az asztma kockázatát felnőtteknél vagy gyermekeknél. A halakra és az atópiás állapotokra vonatkozó bizonyítékok ígéretesek, és további kutatások indokoltak ezen a területen.

Kognitív fejlődés és működés

Az olajban gazdag hal a DHA forrása, amely szükséges az agy fejlődéséhez. Bár a DHA korlátozott mértékben képződhet a szervezetben, felvetődött, hogy az étrendben az előre kialakított DHA mennyisége fontos a terhesség és a szoptatás ideje alatt. Másrészt egyes halak olyan szennyeződéseket (pl. Higany) tartalmaznak, amelyek károsak lehetnek a magzati agy fejlődésére. A szakértők azonban úgy vélik, hogy a legtöbb halfaj esetében a DHA kognitív fejlődésre gyakorolt előnyei egyértelműen felülmúlják a jelenlévő szennyezőanyagok esetleges káros hatásait. Néhány megfigyelési tanulmány kimutatta, hogy a halfogyasztásnak lehet előnye a kognitív fejlődés szempontjából, de a bizonyítékok nem következetesek. A hosszú láncú n-3 PUFA-val történő kiegészítés terhesség vagy szoptatás alatt, vagy tápszeres táplálással nem javította a kognitív fejlődést. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az étrend kognitív fejlődésre gyakorolt hatásait nehéz megállapítani, mivel a kognitív fejlődést számos tényező befolyásolja.

Bizonyos bizonyítékok utalnak arra, hogy a magasabb halfogyasztás, az étrendi DHA-bevitel és a DHA-vérszint a demencia és az Alzheimer-kór alacsonyabb kockázatával, valamint a kognitív hanyatlás lassabb gyakoriságával járhat, de nem minden tanulmány talált összefüggést. Az intervenciós vizsgálatok adatai nem utalnak arra, hogy a hosszú láncú n-3 PUFA kiegészítés hatékonyan megakadályozza a kognitív hanyatlást.

A csontok egészsége

A halakban található tápanyagok, beleértve a fehérjét, a kalciumot és a D-vitamint, kritikus szerepet játszanak a csontok egészségében és fejlődésében. Az olajban gazdag hal fontos D-vitamin-forrás, a csontokkal fogyasztott halak pedig jó táplálékkalcium-források. A hosszú láncú n-3 PUFA-k szerepét a csontanyagcserében is javasolták, de a bizonyítékok túl korlátozottak ahhoz, hogy következtetéseket lehessen levonni. Van néhány bizonyíték kohorszos és keresztmetszeti vizsgálatokból, amelyek szerint a halbevitel a csontok egészségének javulásával járhat, de nem minden tanulmány talált ilyen összefüggést.

Más feltételek

Néhány gyulladásos betegségben szenvedő beteg, mint például a reumás ízületi gyulladás, tünetek enyhüléséről számol be hosszú láncú n-3 PUFA-k kiegészítéseivel. A halbevitelre és a reumás ízületi gyulladás kialakulásának kockázatára vonatkozó bizonyítékok azonban túl korlátozottak a következtetések levonásához. Kevés tanulmány vizsgálta a halak és a hosszú láncú n-3 PUFA-k potenciális védőhatását a krónikus obstruktív tüdőbetegség kockázatára, de ezek túl korlátozottak ahhoz, hogy következtetéseket lehessen levonni.

Hal és fenntarthatóság

A jelenlegi ajánlások alapján az Egyesült Királyságban a legtöbb embernek több halat kellene ennie, de a populáció szintjén növekvő bevitel nagyobb terhet ró a halállományokra. Az az aggodalom, hogy a jelenlegi halászati gyakorlatok fenntarthatatlanok, jelentős munkához vezetett annak biztosítása érdekében, hogy a halállományok ne merüljenek ki, és ígéretes eredmények születtek. A kormány és az EU szintjén, valamint a halászati iparban is intézkedéseket hoznak, mivel az egészséges halállományok döntő fontosságúak a halászati vállalkozások fennmaradása szempontjából. Az egyik ilyen módszer az akvakultúra, és jelenleg kutatások folynak a különféle étrenddel etetett tenyésztett halak emberi egészségre gyakorolt hatásainak tanulmányozására.

Halajánlások

Az Egyesült Királyság Egészségügyi Minisztériumának hivatalos ajánlása az, hogy hetente legalább 2 adag halat (egyenként 140 g) fogyasszon, amelyek közül az egyiknek zsírosnak kell lennie. Úgy gondolják, hogy az Egyesült Királyság jelenlegi ajánlása kifejezetten az uszonyos halakra vonatkozik, de a kagylók, például a garnélarák, a rák, a kagyló és a tintahal szerény mennyiségű n-3 zsírsavat és más tápanyagot is szállítanak. Magasabb fogyasztási szinteknél valószínűleg előnyök származnak, de a táplálkozással foglalkozó tudományos tanácsadó bizottság felülvizsgálatának idején (majdnem 10 évvel ezelőtt) a bizonyítékok nem voltak elegendőek a határozott következtetések levonásához. Ma már több tanulmány áll rendelkezésre, és pontosabb becslések lehetnek az előnyökről magasabb beviteli szintek mellett.

Általános következtetés

A bizonyítékok arra utalnak, hogy a halak étrendbe való felvétele számos egészségügyi előnnyel jár. Azt, hogy a hosszú láncú n-3 PUFA-k mennyiben járulnak hozzá a halfogyasztás ezen védőhatásához, még nem sikerült megállapítani, és a CVD elleni védelemben betöltött szerepük bizonyítékai némileg kevésbé következetesek a több évvel ezelőttihez képest. Valószínűleg a hal egyéb összetevői, például a szelén, a kálium, a D-vitamin vagy a B-vitaminok hozzájárulnak a pozitív egészségügyi hatásokhoz. Az Egyesült Királyság lakosságát ösztönözni kell az átlagos halfogyasztás növelésére. Azonban ezeknek a tanácsoknak figyelembe kell venniük a halellátás fenntarthatóságát annak biztosítása érdekében, hogy elegendő ellátást biztosítsanak a jövő generációi számára.