Különböző módszerek a combizom húzásának vagy szakadásának kezelésére

Nem sebészeti és sebészeti ajánlások

Erin Pereira, PT, DPT, igazgatósági tanúsítással rendelkezik az ortopédiai fizikoterápiában.

AndreyPopov/Getty Images

A combhajlító sérülések, például az erők és a könnyek, gyakoriak azokban a sportágakban, amelyek sok futást vagy erőteljes gyorsulást és lassítást igényelnek. A combizmok olyan izmok és inak csoportjából állnak, amelyek a láb hátsó részén a medence tövétől a sípcsontig nyúlnak. Míg elsődleges szerepük a térd meghajlítása, a combizmok is hozzájárulnak az alsó láb elfordulásához.

A combhajlító törzs olyan sérülésre utal, amelyben az izom vagy az ín kifeszült vagy elszakadt. A kevésbé súlyos törzseket gyakran "húzott combhajlatnak" nevezik. A combhajlító szakadás, más néven repedés, súlyosabb sérülést okoz.

Egyes combhajlító sérülések enyhék és javulnak a pihenés és az OTC fájdalomcsillapítókkal. Mások súlyosabbak, ezért műtétre és átfogó rehabilitációra lehet szükség.

A combhajlító sérülés tünetei

Az akut combhajlító sérülés általában hirtelen, éles fájdalmat okoz a comb hátsó részén, ami megállíthatja a közepes lépést. Bizonyos esetekben hallható "durranást" hallhat, vagy érezheti, ahogy a lába alólad enged. Krónikus combhajlító sérülés akkor fordulhat elő, ha a kezeletlen könny vagy törzs az idő múlásával súlyosbodik.

A sérülés bekövetkeztét követően gyakran képtelen lesz fájdalma nélkül hosszabbítani a térdét 30-40 foknál. Az akut sérüléseket szinte mindig görcsök, feszesség és gyengédség kísérik, akár azonnal, akár több óra múlva alakulnak ki. Szakadás esetén gyakran érezhet vagy láthat mélyedést, ahol a szakadás bekövetkezett. Jellemzően duzzanat és súlyos zúzódások következnek.

A combizom sérülésének okai

A legtöbb combhajlító sérülést az izmok túlterhelése okozza. Ide tartoznak a bicepsz femoris, a semitendinosus és a semimembranosus. Az izom túlterhelése akkor fordul elő, amikor az izom vagy meghaladja a határait, vagy hirtelen, túlzott súlyterheléssel provokálja.

A legtöbb törzs akkor fordul elő, amikor a combhajlító izmok egyszerre meghosszabbodnak és összehúzódnak (excentrikus összehúzódás néven ismertek). Ilyen például a sprintelés, amelynek során a hátsó láb kiegyenesedik, miközben hajlított lábujjakon előre hajtja magát.

Egyéb sérülések akkor fordulnak elő, amikor a combhajlítás túlterhelődik, amikor hirtelen energiával megemeli a súlyt. Az erőemelés az egyik ilyen példa.

A combhajlító sérülés kockázati tényezői:

A láb hosszának különbségei
A quadriceps (a comb elülső része) és a combhajlító izmok közötti egyensúlyhiány
Helytelen, vagy nincs bemelegítés edzés előtt
Izomfáradtság tevékenység közben
Gyenge rugalmasság
Gyenge izomerő
Túllépve a jelenlegi határaidon
Feszes csípőhajlítók
Gyenge gluteus izmok (fenék)

A combhajlító sérülések diagnosztizálása

A combhajlító sérüléseket általában a fájdalom helye és intenzitása, valamint a mozgás korlátozása alapján lehet diagnosztizálni. Legtöbben a comb hátsó részének közepén vagy közvetlenül a fenékizom alatt, az ín csonthoz való csatlakozási pontja közelében fordulnak elő.

A legtöbb esetben nincs szükség képalkotó vizsgálatokra a diagnózis megerősítéséhez. Előfordulhat azonban, hogy a súlyos sérüléseket mágneses rezonancia képalkotással (MRI) kell értékelni, amely a lágyrész sérülések vizualizálásának arany standardja. Alternatívaként az ultrahang kvalitatív értékelést nyújthat a sérülésről, valós időben megtekintve az izmokat és az inakat. A röntgensugarak ugyan hasznosak, de néha hiányozhatnak a kisebb könnyek is.

Az értékelés alapján a combhajlító sérülés az I., a II. Vagy a III.

I. fokú combhajlító sérülés

A térd hajlításának képessége
Kicsit észrevehető duzzanat
Izommerevség, fájdalom és szorítás
Normális járás és mozgástartomány, bár kellemetlenséggel

II. Fokozatú combhajlító sérülés

Érintett járás
Korlátozott mozgástartomány
Izomfájdalom, éles twingek és szorítás
Észrevehető duzzanat vagy véraláfutás
Fájdalom tapintással és a térd hajlításakor

III. Fokozatú combhajlító sérülés

Nehéz járás segítség nélkül
Észrevehető duzzanat és véraláfutás
Fájdalom pihenés közben, mozgás közben súlyosvá válik

A combhajlító sérülések kezelése

A combhajlító sérülés kezelése a tünetek súlyosságán alapul. A legsúlyosabb kivételével valamennyi kezelhető nem műtéti úton. Azoknak az índaganatoknak, amelyeknél az ín teljesen elhúzódott a csonttól, műtétre és átfogó rehabilitációs programra van szükség.

Nem sebészeti kezelések

A legtöbb akut combhajlító sérülés otthon kezelhető a RICE protokollal, amely magában foglalja:

R: Pihenjen, gyakran mankóval, nehogy bármilyen súly nehezedjen a lábára
én: Jég hideg borogatással csökkenti a fájdalmat és a gyulladást
C: Tömörítés kompressziós kötéssel a duzzanat csökkentése, a szöveti vérzés megelőzése és a könny további tágulásának elkerülése érdekében
E: A láb felemelkedik a szív fölött, hogy a vért elvezesse a lábtól, ezáltal csökkentve a fájdalmat és a duzzanatot

Súlyosabb sérülések esetén a térd merevítővel történő rögzítésre lehet szükség, hogy a lábát semleges helyzetben tartsa. A fájdalmat fájdalomcsillapítóval, például Tylenollal (acetaminofen) vagy nem szteroid gyulladáscsökkentővel (NSAID), például Advil (ibuprofen) vagy Aleve (naproxen) lehet kezelni.

Miután a sérülés stabilizálódott, és a fájdalom és a duzzanat alábbhagyott, meg lehet kezdeni a fizikoterápiát, gyengéd nyújtással, a mozgás tartományának helyreállításával, és erősítő gyakorlatokkal az izomtömeg és a teherbíró erő növelésére.

Sebészeti kezelés

A combhajlítás duzzanatai mindig műtétet igényelnek a törés visszahelyezéséhez. Az avulziók leggyakrabban a medence közelében fordulnak elő (proximális ín avulzió), bár a sípcsont közelében is előfordulhatnak (distalis ín avulzió).

Ha akut szakadás következik be, a sebész általában 72 órát vár, hogy a visszahúzódó izmok "ellazuljanak". Az ezen a ponton túli késleltetés általában nem tanácsos, mivel az izom kezd elpazarolni (atrófia) és kiterjedt hegesedést (fibrózis) alakíthat ki.

Az ín avulziójának javítása során a sebész visszahúzza a combhajlító izmokat az eredeti helyzetükbe, és elvágja az esetleges hegszöveteket a megrepedt végén. Ezután az ín kapcsokkal és/vagy öltésekkel visszarögzül a csonthoz. Ha maga az izom megreped, varratokat használnak a végek újracsatolásához anélkül, hogy a hossza túlságosan lerövidülne.

A műtét után mankókat és merevítőt kell használnia, hogy a lábát semleges helyzetben tartsa. A bőséges gyógyulás után megkezdődik a fizikoterápia és a rehabilitáció, amely 3-6 hónapig tart. Minden erőfeszítést megteszünk a fájdalom visszaszorítására rendszeres jégpótlás és OTC fájdalomcsillapítók segítségével. Szükség esetén erősebb NSAID-okat is fel lehet írni.

A combhajlító sérülés megelőzése

Mivel a combhajlító sérülések általában a sport és az atlétika során jelentkeznek, rutinszerű óvintézkedéseket kell tenni a tevékenységek előtt. A legfontosabb megelőzési tippek közül: