Hörgő asztma bemutatása elhízott gyermekeknél

Absztrakt

Bevezetés: Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt az asztma és az elhízás aránya a gyermekeknél.

Cél: A tanulmány célja az elhízás tüdőfunkcióra, asztma tünetekre és kontrollra gyakorolt hatásának vizsgálata volt asztmás gyermekeknél.

Anyagok és módszerek: 141 7-18 éves gyermek vett részt a vizsgálatban, és négy csoportba sorolták őket: 31 asztmás elhízott (AsOb), 47 asztmás, nem elhízott (As), 37 elhízott (Ob) és 26 nem asztmás, nem elhízott (CTR) . Az elhízást a bolgár gyermekek nemzeti referenciái alapján határozták meg életkor- és nemspecifikus BMI-érték alapján. 1 másodperc alatt kényszerített kilégzési térfogatot (FEV1), kényszerített vitális kapacitást (FVC), maximális kilégzési áramlást (PEF) és kényszerített kilégzési áramlást 25-75% -on (FEF 25-75%) alkalmaztunk a ventilációs funkció értékelésére.

Eredmények: Az összes mért paraméter átlagértékei a négy vizsgált csoportban referenciahatárokban maradtak. Az asztmás elhízott gyermekeknél (AsOb) statisztikai szignifikancia nélkül alacsonyabbak voltak a spirometriai tesztek átlagértékei, mint az asztmás, nem elhízott gyermekeknél (As). Hasonlóan hasonló összefüggést figyeltünk meg az elhízott csoport (Ob) és a kontrollcsoport (CTR) között. Az elhízott asztmás gyermekek több olyan exacerbációt tapasztaltak, amelyek béta-2 agonisták inhalációját igényelték, és nagyobb dózisú inhalációs kortikoszteroidokat (ICS) alkalmaztak, de a leukotrién módosító alkalmazásában nem volt különbség a nem elhízott asztmásokhoz képest.

Következtetés: Az elhízás negatívan befolyásolja a gyermekek asztmájának klinikai megjelenését, de az elhízással összefüggő tüdőfunkciós tesztekben nem találtunk jelentős változást.