Infantilis kólika: Van-e szerepe az étrendi beavatkozásoknak?

Absztrakt

Az infantilis kólika a kisgyermekkori viselkedési szindróma, amely ingerlékenységgel és sírással jár. Önállóan megoldódik, de jelentős szülői viszályokhoz vezethet. Az etiológia ismeretlen; azonban több kutató megvizsgálta a táplálkozás infantilis kólikára gyakorolt hatását. A csecsemők többsége számára úgy tűnik, hogy a táplálkozási beavatkozásoknak nincs előnyük az infantilis kólika szempontjából. A csecsemők kisebbségének azonban a tehéntejfehérje-allergia következtében kialakuló infantilis kólika tünetei jelentkezhetnek. Ezekben az esetekben a szoptatott csecsemők anyai hipoallergén étrendje és a palackban táplált csecsemők számára kiterjedten hidrolizált tápszer kólika megszűnését eredményezheti. A szójaalapú tápszerek vagy a laktáz terápia alkalmazásának nincs bizonyított szerepe az infantilis kólika kezelésében, és ezek a beavatkozások nem ajánlottak. Jelenleg nincs elegendő adat ahhoz, hogy ajánlást lehessen adni a probiotikumok infantilis kólikára gyakorolt hatásáról. Az infantilis kólika minden esetben fontos annak biztosítása, hogy elegendő szülői támogatás álljon rendelkezésre.

Önéletrajz

Les coliques du nourrisson sont un syndrome comportemental de la premier enfance qui s’associent à l’irritabilité et aux pleurs. Elles sont spontánément resolutives, mais peuvent entraîner d’importantes dissensions parentales. Même si on n’en connaît pas l’étiologie, plusieurs chercheurs ont examiné l’effet de l’alimentation sur les coliques du nourrisson. Pour la majorité des nourrissons, les interventions alimentaires semblent ne rien changer aux coliques. Függő, une minorité d’entre eux peuvent présenter des symptômes de coliques secondaires à une allergie aux protéines du lait de vache. Dans de tels cas, un régime hypoallergène pour la mère si le nourrisson est allaité et une prepartation fortement hydrolysée si le nourrisson est nourri au biberon peuvent résoudre les coliques. Le rôle des előkészületek à base de soja ou du traitement par laktáz n’est pas démontré pour la fee en charge des coliques du nourrisson, stb. Beavatkozások ne sont pas ajánlói. Pour l’instant, les données sont insuffisantes pour former une ajánló sur l’effet des probiotiques sur les coliques du nourrisson. Dans tous les cas de coliques du nourrisson, amely fontos szülői szülői elégedettség.

A funkcionális gyomor-bélrendszeri rendellenességek Róma III kritériuma szerint az infantilis kólika az alábbiak mindegyikét tartalmazza négy hónapnál fiatalabb csecsemőknél (1):

ingerlékenység, nyűg vagy sírás paroxizmái, amelyek nyilvánvaló ok nélkül indulnak és állnak le;

naponta legalább 3 órán át tartó epizódok, amelyek legalább egy héten legalább heti három napon át fordulnak elő; és

nincs kudarc a boldogulásért.

Míg az infantilis kólika etiológiája ismeretlen, az egészségügyi szakemberek gyakran próbálnak diétás beavatkozásokat tenni. Ez a cikk frissíti a Kanadai Gyermekgyógyászati Társaság korábbi gyakorlati pontját az étrendi módosítások szerepéről az infantilis kólikában.

HIPOALLERGÉNIKUS DIÉTÁK A SZoptatás Anyákban

Egy felmérés során Clifford és munkatársai (2) nem találtak összefüggést a kólika előfordulása és a táplálkozás forrása (anyatej vagy tápszer) között. Ezenkívül egy keresztezett vizsgálatban (3) 20 szoptató anya tehéntejből való kizárása nem csökkentette a kólikát.

Egy nem vak vizsgálatban (4) azonban a tehéntej kizárása a szoptató anya étrendjéből a 18 kismamától 13-ból kólika eltűnését eredményezte. Egy későbbi tanulmányban (5) 66 kólika-csecsemő szoptató anyja tehéntej-diétát kapott. A kólika 35 csecsemőben eltűnt, de 23-ban újból megjelent, miután a tehéntejet visszatették az anya étrendjébe. A 23 anya-csecsemőpár közül 16-on randomizált, kettős-vak keresztezett vizsgálatot (5) végeztek tehéntej-savófehérjével. A 10 elemzett csecsemő közül kilencen kólika mutatkozott az anyai tejsavó bevétele után. Hat csecsemő elvesztése az elemzésből és a sírási idők hiánya nem gyengítette a tanulmányt (6).

Hill és mtsai (7) 38 lombikban táplált és 77 szoptatott kólikás csecsemőnél vizsgálták a diéta változásának hatását. A palackban táplált csecsemőket véletlenszerűen osztották be kazein-hidrolizátum vagy standard tápszer befogadására. A szoptató anyákat véletlenszerűen kiosztották alacsony allergén étrendre (tej, tojás, búza és diómentes) vagy korlátlan étrendre. Kombinált elemzés szerint a distressz 39% -kal, illetve 16% -kal csökkent a hipoallergén és a kontroll étrendben részesülő csecsemőknél.

Egy másik randomizált, kontrollált vizsgálat (8) 90 kizárólag anyatejjel táplált, kólikában szenvedő csecsemőnél értékelte az anyai étrendből történő elimináció (tejtermék, szója, búza, tojás, földimogyoró, fa dió és hal) hatását. Egy hét elteltével lényegesen több válaszadó volt (25% -os vagy nagyobb csökkenés a sírás/fussiness időtartamában) az alacsony allergén csoportban (74% versus 37%), abszolút kockázatcsökkenés 37% (95% CI 18%) 56% -ig).

Megjegyzés

Néhány tanulmány kimutatta a kólika csökkenését, amikor a szoptató anyák hipoallergén étrendet fogyasztottak, bár ellentmondásos bizonyítékok vannak. A hipoallergén étrend anyai fogyasztása kis számú csecsemőnél csökkentheti a kólikát.

HIPOALLERGÉN KÉSZÍTMÉNYEK (EXTENZÍV HIDROLIZÁLT KAZEIN/TEJFEHÉR FEHÉRJE ÉS AMINOSAV ALAPJÁN) palackozott csecsemőknél

Huszonnégy kólikás csecsemőt, akik javítottak egy nagymértékben hidrolizált kazein formulán, véletlenszerűen osztottak be egy kettős-vak, placebo-kontrollos tejsavófehérje crossover vizsgálatba (9). Tizennyolc tejsavófehérjét és két placebót kapó csecsemő reagál kólikával. Négy nem reagált egyik beavatkozásra sem.

Egy randomizált, kettős-vak, többszörös keresztezéses vizsgálatban (10) a kólika csecsemők felváltva kaptak kazein-hidrolizátumot vagy standard tápszert négy napos időtartamokban. Az első képletváltással lényegesen kevesebb sírás és kólika társult a kazein-hidrolizátum formulához. A második változással kevesebb kólika társult a kazein-hidrolizátum formulához, de nem szignifikánsan kevesebb sírás. A harmadik változásnál nem volt szignifikáns különbség a képletek között. Ennek a vizsgálatnak a lemorzsolódása 47% volt, és a kezelésre irányuló szándék elemzést nem hajtották végre.

Jakobsson és munkatársai (11) véletlenszerűen 22 kólikás csecsemőt osztottak be a két kiterjedten hidrolizált kazein alapú tápszer egyikéhez. Tizenöt csecsemő fejezte be a vizsgálatot; mindannyian a sírás időtartamának és intenzitásának jelentős csökkenését tapasztalták. Ezenkívül 11 nő megnövekedett sírási idővel reagált szarvasmarha tejjel és tejsavófehérjével.

Lucassen és munkatársai (12) véletlenszerűen 43 kólikás csecsemőt osztottak be vagy alaposan hidrolizált tejsavóra, vagy standard tápszerre. A hidrolizátum formula a sírási idő 63 perc/nap csökkenésével járt.

Egy kontrollálatlan vizsgálatban Estep és Kulczycki (13) hat kólika csecsemőt etetett aminosav formulával. Minden csecsemő javult, a teljes sírás és nyűg ideje 45% -kal csökkent. Ezenkívül minden csecsemő fokozott kólikás viselkedést mutatott, amikor szarvasmarha-immunglobulin G-vel fertőztették.

Megjegyzés

A nagymértékben hidrolizált fehérjekészítmények csökkenthetik a kólikát néhány üveggel táplált csecsemőnél. Megjegyzendő, hogy a részben hidrolizált tápszerek nem hipoallergének (14), és a tehéntej fehérje allergia miatt nem használhatók kólika diétás kezelésére.

SZÓLIA ALAPÚ KÉSZÍTMÉNYEK PALackTAKAS CSecsemőknél

A tünetek remisszióját 70-ből (71%) tehéntej-tápszerrel táplált kólika-csecsemőből érték el, akiket szójatej-tápszerrel etettek (15). Mind az 50 csecsemő két egymást követő, nem vakított kihívás során fejlesztette ki a tüneteket.

Tehéntejet kapó 60 kórházi kólika-csecsemő közül tizenegy javult, ha szója tápszert tápláltak (16). A tünetek nem javultak 32 csecsemőnél, ha szója tápszert tápláltak, de eltűntek, amikor a csecsemőket kazein-hidrolizátum tápszerrel etették. A tehéntej kizárására reagáló 43 csecsemő közül 11 hat hónapos korára más tehéntejallergiát mutatott, öt pedig 16 hónaposan tehéntej-intoleráns maradt.

Egy randomizált keresztezett vizsgálatban (17), amelyben 19 kólikás csecsemő vett részt, a tünetek átlagos heti időtartama 8,5 óra volt, szemben a szója etetésével mért 18,7 órával, szemben a tehéntej-tápszerrel.

Megjegyzés

A szója tápszerek csökkenthetik a kólika tüneteit néhány üveggel táplált csecsemőnél. A szójakészítmények terápiás alkalmazása kólikában azonban nem ajánlott, mivel a szójafehérje csecsemőkorban gyakori allergén (9,18–23). 2008-ban az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (21) kijelentette, hogy „az izolált szójafehérje-alapú tápszerek rutinszerű használatának nincs bizonyított értéke az infantilis kólika vagy a fussiness megelőzésében vagy kezelésében”. 2009-ben a Kanadai Gyermekgyógyászati Társaság (24) kijelentette, hogy „az orvosoknak mérlegelniük kell a szójaalapú tápszerek használatának korlátozását azokra a csecsemőkre, akik galaktozémiában szenvednek, vagy azokra, akik kulturális vagy vallási okokból nem fogyaszthatnak tej alapú termékeket”.

A LAKTÁZKEZELÉS HATÁSA

Egy keresztezett vizsgálatban (25) nem figyeltek meg különbségeket a kólika tüneteinek időtartamában és súlyosságában 10 olyan csecsemő között, akiknek az etetését (anyatej vagy tehéntej-tápszer) nem kezelték vagy laktázzal kezelték. A 12 csecsemőt magában foglaló, placebo-kontrollos crossover vizsgálat (26) kimutatta, hogy a laktáz szoptatás előtti szedése nem volt hatással a kólikára. Egy kettős-vak vakkeresztes vizsgálatban 13 csecsemőt véletlenszerűen osztottak be arra, hogy egy hétig laktázt vagy placebót adtak a tápszerükhöz (27). A laktázkezelés 1,14 órával/nappal csökkentette a sírási időt a placebóhoz képest. Egy másik kettős-vak krosover vizsgálatban Kanabar és munkatársai (28) véletlenszerűen 53 csecsemőt rendeltek 10 nap laktázzal kezelt anyatejjel (vagy tápszerrel) vagy placebóval. A laktázzal kezelt csoport 26% -ában (95% CI 12,9% - 44,4%) a lehelet hidrogénszintje és a teljes sírási idő legalább 45% -kal csökkent. A maradék nem reagált a laktázra.

Megjegyzés

A bizonyítékok nem támasztják alá a laktáz alkalmazását a kólika kezelésében. Fontos hangsúlyozni, hogy a veleszületett laktázhiány ritka (29).

PROBIOTIKUMOK ÉS PREBIOTIKUMOK CSecsemőknél

Savino és munkatársai (30) véletlenszerűen 199 tápszerrel táplált kólikás csecsemőt osztottak be egy új tápszerbe, amely részben hidrolizált tejsavófehérjéket, alacsony laktózszintet és prebiotikus oligoszacharidokat tartalmaz (96 csecsemő), vagy egy szokásos tápszert és szimetikont (103 csecsemő). A 14. napon a síró epizódok átlagos (± SD) száma szignifikánsan alacsonyabb volt az új tápszert kapó csecsemőknél, összehasonlítva a szokásos tápszerrel (1,76 ± 1,60 versus 3,32 ± 2,06, P Hyman PE, Milla PJ, Benninga MA, Davidson GP, Fleisher DF, Taminiau J. Gyermekkori funkcionális emésztőrendszeri rendellenességek: Újszülött/kisgyermek. Gasztroenterológia. 2006; 130: 1519–26. [PubMed] [Google Scholar]