Iskolai reggeli átvétel és elhízás az amerikai ötödik és nyolcadik osztályosok körében

Nikkil Sudharsanan

Demográfia, Népességtudományi Központ, Pennsylvaniai Egyetem, Philadelphia

Sebastian Romano

Globális egészségügy, Rollins Közegészségügyi Iskola, Emory Egyetem, Atlanta, GA

Solveig A. Cunningham

Hubert Globális Egészségügyi Tanszék, Rollins Közegészségügyi Iskola, Emory Egyetem, Atlanta, GA

Absztrakt

Háttér

Az iskolai reggeli fogyasztása javíthatja a gyermekek táplálkozását, de az iskolai reggeli következményei a gyermekek súlyára továbbra sem tisztázottak.

Célkitűzés

A tanulmány célja annak meghatározása volt, hogy az iskolai reggeli elfogyasztása összefügg-e a gyermekek súlyának változásával az ötödik és a nyolcadik évfolyam között, és hogy az iskolai reggeli és az elhízás közötti kapcsolat változó-e a különböző társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező gyermekek esetében.

Tervezés

Ez az ötödik és nyolcadik osztályban megfigyelt gyermekek longitudinális vizsgálata volt.

Résztvevők

Az adatok a korai gyermekkori longitudinális vizsgálatból származnak, az 1998–1990-es óvodai osztályból, amely országosan reprezentatív leendő gyermekcsoport az Egyesült Államokban. Az analitikai minta 6495, ötödik és nyolcadik évfolyamon megkérdezett gyermekből állt.

Fő eredménymérő

A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ szokásos küszöbértékeit használták a gyermekek nem elhízott vagy elhízottként történő besorolásához a közvetlenül mért magasság és súly alapján.

Statisztikai elemzések

A különbség-különbség hajlandósági pontszám illesztését és a fix hatású logisztikai regressziós modelleket használtuk az iskolai reggeli befogadása és az ötödik és nyolcadik évfolyam közötti elhízás változása közötti kapcsolat megbecsülésére, a gyermek, a háztartás és az iskola jellemzői szerint.

Eredmények

Az iskolai reggeli nyugta nem járult együtt az ötödik és a nyolcadik évfolyam közötti elhízási állapot változásával a gyermekek számára (esélyarány = 1, 31; P = 0,129). A hajlam pontszám modellben az iskolai reggelik fogadása több mint kétszeresére növelte az elhízás esélyét (esélyhányados = 2,31; P = 0,0108) a szövetségi szegénységi küszöb alatti családok gyermekeinek összehasonlítva a hasonló társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező gyermekekkel, akik nem kaptak rendszeresen iskolai reggelit.

Következtetések

Az iskolai reggeli nyugta nem volt önállóan összefüggésben az elhízással a legtöbb gyermek esetében. Az ötödik osztályos iskolai reggeli fogadása összefüggésben lehet a szövetségi szegénységi küszöb alatti családok gyermekeinek az ötödik és a nyolcadik osztály közötti súlygyarapodásával, összehasonlítva a hasonló társadalmi-gazdasági helyzetű gyermekekkel, akik nem kaptak reggelit.

A gyermekkori elhízás az egyik legsürgetőbb egészségügyi probléma napjainkban, és összefüggésbe hozható a cukorbetegséggel és a szív- és érrendszeri betegségekkel. 1, 2 A legújabb becslések szerint az amerikai gyermekek 17% -a elhízott. 3 Az iskola kulcsfontosságú környezet a gyermekek számára, ahol sok, a testsúly szempontjából releváns magatartás alakul ki 4, és ahol a gyermekek átlagosan napi kalóriájuk 35% -át fogyasztják. 5 Ezért az iskolákban a jobb táplálkozást megkövetelő szabályozás ígéretes stratégiát kínál az amerikai gyermekek egészségének javítására. 6.

A reggeli elfogyasztása a jobb táplálkozáshoz társult. Az Egyesült Államokban végzett, 5-16 éves gyermekek országos szintű reprezentatív vizsgálata azt mutatta, hogy a reggelit fogyasztó gyermekek napi táplálékzsír-fogyasztása alacsonyabb volt, és a szérum C-vitamin- és foláttartalma egészségesebb volt, mint azoknál, akik nem ettek. 7 A reggeli fogyasztása az egészségesebb étkezési szokásokhoz is társult. Például egy, a kanadai Quebec-ben lévő óvodások egyik tanulmánya azt mutatta, hogy azok a gyerekek, akik hetente legalább egyszer kihagyták a reggelit, nagyobb ebédet, vacsorát és több harapnivalót ettek, mint azok, akik reggeliztek. 8 A reggeli elfogyasztása csökkentheti az egészségtelen súly kockázatát is. A quebeci óvodáskorú gyermekek egy másik tanulmánya arról számolt be, hogy a reggeli elfogyasztása csaknem megduplázta az elhízás esélyét 4,5 évesen. 9 A belga általános iskolások körében a reggelizés gyakorisága negatívan társult a testtömeg-index (BMI) z pontszámokkal. 10 Az amerikai tinédzserek körében a reggelizés gyakorisága negatívan összefügg a BMI-vel. 11.

A reggeli elfogyasztásának lehetséges előnyei ellenére a fiatalok továbbra is ezt az ételt hagyják ki leggyakrabban. 12 A reggeli felajánlása az iskolában javíthatja a táplálkozással kapcsolatos egészséget, mivel arra ösztönzi a gyermekeket, hogy rendszeresen reggelizzenek. Az Egyesült Államokban sok iskola kínál reggelit az Iskolai reggeli program (SBP) révén; A nyolcadikos gyerekek 72,2% -a részt vesz a résztvevő iskolákban (a szerzők számításai). Ennek ellenére nem minden iskola vesz részt az SBP-ben, sőt az SBP iskoláiban lévő gyerekek is vásárolhatnak és fogyaszthatnak reggelit az SBP programon kívül. 13 A mai napig három tanulmány vizsgálta az iskolai reggeli és a gyermekek súlya közötti kapcsolatot az Egyesült Államokban, és mindhárom az SBP-re koncentrált. A terjedelemben és az adatokban mutatkozó különbségek miatt e cikkek eredményei bizonytalanná teszik az iskolai reggeli elhízás elleni stratégiában rejlő lehetőségeit.

A jelenlegi tanulmány új bizonyítékot szolgáltat az iskolai reggeli és a gyermekek súlya közötti kapcsolatról. Bhattacharyával és munkatársaival 7, valamint Millimet és munkatársaival 15 szemben a gyermekek iskolai reggeli elnyerésére összpontosítunk, nem pedig az SBP elérhetőségére a gyermek iskolájában. A Gleason és Dodd 14, valamint Bhattacharya és munkatársai által talált keresztmetszeti asszociációkhoz hozzáadva longitudinális adatokat használtunk a súly időbeli változásának vizsgálatához és a gyermekek közötti megfigyelhetetlen különbségek kiigazításához. Ez a tanulmány a legfrissebb adatokat is használja, mint az előző három cikk, és az idősebb gyermekekre összpontosít, abban az életkorban, amikor a gyermekek növekvő étkezési autonómiával rendelkeznek, és nagyobb valószínűséggel hagyják ki a reggelit. 16,17 Az ECLS-K segítségével e vizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy az iskolai reggeli nyugta összefüggésben áll-e a gyermekek súlyának változásával az ötödik és a nyolcadik évfolyam között.

Mód

Az ECLS-K 18 adatai egy országosan reprezentatív, többlépcsős valószínűségi minta azokból a gyermekekből, akiket 1998-ban óvodaként kérdeztek meg, majd a nyolcadik osztály végéig követtek. 19 A tanulmány adatai az adatgyűjtés 6. és 7. hullámából származnak, amikor a gyerekek az ötödik és a nyolcadik osztályba jártak, és tartalmazzák az összes gyermeket, akiknek érvényes információi vannak az iskolai reggeli átvételéről, a BMI-ről, az életkorról, a nemről és a fajról/etnikumról.

A gyermekek magasságát és súlyát hullámonként kétszer mérték képzett értékelők, és átlagolták a pontos mérés biztosítása érdekében. Ehhez az elemzéshez minden gyermek BMI z pontszámát kiszámolták és a gyermek korának és nemének 2000-es Betegségellenőrzési és Megelőzési Növekedési Referencia-populációjához igazították. 20 Az ötödik és a nyolcadik évfolyamon két dikotóm mutatót hoztak létre arra vonatkozóan, hogy a gyermek elhízott-e. A Centers for Disease Control and Prevention cut-off-okat arra használták, hogy a gyermekeket elhízottnak (≥95. percentilis) vagy elhízottnak minősítsék. Az alacsony testsúlyú, a túlsúlyos és az egészséges testsúlyú gyermekeket nem elhízottak közé sorolták. Az elsődleges függő változó az elhízás állapotának változása volt a két évfolyam között. Az eredmények konzisztensek, ha a BMI z pontszám lineáris mértékét és a túlsúlyos vagy elhízott (≥85. percentilis) dichotóm mutatóját alkalmazzák.

A szülőknek feltett következő ECLS-K kérdés alapján: „Az elmúlt öt napban (gyermek) az iskolában hány iskolai reggelit kapott (kapott)?” - az iskola reggeli átvételének dichotóm mutatója jött létre, ha egy gyermek minden iskolai reggelit kapott az elmúlt héten. Alternatív elemzésekben az iskolai reggelik rendelkezésre állásának mérését alkalmazták egy dichotóm mutatóval, amely egyenlő azzal, ha a szülők igennel válaszolnak a kérdésre: „A (gyermek) iskola kínál-e reggelit diákjainak?” Az ECLS-K nem kérdezi meg a szülőket, hogy a kapott reggeli az SBP-n keresztül történt-e, de a reggelit kapó gyermekek 96% -a SBP-vel járt iskolába (szerzők számításai).

A többváltozós modelleket a következő gyermek-, háztartási- és iskolai jellemzőkhöz igazították, amelyek mind a súly, mind a reggeli fogyasztásával összefüggésben lehetnek: szex; faj/etnikum (nem spanyol fehér, nem spanyol fekete, spanyol és nem spanyol ázsiai/egyéb faj); életkor (9,2–10,9, 11–11,4 és 11,5–13,8 év); napok száma az elmúlt héten, amikor a gyermek gyakorolt ≥20 percet (0–7); családi társadalmi-gazdasági helyzet (SES) ötödik (0–5); vajon a gyermek családja a szövetségi szegénységi küszöb alatt volt-e (0/1); hogy a gyermek szülei házasok voltak-e (0/1); hogy a gyermek édesanyja teljes munkaidőben (0/1), részmunkaidőben (0/1) vagy munkanélküli (0/1) volt-e; a család által egy tipikus héten elfogyasztott reggelik és vacsorák száma (mindkettő 0 és 7 között mozog); iskolatípus (állami/magán); népszámlálási régió (középnyugat, dél, északkelet, nyugat); és urbanisztika (nagy/közepes méretű város; nagy/közepes méretű külváros és nagyváros; kisváros/vidék). A családi SES-kvintiliseket az ECLS-K-ban hozták létre az apa/férfi gyám oktatásának, az anya/női gyám oktatásának, az apa/férfi gyám foglalkozásának, az anya/női gyám foglalkozásának és a háztartás jövedelmének összesítésével.

Az ötödik és nyolcadik osztályú hullámokról szóló iskolai reggeli átvételéről 7304 gyermekből 809 gyermeket esett ki, mivel hiányoztak ezek a kovariánsok, 6495 gyermek analitikai mintájára (88,9%).

Leíró statisztikákat számoltunk ki a súlyállapot és az iskolai reggeli nyugta alapján. A kétváltozós asszociációkat két mintateszt segítségével tesztelték, hogy megállapítsák, melyik gyermek, háztartás és iskola jellemzői különböztek szignifikánsan az iskolai reggelit kapó és nem kapott gyermekek között. Mivel ezen jellemzők közül sok mind az iskolai reggeli bevételéhez, mind az elhízáshoz kapcsolódhat, többváltozós modelleket használtak annak meghatározására, hogy az iskolai reggeli bevétele összefügg-e az elhízással, a megfigyelt jellemzőktől elzavarva.

A gyermekek közötti megfigyelt különbségek mellett az iskolai reggeli bevétele és az elhízás közötti összefüggéseket is befolyásolhatja a nem megfigyelt szelekció. Például az iskolai reggelit kapó gyermekek nagyobb valószínűséggel alacsony SES-családokból származnak, és rossz az általános étrendjük, ezért az iskolai reggeli és az elhízás közötti megfigyelt összefüggések oka lehet az iskolai reggelit kapó gyermekek nem megfigyelt jellemzői. A nem megfigyelt szelekció részrehajlásának csökkentésére irányuló erőteljes megközelítés az, hogy a longitudinális adatokat felhasználva megkülönböztetjük a nem megfigyelt időinvariáns jellemzőket az iskolai reggelit fogyasztó és nem kapott gyermekek között. Ezt a megközelítést két analitikai stratégián keresztül alkalmazták: a hajlam pontszám-egyeztetés és a fix hatású logisztikai regresszió.