Az étkezés szabályai Japánban, a cipőtől a szójaszószig

A Japánból visszatérő kulináris izgalmak gyakran szívesen átadják az újonnan megszerzett élelmiszer-ismereteket.

És nem akarják vesztegetni az időt a mainstream zsákmányok, például sashimi, miso, tofu és savanyúságok, vagy akár a tisztességtelenül rosszindulatú natto (viszkózus, büdös szójabab) beszélgetésével. Bensőségesen részletesen leírják a konyhával való legkalandosabb találkozásaikat. „Shirako (hal milt)? Ó, íze olyan, mint a tenger gyümölcsei chowder (szünet a reakcióra). Különösen finom ponzuval (citrusos szója) öntve, vagy a legfinomabb Shizuoka wasabi gyökér pasztájával felpötyögve, óramutató járásával megegyező körökben őrölve egy kézműves cápabőr reszelőn. "

Vékonyan burkolt dicsekvés közben közömbösen vonják meg a vállukat, miután jelentős jeneket költenek, kockáztatva az életet vagy a maradandó idegkárosodást a fugu „lehengerlő” ízén - a potenciálisan halálos pufferhalon -, és szeretetet vallhatnak a shiokara reggelijéről. - erjesztett tengeri csiga belek - felhős, ánizsos árnyalatú szakéval lemossák.

Sok utazó, amikor a látogatás legfőbb okairól kérdeznek, azt mondja, hogy „az ételért való”. De ez az egydimenziós válasz csupán a jellegzetes íz, a kultúra, a vendéglátás és az illemtan összetett térképét foglalja magában. Itt van egy útmutató a navigáláshoz:

MIKOR NEM MEGRENDELNI RAMENET

Mielőtt átmerülne az első észlelt noren (az étterem bejáratánál lévő függöny), fontos megjegyezni, hogy néhány kivételtől eltekintve a japán szakácsok inkább egy adott ételre specializálódtak, és évtizedek alatt tökéletesítették mesterségüket. Ne is gondoljon arra, hogy rament rendeljen egy sushi étteremben, vagy fordítva, és ha az üdvözlő füleken egy angolna vagy ló absztrakt grafikája van, akkor valószínűleg nem kínálnak semmit a vegánok. Míg sok nemzeti étel könnyen elérhető országszerte, végtelen regionális változatok és finomságok csábítják Önt, és ahogy Rie Shirakata, a Cathay Pacific értékesítési koordinátora kifejti: „A japán étkezési kultúra szoros kapcsolatban áll a helyi termékekkel és az évszakokkal, így különlegességekkel az ételek gyakran csak az év korlátozott időszakában és bizonyos helyeken kaphatók - próbálj ki mindent. ”

Alison Roberts-Brown, aki két évtizedig Tokióban élt, mielőtt visszatért Sydney-be, hogy képviselje a tokiói metropolita kormányt és a kiotói turisztikai testületeket, elismeri, hogy a legnehezebb a hazajövetelnél az étel volt. „A Tokióban való étkezés nem annyira luxus, mint inkább életmód. Az apartmanban alszik, az étterem pedig az étkezőjében található. Az igényes helyi lakosság azt jelenti, hogy a látogatók élvezhetik a kiválóságot és a hihetetlen választékot. ”

A hagyományos vagy más csúcskategóriás helyszíneket rendszeresen elvarázsolják a bájos külvárosokba vagy nem valószínű sávokba. De rengeteg megfizethető éttermet, bárot és élelmiszerboltot talál a vasútállomások körül (és alatt), vagy bevásárlóközpontokban és áruházakban, amelyek általában több emeletet szentelnek az étkezésnek.

Brett Walsh, az ANA (All Nippon Airways) országvezetője folyamatosan csodálkozik azon, hogy olyan könnyű remek ételeket találni 10–15 dollárért, és hogy az étterem személyzete „mindig olyan udvarias és pontos - annak ellenére, hogy nincs borravaló!”

VISELKEDJ

Az étkezési kultúrát körülvevő szépség, rituálék és illemtan Japánban akaratlanul is tojáshéj aknatáblát hozhat létre a vendéglő és az étkező számára. A lehetséges foodie faux pas gyakran aggasztja az utazókat, akik szeretnék elkerülni, hogy zavart okozzanak maguknak vagy vendéglátóiknak, de Alison Roberts-Brown szerint a japánok nem fognak kijavítani. "Túl udvariasak és kedvesek, és nem akarják, hogy ostobának tűnjön."

Az éttermek többsége rendkívüli erőfeszítéseket tesz annak biztosítására, hogy az étkező a lehető legjobb élményt élvezze, sőt megjósolja, hogy ez miként alakulhat ki az Omotenashi néven ismert japán vendéglátás formájában. Annak kockázata, hogy nem nyújtja a végső szolgáltatást, annyira tele van, hogy időnként elfordulhat egy nem beszélő japán ember - bár ez durván tűnhet, ez teljes egészében a házigazda félelmétől, a félreértéstől és az alulteljesítéstől függ.

Figyelmes étkezőnek lenni Japánban azzal kezdődik, hogy szem előtt tartja a kellemetlenebb baklövéseket. Harry Sargant, az InsideJapan Tours speciális utazási társaságtól azt tanácsolja, hogy az étkezési helyekre való belépés előtt ellenőrizze, szükséges-e cipő eltávolítás. Használja az oshibori-t - az étkezés kezdetén kapott nedves törülközőt -, hogy törölje meg a kezét, de ne az arcát, ha ízléses ízületben van. "Soha ne dugja pálcikáját egy tál rizsbe, és ha közös ételeket oszt, akkor lenyűgözi a helyi lakosságot azzal, hogy megfordítja az evőpálcikákat, hogy az ételt a saját tányérjára helyezze."

Roberts-Brown hozzáteszi: „Az asztalnál sem szabad csapkodni, mutogatni vagy megszúrni az ételeket, és ha elkészült, helyezze őket szépen össze”. Nagy tippje azonban, hogy könnyedén menjen a szójaszószhoz. - Különösen, ha sushit eszünk; csak nagyon kis mennyiséget öntsön a kijelölt edénybe. ” Lauren Scharf, a kanazawai székhelyű japán turisztikai tanácsadó egyetért azzal, hogy arra kéri az embereket, hogy ismerkedjenek meg más kimondatlan szabályokkal, különösen, ha a omakase-ról van szó (hagyja meg a szakács stílusú sushit).

„A Wasabit már minden darabra pontos mennyiségben alkalmazzák, ezért ne készítsen pasztát a szójaedénybe. Nemcsak finom, ha az ujjaival eszik, hanem ajánlott is. Húzza meg hüvelykujjával és középső ujjával a rizs oldalait, és mutatóujjával tartsa enyhén a halat. Fordítsa meg, mártsa be a hal csak a sarkát a szójaba, és egye meg egészben - ne harapjon félbe! És lépést tartani; tiszteletlen a darabok felhalmozódásának engedélyezése. Nyugtázza a szakácsot, rendszeresen kommentálja, ha csak mosolyogva vagy lelkesen bólogat. "

A Depachika, az áruházak alagsori éttermei az ínyencek elvitelének menedékei, köztük nagyon tisztességes sushi és sashimi. De ne feledje, hogy a járás közbeni étkezést udvariatlannak tartják. Fogjon magának egy parkot, vagy térjen vissza a szállodába egy szobai piknikre.

KYOTO VS OSAKA

Kiotóban vagy Oszakában egy szünet alkalmat kínál az étkezési spektrum drámai ellentéteinek megismerésére. Harry Sargant szerint a Kansai ételeknek alapvetően két formája van: „Tiszta és finom ínyenc ételek Kiotóban, valamint pépes és piszkos, a bordákhoz ragaszkodó utcai ételek Oszakában. Természetesen nem lehet elfelejteni a marhahúst sem Kobén!

Ha odaér a golyósvonattal, Rie Shirakata az ekiben kipróbálását javasolja. Ezek a vonaton vagy peronon értékesített bento dobozok tele vannak helyi drágakövekkel.

Oszaka és Hirosima egyaránt híres kiadós "tetszik-tetszik" okonomijjak palacsintáiról, és szelíd rivalizálás van a kettő között. Hirosimában az összetevőket, beleértve a tojásos tésztát, a rácsra rakják, és a palacsintát gyakran tojással főzik. Oszaka előnyben részesített stílusa mindent összekever a főzés előtt, beleértve a reszelt yam-ot és a dashit is.

Mike Syapp szerint a Viking Cruises részéről - amely több japán útvonalat és ételközpontú parti kirándulásokat kínál - ez a megfizethető alapanyag inkább étkezési esemény, mint étel.

„Üljön le a bárba, miközben a szakács vastag, palacsinta méretű tésztát épít káposztával, tempuramorzsával, gyömbérrel, sertéshússal és garnélával, vagy az Ön által választott hozzávalókkal, amelyeket összekevernek, megsütnek és fellángolnak. A tetején sós szósz, majonéz és bonito pehely található, amelyek táncolnak a melegben. "

CSINÁLD MEG A LECKÉT

Mielőtt elhagyná otthonát, bővítse a japán ételkultúrát John Frederick Ashburne és Robbie Swinnerton ételírók cikkeinek elolvasásával. Michael Booth Sushi and Beyond című könyve humoros bevezetés az elsősök számára, a Kyoto Journal élelmiszeripari kérdései pedig a legjobb szellemi ételpornót kínálják. Nézzen olyan filmeket, mint a Tampopo és a Jiro Dush of Sushi, Adam Liaw Destination Flavor Japan című filmjének ismétlésével, és David Chang vagy a néhai Anthony Bourdain releváns sorozat-epizódjaival.

FÉL ÚT TALÁLKOZÓ

Senki sem fogja megítélni, ha egy hamburgerre vagy tésztatálára vágyik-e, miután néhány napig a hitelességbe merítette az ízét. Valójában Yoshoku, egy népszerű „átjáró-konyha”, ravaszul asszimilálja a japán és a külföldi hatásokat, hogy olyan kényelmi ételeket eredményezzen, mint az Omuraisu (zamatos omlettbe csomagolt sós rizs, sok tetszetős öntet választékkal) vagy krémes Korokke (krokett) rákkal, kukorica vagy burgonya. A japánok mesterei a konyhák kölcsönzésének és az övéknek való elkészítésüknek; a gazdag francia ételeket varázslatosan könnyedséggel csókolják meg, anélkül, hogy feláldoznák az ízt, és az olasz ételeket az őshonos umami okos beépítése fokozza. Egy japán üzletlánc hamburgere (itt nézzük meg a Freshness Burgert!) Végtelenül finomabb lesz, mint amire számítani lehetett. Pizza? Ragaszkodjon a fatüzelésű klasszikusokhoz, kivéve, ha a majonéz, az avokádó és a sózott pollen ikra kombinációja vonzó. A kenyér, sütemény és sütemény butikok termékenyek és magasztosak. Rie Shirakata szerint Japán tiszta ég az édesszájúak számára. „A japánok azt mondják, hogy„ betsubara! ”, Ami azt jelenti, hogy készek vagyunk„ második gyomrunkat ”édességekhez használni. Még miután jóllakok, van helyem desszertnek. ”

11 ELHAGYHATATLAN TAPASZTALATOK

1. Érintetlen sashimi vagy sushi, amelyet egy mester faragott egy hivatalos pultnál vagy egy tengerparti piacon. A legjobb régiók Tokió, Hokkaido és Kanazawa.

2. A Yakitori (grillezett, rúdon rántott) mámorító illata, amelyet szeretettel mázolnak édes szója-redukcióval vagy Wagyu marhahússal, és bosszantóan jó mellékhatásai, az Yakiniku grillezett hús ízületein az asztallapon sistergenek.

3. A tempura pultnál ülve felfal minden elegáns falatot, ahogy a szakács bemutatja.

4. A Tonkotsu ramen elcsábítása Fukuoka egyik híres szabadtéri éttermében, amelyet yatai néven ismernek, vagy végigjárja az ország számtalan kiadását a shoyu (szója), shio (só) és miso ramen területén. Mindig adj hozzá egy oldal fokhagymás gyozát.

5. Legeltetés grillezett tenger gyümölcseivel, karaagéval (sült csirke), kreatív zöldségételekkel és regionális sake-kel egy rusztikus Izakaya éttermében.

6. A Hokkaido hóvihar idején aromás leves curry kortyolgatása tápláló csirkével és zöldségekkel megrakva, valamint megrendelésre méretezett hő.

7. Pörkölt szezám őrlése tonkatsu szószhoz, amikor arra vár, hogy egy zamatos, morzsolt sertés karaj landoljon.

8. Barátkozni egy forró nabe (húsok, tenger gyümölcsei és zöldségek forró edénye) körül, a tészta vagy a rizs befejezéséről.

9. Kanál áthúzása még mindig meleg, kézzel készített tofuban a Shojin ryori-ra, a veg buddhista zen buddhista stílusra szakosodott éttermekben.

10. Nézem, ahogy egy szakács felkészül, és élvezheti Japán legformálisabb étkezési élményét, a Kaisekit. Körülbelül 12 étel, gyönyörűen bemutatott, a legjobb minőségű alapanyagokból készült ételeket szolgálnak fel antik vagy kézműves edényeken, mindegyik tanfolyam az évszak vagy a kulturális ünnep történetét meséli el.

11. Egy egyszerű tál rizs. Vagy nem. teába vagy dashiba öntve Ochazuke-nak hívják. A Donburi egy mély rizstál, amelyen bármilyen különféle összetevő található, de hívjuk Kaisendonnak, ha luxus tengeri ételekkel van tele Hokkaidóban. A Tamagokake-gohan (TKG) az alkímia, amely akkor fordul elő, amikor a forró rizst nyers tojással és fűszerezett szójával keverik.

KÉZIKÖZTETŐ FELTÉTELEK:

Irrashiaimase: Üdvözöljük! hallani fogja, hogy belép egy étterembe

Sumimasen: elnézést! Felkelti a pincér figyelmét

Nomimono wa ?: mit szólnál egy italhoz? ezt megkérdezik, mielőtt ételt rendelne

Itadakimasu: megbecsülés - mielőtt enni kezdene

Oishii/Oishikatta: finom étkezés közben/után

Betsu-betsu: külön fizet

Gochisousama deshita: elismerés a szakács/csapat erőfeszítéseiért (induláskor)