Jóslás: Tény, szépirodalom és fantázia

A jóslást évezredek óta gyakorolják. Az emberek mindig is vágyakoztak arra, hogy megtudják, mit tartogat számunkra a jövő. Ki ne akarna bepillantást nyerni - még csak néhány pillanatra is - a kozmikus tervbe, hogy megnézzük, gazdagságban vagy romokban rejlik-e a sorsunk?

Jóslás nevetéssel és macskákkal

A jövő megjóslásának állítólagos módszerei közül néhány egyszerűen furcsa. A gelomancia például magában foglalja a hisztérikus nevetés (sőt állati zajok) figyelmes meghallgatását a jövőre vonatkozó nyomok megismerésére. Akik bűntudatot gyakoroltak, azt állították, hogy macskák megfigyelésével tudják a jövőt; mindenki tudja, hogy az utadon keresztező fekete macska balszerencsét jósol, de tudtad, hogy a tüsszögés egy macska módja az eső előrejelzésére? [Visszaszámlálás: 13 halloweeni babona és hagyomány magyarázata]

Az állatbarátok nem fognak lelkesedni érte, de az ókorban alkalmazott népszerű jövendőmondási módszer, az úgynevezett bántalmazás megkövetelte, hogy valaki vágjon fel egy nemrégiben lemészárolt állatot, és húzza belét a földre, hogy lássa, nem képeznek-e a véres belek olyan szimbólumokat, amelyek értelmezhető az eljövendő dolgok jelzőjeként.

Numerológia, frenológia és tenyérjóslás

Sokan úgy gondolják, hogy egy személy neve (vagy akár hány betű van a névben) fontos nyomokat ad arra, hogy mi lesz a jövőjükben. A jóslás egyik formája szerint a koponya dudorai nemcsak az egyén személyiségét, hanem a jövõjét is pontosan megjósolhatják. A frenológia ezen "tudománya" nem volt furcsa, fringe hit, ehelyett vadul népszerű még az 1800-as években jól képzett amerikaiak és európaiak körében is.

Sok száz régóta hiteltelen (és magától értetődően abszurd) jóslási módszer létezik. Sok hasonlóan valószínűtlen technikát alkalmaznak manapság, beleértve a numerológiát, a tealevelek olvasását, a tarotkártyák konzultációját és az egyén tenyérén lévő vonalak vizsgálatát.

Álomértelmezés

Évezredek óta az álmokat általánosságban a jövendőmondás eszközének tekintik, és virágzó házipar létezik könyvekkel, DVD-kkel és jósokkal, akik azt állítják, hogy álmaid tolmácsolásával istenítik a jövődet. Például a padlásról való álmodozás azt jelenti, hogy megújít egy fontos barátságot, és a dióról való álmodozás azt jelzi, hogy veszteségeket és pénzügyi tönkremeneteleket tartogatnak. (Ha többször arról álmodozik, hogy diót eszik egy padlással egy fontos barátjával, miközben pénzt veszít, akkor érdemes terápiát keresnie.)

A jóslás pszichológiája

Bármilyen formában is készül a jövendőmondás, az alapfolyamat ugyanaz: jelentés keresése véletlenszerű mintákban és jelenségekben. Néhány lényegében véletlenszerű esemény figyelhető meg a természetben (állati hangok jönnek létre, az álmok rögzülnek), vagy bekövetkezik (a tealeveleket keverik, a kártyákat összekeverik), és az emberek alaposan megvizsgálják az eredményeket, és megpróbálják értelmüket adni. Az emberi agy nagyon jól képes megtalálni (vagy létrehozni) a jelentést, még akkor is, ha ilyen nincs, például véletlenszerű mintákban. Ezért látják az emberek az arcokat és más képeket felhőkben, Rorschach-foltokban és kávéfoltokban. Ez a pareidolia nevű jelenség a pszichológiában jól ismert.

A jóslás érvényessége

Működik ezek a jövendőmondó eszközök? Sajnos nem, és nem nehéz tesztelni. A jósok nem tudták megjósolni a 2001. szeptember 11-i támadásokat, a közelmúlt globális gazdasági összeomlását, a 2011-es japán cunamit és nukleáris összeomlást, és számtalan más fontos világeseményt, amelyek ártatlan életeket mentettek volna meg, ha pontosan megjósolják őket.

A legnyilvánvalóbb probléma az, hogy a különböző jóslási módszerek inkonzisztens és ellentmondásos jóslatokkal diszkreditálják egymást (és önmagukat). A válaszok nem csak módszerenként változnak, de ugyanazon jelekkel folytatott konzultációk között is változnak. Két tarot kártya vagy tealevél olvasás percenként, ugyanazon személynek ugyanazt a választ kell kitalálnia, de pontosan nem.

Tegyük fel például, hogy valaki tudni akarja, hogy a következő 10 évben Párizsba költözik-e, vagy a jelenlegi elnököt újraválasztják-e a következő ciklusra. Ha ezek a jövendőmondási módszerek bármelyike működött, akkor mindegyiknek ugyanazt a választ kell adnia; Nem számít, hogy kérsz-e pszichéslátogatót, olvastál tarot-kártyákat, vagy egy marék virágszirmot szórsz a földre, és útmutatást keresel. A válaszok mindegyikének egyformának kell lennie, mivel vagy Ön Párizsba költözik, vagy nem költözik el, és az elnököt vagy megválasztják, vagy nem választják meg. Ehelyett a válaszok gyakran nem jobbak, mint a véletlen (ami ezekben a példákban egyébként 50/50). Ugyanez az oka annak, hogy egy személy 10 különböző pszichésszel konzultálhat, és 10 különböző választ kaphat a jövővel kapcsolatban. Ha ezek a jövendőmondási módszerek annyira esendők és ingatagok, miért kell őket egyáltalán használni?

Ez egy másik kérdést is felvet: Ha valamelyik módszer valóban működne, miért lenne ilyen sok? Miért ne ragaszkodna egy bevált, megbízható módszerhez, ahelyett, hogy szó szerint több száz más jóslási eszközt tervezne? Ha a tealevelek olvasása tudományosan bizonyítottan pontosabb módja a jövő megjóslásának, mint például a kristályok nézegetése vagy a tarot megkérdezése, akkor az emberek természetesen a működő módszert alkalmaznák. Ehelyett minden jövendőmondási módszer egyformán érvényes (vagy érvénytelen), mert mind ugyanazon a hibás előfeltevésen alapul, hogy a jelentés véletlenszerű jelenségekbe való olvasása megjósolja a sorsot.

Sok jóslással foglalkozó könyv is elismeri, hogy a technikák megbízhatatlanok; A "A szerencse teljes könyve" előtagú "Megjegyzés az Olvasónak" szövege a következő: "Amikor vagyonának bármilyen jóslási módszerrel történő megismerésére törekszünk, a kapott eredményeket jelzésként kell tekinteni arra, hogy mi történhet, és nem szabad elfogadni meggyőző bizonyíték arra, hogy mi fog történni. "

Szabad akarat kontra determinizmus

Sokan, akik hisznek a jövendőmondásban, nem veszik észre, hogy ha igazuk van, akkor megválaszolták a filozófia egyik alapvető kérdését, a szabad akarat és a determinizmus kérdését. A legtöbben inkább azt hinnék, hogy saját maguk irányítják cselekedeteiket és maguk döntenek az életben; de bárki képessége a jövő megismerésére tévesnek bizonyítja őket. Vagy van "jövő", amelyet meg kell ismerni (vagy legalább bepillantani a tudásba) - és ezért a jövőnk előre meghatározott, vagy a jövő megismerhetetlen és bizonytalan. Logikailag nem lehet irányítani saját sorsát, ha a jövő megismerhető.

Nem kell konzultálnia egy pszichés vagy jósnővel, hogy előálljon egy lehetséges, lehetséges elképzelés valamiről, ami történhet vagy nem. Ezt bárki megteheti; ha tudni akarod, történhet-e valami jó vagy rossz veled - a magas, sötét idegennel való találkozástól a repülőgép-balesetben elesetten át a lottónyereményig - a válasz mindig igen. Ha tudni akarja, hogy ezek a dolgok történnek-e veletek, a jövő - mint mindig - bizonytalan marad.