Las Curanderas: Hagyományos gyógyítók Új-Mexikóban

Napkeltekor Új-Mexikó északkeleti részén felhők húzódnak, mint az istenek, akik a Mora-völgyet, a Sangrede Cristo-hegység keleti oldalán található termékeny földterületet figyelik. A völgyben élnek a régió spanyol gyarmatosítóinak leszármazottai, akiknek társadalmi, kulturális és vallási öröksége évszázadok óta fenntartja utódaikat. Ennek az örökségnek egy része magában foglalja a curanderizmot, egy gyógyító gyakorlatot, amely hitre, tapasztalatra és a növények négy évszázad alatt felhalmozott ismeretére épül.

A kultúrák keveredése

A korai spanyol gyarmati időszakban (1598–1821) a Comanche Nation törzsei táboroztak itt, vadakra vadásztak és rajtaütéseket terveztek a hegyek nyugati oldalán lévő spanyol településeken. A XVIII. Század folyamán a Mora-völgy az Alföld kapujaként szolgált a Santa Cruz és a Taos körzetből származó hispán cibolérók számára, akik bivalyvadászatra mentek, és comancheróknak, akik kereskedelmi expedíciókat folytattak a nomád indián törzsekkel.

A kiváló gazdálkodási kilátásokat kínáló termékeny föld ellenére a Mora-völgy a XIX. Századig rendezetlen maradt a spanyol gyarmatosítók heves konfliktusai miatt, Pueblo indián szövetségeseikkel, valamint a Jicarilla Apache, Navajo, Ute, Comanche és más törzsek között.

A Comanche Nation-tal, a síkság uraival folytatott kapcsolatok javulása 1786-ban arra ösztönözte a truchasi, las trampasi, Santa Cruzi és taosi spanyolok egy csoportját, hogy lépjék át a Sangre de Cristost a Truchas-csúcs és a Jicarita-hegy közelében, és ereszkedjenek le a Mora-völgybe. 1816-ra két közösséget hoztak létre, San Antonio-t, ma Cleveland néven, és a Santa Gertrudist, ma Mora néven. A völgyben és környékén más közösségek is felbukkantak: La Cueva (A barlang), Agua Negra (Fekete víz), Llano del Coyote (Coyote Prairie), Golondrinas (Fecskék) és Buena Vista (Pleasant View). (A spanyol hagyományok szerint a telepesek védőszentekről, tereptárgyakról vagy a környező tájról nevezték el közösségeiket.) A század végére Új-Mexikó egész északkeleti részén rendeződött.

Az újonnan érkezők öntözött telkeken folytattak gazdálkodást, kis állatállományok nevelését és egyéb hagyományokat, köztük a curanderizmust, amelyet napjainkban bizonyos mértékig gyakorolnak Új-Mexikóban és Colorado déli részén az első telepesek leszármazottai.

Gabrielita, la curandera

A Mora-völgy alsó végén található a Buena Vista, amelyet a környező hegyekre és síkságokra nyíló panorámás kilátásáról neveztek el. A falu, minden térképen jelöletlen, Gabrielita Pino, Új-Mexikó egyik legismertebb curanderájának otthona. Kilencvenegy évesen az állam legrégebbi gyakorlója lehet a népi gyógyításnak.

A Curanderismo négy különlegességet tartalmaz, kezdve a yerberával (gyógynövény), folytatva a partera (szülésznő), sobadora (népi csontkovács) és a curandera espiritual (spirituális gyógyító) alkalmazásával, akik imádságot és rituálét alkalmaznak, és a curanderák közül a legkevesebb. Egyes gyakorlók csak egy területre szakosodtak, de valamennyien éltek valamilyen gyógynövényes gyógymóddal. Bármi legyen is a gyakorlat, a legtöbb ember mindezeket a népi gyógyítókat curanderának nevezi. Néhány férfi kurandóként, sobadore-ként vagy spirituális gyógyítóként is tevékenykedett, de hagyományosan ezeket a szerepeket a nők számára fenntartották.

Gabrielita ötvözte gyakorlatában a yerbera, a sobadora és a partera specialitásait, de kora miatt ma elsősorban gyógynövény és népi csontkovács. A legtöbb más curanderához hasonlóan ő is úgy véli, hogy a gyógynövények és gyógyító képességei mindenekelőtt Isten ajándékai, mégis, mint más curanderák, tanítványként is szolgált egy idősebb családtag számára. Gabrielita esetében mentora a nagymamája, a Mora-völgyben kuranderként jól ismert Jacintita Ortega de Mares volt, aki őt és öccsét, Eloy-t nevelték fel, miután édesanyjuk meghalt Eloy születése során. Gyermekkorában Gabrielita segített nagymamájának, és gyorsan megtanulta a gyógynövények azonosítását. Segítségével nagymamájának és az általa készített pályázatok szoros megfigyelésének köszönhetően vette fel a curanderizmust.

Gabrielita tizenöt évesen ment férjhez, apósától megtanulta a masszázs gyakorlatát, és népi csontkovács lett. Az évek során elegendő tudást szerzett a gyógynövényekről ahhoz, hogy gyógynövényként és végül engedéllyel rendelkező szülésznőként gyakoroljon. A népi gyógyítással kapcsolatos ismereteinek köszönhetően curandera totálnak számított.

Valahányszor a betegek a segítségét kérik, Gabrielita beszél velük, fizikai vizsgálatot végez, tanácsolja őket, és orvosságot készít az otthon tartott sok gyógynövényből, gyökérből és növényből. 5 dollárnál ritkábban számít fel, és ha a betegnek nincs pénze, akkor sem követel semmit. Néha a betegek zöldségeket, csirkéket, húst vagy más elismerő jeleket adnak neki.

Ahhoz, hogy készletezze a curandera készletét, Gabrielita szed néhány házhoz közeli gyógynövényt; másokat drog- és egészséges élelmiszerboltokban vásárol; néhányat elhoznak hozzá. Fiatalabb korában sok időt töltött a földeken, gyógynövényeket gyűjtve. Minden év augusztus 12-én kezdte aratását, csakúgy, mint nagymamája és más curanderák, akik ezen a napon részt vettek a misén, és néha körmenetben sétáltak a szentekkel, és imádkoztak, hogy Isten megáldja a gyógynövényeket szedés előtt. "Vallási, szellemi kapcsolat van a mai napig" - mondja Gabrielita. "Augusztus 12. a Boldogság napja, vagy ahogy a régiek mondták."

Egyik látogatásom alkalmával Gabrielita előveszi a curandera készletét, amelyet a leggyakrabban használt huszonhárom gyógynövénnyel és gyökérrel töltöttek meg. Miközben egyesével rájuk néz, címkékből vagy emlékezetből mondja el a nevüket, és gyorsan elmondja, mire jóak. - Altamisa (hegyi bögre), ezt választja a magasabb hegyekben; jó nátha, láz és gyomor esetén. A Coyaye (kígyó seprű) nagyon jó a nőknek a szülés és az életváltás során. A Malvas (mályva) jó a torokfájásra és kiválóan segít a nőknek az utószülésben. Az Añil del muerto (aranyfű) nagyon jó nyílt sebek és sebek esetén a bőrön. Ez jót tesz a beleknek, fekélyeknek és aranyereknek is. A Cota (Navajo vagy Hopi tea) kiválóan alkalmazható a vesék és a húgyutak számára, és mindenhol megtalálható. Jobb íze van, mint a kávénak! Az Oshá (osha) segít enyhíteni a gyomorgörcsöket. ”

Miután leírta mind a huszonhárom gyógynövényt, Gabrielita szünetet tart, majd folytatja: „Cada taisio tiene su virtud.” („Mindegyik gyógymódnak megvan az erénye.”) Ezután beleegyezik abba, hogy megmutassa, hogyan készíti el a több, mint ötven éve alkalmazott számos gyógymód egyikét. Elővesz egy nagy, lapos követ és manót (őrlőkő), majd kiválasztja azokat a gyógynövényeket, gyökereket, fűszereket és kenőanyagokat, amelyek a mal aire (rossz szél vagy levegő) kezelésére szolgálnak.

Az ebben az állapotban szenvedő emberek fejfájást és néha hánynak a hideg levegőnek való kitettség után. Gabrielita megállapította, hogy a ruda (rue) gyökér és a mexicano (natív dohány) ütés enyhíti a problémát. A rue gyökér- és dohányleveleket a lapos kőre helyezve módszeresen felporolja őket a mano-val. Hozzáad őrölt fahéjat, szerecsendiót és egy csipet sót, és újra őröl. Miután egy darab nejlonharisnyát egy tálhoz erősített, kezével átvilágítja rajta az őrölt gyógynövényeket. A finom por a tál aljára szűrődik, és a durva anyagot eltávolítja a ruháról, néhány részecskét a torkán dörzsöl és némán imádkozik, ahogy nagymamája tette előtte. Áhítatosan vallásos, Gabrielita imádkozik védőszentjéhez, Santa Ritához, és segítségét kéri a beteg gyógyításában. Miután a port még egyszer ledarálta és kiszűrte, vazelint, olívaolajat vagy sertészsírot dörzsöl a páciens homlokára, vattacsomóval felemeli a tálból a barna készítményt, és a zsíros helyen megkeneti. A megkönnyebbülés közel van.

Gabrielita mal aire elleni gyógymódja 1 dollár/teáskanál, elég ahhoz, hogy „legalább fedezze a fahéj és a szerecsendió vásárlását” - mondja mosolyogva. "Az unokáim folyamatosan bejönnek, és azt kérdezik:" Hol van a medicina del aire? "

Ha mindannyian egyszerre jönnének, háziasszonya lenne: tizenkilenc gyermeke nyolcvan unokát, hetven dédunokát és harmincöt dédunokát hozott létre. Ezenkívül Gabrielitának tizenhét fivére és nővére van apja második házasságából.

A curanderismo jövője

Gabrielita hosszú élete és mély ismeretei a curanderizmussal egy sabia (bölcs) helyzetbe emelték. Először 1980-ban beszéltem az egyik osztályommal, így az egyetemisták jobban megismerhették a népi gyógyulást és az azt kísérő történelmet, kultúrát és örökséget. Azóta más emberek, köztük Virginia Alaniz, meghívták, hogy vegyen részt a laikus közösség, valamint a szakemberek számára tartott előadásokon és workshopokon.

Virginia, aki évek óta tanítványa volt Gabrielitának, New Mexico állam engedéllyel rendelkező pszichoterapeutája. Gabrielita nagyon boldog, hogy Virginia megtanulta és segít neki. - Mivel a családomban senki sem fejezte ki érdeklődését a kurandera válása iránt, örülök, hogy Virginia kifejezte vágyát. Ha jó médica voltam, akkor még jobb lesz. ”

Virginia, aki szintén Santa Fe-ben tanul a keleti orvoslás engedéllyel rendelkező doktorává, valamint az akupunktúra és a gyógynövénygyógyászat gyakorlása miatt, aggódik, hogy a hagyományos gyógyító gyakorlatok hanyatlanak a szankciók és a tudományos orvosi szakma követelményei miatt. Amit ez a szakma elveszítene, azt mondja, hogy szeretettel beszél az általa szeretett és tisztelt curanderáról, ez egy olyan hagyomány, amely ötvözi a hitet, a megértést, a tapasztalatot és a múlthoz való kapcsolódás érzetét.

"Gabrielita a gyógyulási folyamatot nem csupán alapvető beszélgetés útján, hanem beszélgetés útján kezdi meg" - mondja Virginia. "Mielőtt a gyógymóddal foglalkozna, eljut az ügyhöz - ez a fontos szerep, amelyet hagyományos curanderaként játszott."

Megbeszélés, előkészítés, kezelés

A curanderáknak időbe telik, mire alapos megbeszéléseket folytatnak pácienseikkel, mielőtt javaslatot tesznek a gyógymódra. Balra fent Gabrielita leírja a mal aire (hideg levegő hatásának kitett betegség) kezelését, amelyet a homlokára alkalmaz. Számos gyógynövényes kezelést készít az itt látható őrlőkövével vagy manójával, és curandera készletét gyógynövényekkel tölti fel, amelyeket másoktól vásárol, vagy másoktól kap. Ismeri és tiszteletben tartja minden alkalmazott gyógynövény történetét.

Gabrielita curandera készletét

Kuranderként Gabrielita Pino a 400 év során átadott tapasztalatokra és tudásra támaszkodik. Gyógynövényeinek egy része őseivel érkezett Új-Mexikóba, akik 1598-ban érkeztek az első spanyol gyarmatosítókkal. Másokat Mexikóból vezettek be. De mindez beépült azokba a növényi gyógyító gyakorlatokba, amelyeket a mai Új-Mexikóban élő őslakos amerikaiak használnak.

Az alábbiakban Gabrielita kedvenc gyógynövényeit és használatát ismertetjük. A lista azonban nem az önkezelés előmozdítását szolgálja; további információkért forduljon egészségügyi szolgáltatójához.

Alhucema

(Levendula - Lavandula spp.)
A legtöbb spanyol háztartásban található levendulateát a szülés fájdalmának és a csecsemő kólikájának enyhítésére szedik. Kellemes italként is inni. Ezt a mediterrán gyógynövényt valószínűleg az első spanyol telepesek hozták Új-Mexikóba.

Altamisa

(Mountain Mugwort — Artemisia franserioides)
Ennek az ezüstös gyógynövénynek a keserű teáját használják a megfázás és az influenza enyhítésére, a gyomor lerakására és a láz csökkentésére. Gyógyászati felhasználását valószínűleg a pueblo indiánok vették át.

Añil del muerto

(Aranyfű - Verbesina encelioides)
Miután fenyőgyantából készült szappannal lemosta az érintett területet, Gabrielita olívaolajjal kevert, finomra őrölt leveleket nyitott sebekre vagy sebekre helyez. Puncs mexicano-val (natív dohány) keverve aranyér esetén jó. Az aranyfű levelekből álló tea felhasználható fekélyek, gyomor és bél rendellenességek kezelésére.

(Navaho vagy hopi tea - Thelesperma megapotamicum)
Ez az őshonos növény jó a gyomor, a vesék és a húgyúti betegségek kezelésére, és finom meleg vagy hideg ital, különösen mentával tálalva.

Coyaye/Escoba de la víbora

(Csörgőkígyóseprű - Gutierrezia sarothrae)
A csörgőkígyó-seprű főzettel ellátott fürdő jót tesz a bőrnek, és enyhíti az ízületi gyulladás fájdalmát, csakúgy, mint a tea kis mennyiségű gyógynövénye. A teát csecsemőkólika és gyomorfájás kezelésére, valamint szülés utáni menstruációs problémák kezelésére is alkalmazzák.

Halhatatlan

(Antilop szarvak - Asclepias asperula)
Ezt a gyógynövényt teának írják fel a vajúdási fájdalmak enyhítésére, valamint a légzési és szívbetegségek kezelésére. Mivel a porított gyökér belélegzése tüsszentést vált ki és megnyitja az orrjáratokat, orrmelléküreg-fertőzések kezelésére szolgál.

Malvas

(Mályva - Malva neglecta)
Gabrielita ennek a gyógynövénynek az ősidők óta nyugtató tulajdonságairól ismert leveleinek forralásával készített teát használja a bőrirritációra és az újszülöttek lemosására az utószülés eltávolítása után. A torok belsejében porított száraz leveleket is alkalmaz a duzzadt mirigyek kezelésére.

Maravilla

(Vad négy óra - Mirabilis multiflora)
Kis gyökérdarabokat rágnak az étvágy csökkentése és a fogyás elősegítése érdekében. A porított gyökeret vazelinnel, olívaolajjal vagy zsírral keverjük össze, és gyulladt ízületekre alkalmazzuk.

(Rue - Ruta graveolens)
A leveleket olívaolajban áztatják, majd kinyomják. Néhány csepp olajat a fül belsejébe helyezünk a fülfájás enyhítésére. Levelekből készült rue teát lehet venni a fülcsengés kezelésére. A szárított gyökér Gabrielita mal aire-re való felkészülésének fő összetevője.

Anselmo F. Arellano történelem, nyelvek és irodalom doktorátust szerzett az albuquerque-i Új-Mexikói Egyetemen, ahol a Regionális Kutatások Központjának programigazgatója. Joe Coca fotós, akinek otthona és stúdiója a kolorádói Fort Collins-ban található.

További olvasmány

Los Remedios – Michael Moore hagyományos gyógynövényes gyógymódjai. Santa Fe, Új-Mexikó: Red Crane Books, 1990.