A szédülés és egyensúlyhiány nem vestibularis okai

Körülbelül minden negyedik ember szédül. Bár az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, különféle okok miatt fordulhat elő. A vestibularis rendellenességben szenvedők más okok miatt szédülést is tapasztalhatnak. Az alábbiakban felsoroljuk a szédülés lehetséges nem vestibularis okait. Ha szédülés tüneteit tapasztalja, fontos, hogy szakképzett egészségügyi szakemberhez forduljon, hogy megtudja a tünetek okát, valamint tanácsot, kezelést és szükség esetén szakorvoshoz fordulást.

A gyógyszerek mellékhatásai

Egyes gyógyszerek mellékhatásként a szédülést sorolják fel. Ha négynél többféle gyógyszert szed, ez szédülést is okozhat, és növelheti az elesés kockázatát.

Stressz, fáradtság és koncentráció

Ha különösen stresszesnek, szorongónak, dühösnek vagy félőnek érzi magát, a pulzus megnő és a légzése felgyorsul, amikor a vér az izmokba pumpálódik. Ennek mellékhatása, hogy rosszul érezheti magát vagy szédülhet, mivel a túl gyors légzés (hiperventiláció) miatt túl sok oxigént vesz fel, ami szédülést okozhat. Ha fáradt vagy olyan dolgokat csinál, amelyeken gondolkodnia kell, ez befolyásolhatja az egyensúlyt.

Öregedés

Körülbelül minden ötödik 60 évnél idősebb embert érint szédülés és egyensúlyhiány. Ahogy az emberek öregszenek, az a testrész, amely segíti az egyensúly fenntartását, pl. az izmok, a szemek és a vestibularis rendszer a belső fülben kevésbé működnek. A rossz fényben történő látás nehézzé válhat, és állandó bizonytalanság érezheti magát. A szédülés azonban nem jellemző önmagában az életkorral összefüggő változásokból, és nagyobb valószínűséggel fordul elő rendellenességben szenvedőknél vagy a gyógyszeres kezelés mellékhatásaként.

Korlátozott véráramlás az agyban

A szédülés és a bizonytalanság olyan állapotok következménye is lehet, amelyek átmenetileg csökkentik az agy véráramlását. Ezek a feltételek a következők:

Alacsony vérnyomás felállás után

A poszturális vagy ortosztatikus hipotenzió olyan állapot, amelyben a vérnyomása rövid időre csökken, amikor ülve vagy fekve gyorsan feláll, hányingert, szédülést, bizonytalanságot vagy áramszünetet okozva. Ez gyakori, és dehidratáció, túl sokáig álló helyzet, túl forróság és nem elegendő vagy rendszeres étkezés okozhatja (hipoglikémia).

Alacsony vérnyomás étkezés után

Az étkezés utáni hipotenzió olyan állapot, amelyben étkezés után (különösen egy nagy, magas szénhidráttartalmú étkezés után) a test nem kompenzálja az emésztőrendszerében megnövekedett véráramlást, szédülést, bizonytalanságot vagy áramszünetet okozva.

Osteoarthritis

Az ízületek károsodását és duzzanatát okozó állapot. Ha a nyaki ízületek érintettek, az agy véráramlása korlátozódhat, ami átfordításkor átmeneti szédülést okozhat.

Érelmeszesedés

A zsírlerakódások és a koleszterin felhalmozódása miatt az artériák keményekké és keskenyebbé válnak, csökkentve az agy véráramlását, ami szédülést okozhat. Az érelmeszesedést magas vérnyomás, cukorbetegség és egészségtelen életmód okozhatja, és szívbetegséghez, szélütéshez és vérrögökhöz vezethet.

Neurológiai betegségek

A szédülés és bizonytalanság az egyensúly koordináló agyi területeinek károsodásának következménye is lehet, pl. SM-ben, stroke-ban, Parkinson-kórban vagy agydaganatokban szenvedőknél.

Testmozgás hiánya

A rendszeres testmozgás fontos a rugalmasság és az erő fenntartása érdekében, ami segíthet az egyensúlyban. Minél erősebbek és hajlékonyabbak az izmok és az ízületek, annál jobb lesz a teste, hogy megbirkózzon a különböző felületekkel, és egyensúlyban tartsa Önt.