Nem toxikus multinoduláris golyva

Főbb elszámolt dokumentumok:

Cibas ES, Ali SZ. A 2017-es Bethesda rendszer a pajzsmirigy citopatológia jelentésére. Pajzsmirigy. 2017. november; 27 (11): 1341-1346. doi: 10.1089/thy.2017.0500. PubMed PMID: 29091573.

Definíció és etiológia

Nem toxikus multinoduláris golyva (MNG) a pajzsmirigy olyan betegsége, amelyet a pajzsmirigy csomóinak jelenléte jellemez (domináns fokális szerkezeti elváltozások) a pajzsmirigy biokémiai rendellenességei nélkül. A nem toxikus MNG etiológiája multifaktoriális, a fontos tényezők közé tartozik többek között a jódhiány (kezdetben egyszerű golyvaként nyilvánul meg), genetikai hajlam, goitrogének, ionizáló sugárzásnak való kitettség és a pajzsmirigy-gyulladás kórtörténete.

A golyva a megnagyobbodott pajzsmirigy. A fizikális vizsgálat méretének vagy az ultrahangvizsgálattal mért térfogat pontos határértéke ellentmondásos és nehéz megadni, figyelembe véve az életkor, nem és a különböző populációból származó betegek jódhiányának várható eltéréseit.

A egyszerű golyva strukturális echográfiai rendellenességek nélküli megnagyobbodott pajzsmirigyre utal, amely leggyakrabban a gyermekek és serdülők jódhiánya miatt alakul ki. Kockázati tényező a felnőttek MNG kialakulásában. A szubternális golyva megnagyobbodott pajzsmirigy, amelynek pajzsmirigy-térfogatának több mint egyharmada a nyaki rés felső margója alatt helyezkedik el. A kompressziós tünetek kialakulásáig nem diagnosztizálható.

A nem toxikus golyva euthyroidos betegek golyvája. Euthyroid állapot a pajzsmirigy normális működésére utal, anamnézisben és klinikai vizsgálatokban nincs rendellenes lelet, amelyet a pajzsmirigyhormon-tesztek normál eredményei is megerősítettek.

An esetleges pajzsmirigy góc olyan klinikailag nem gyanús csomó, amelyet más klinikai okokból végzett képalkotó vizsgálat során azonosítanak.

Klinikai jellemzők és természettudományi top

A nontoxikus golyva lassan fejlődik, és évekig diagnosztizálatlan marad; nem kíséri a pajzsmirigy biokémiai rendellenességei. A megnagyobbodott pajzsmirigy noduláris hipertrófiával nyilvánvalóvá válhat a megnövekedett nyakkerületen és látható aszimmetriáján keresztül. Ritka esetekben dyspnoe, köhögés vagy dysphagia jelentkezhet, amely a szomszédos szövetek nagy vagy retrosternális golyva által történő összenyomásából ered.

1. Laboratóriumi tesztek: A szérum pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) szintjét általában a biokémiai pajzsmirigy-rendellenességek kizárása céljából érik el; a normális eredmények általában kizárják a pajzsmirigy rendellenes működését anélkül, hogy meg kellene határozni a szabad pajzsmirigyhormon szintjét.

3. Finomtű aspirációs biopszia (FNB) és citológiai vizsgálat rendkívül hasznos technika a pajzsmirigy csomók értékelésében. Segít irányítani a klinikai kezelést és felmérni a műtét szükségességét. Az egyik leggyakrabban használt citológiai jelentéstételi osztályozás a Bethesda osztályozás; 6 diagnosztikai kategóriája van (5.6-1. táblázat). Az FNB lehetővé teszi a papilláris pajzsmirigyrák citológiai diagnózisát, de nem különbözteti meg a jóindulatú elváltozásokat (hiperplasztikus csomó, pajzsmirigy-gyulladás vagy follikuláris adenoma [nonmalignus neoplazma]) a rosszindulatú follikuláris carcinomától, ahol csak a műtéti minták szövettani vizsgálata döntő. Ezért a „follikuláris neoplazma” diagnózisát felváltotta a „follicularis neoplazmára gyanús” és a megfelelő oxifil variáns. Az aspirátum molekuláris vizsgálata, ha rendelkezésre áll, jobb osztályozást és kockázat előrejelzést tesz lehetővé.

A pajzsmirigy-csomó FNB-jére utaló jelek (de nem kizárólag):

1) Bármely méretű csomó gyanús nyaki lymphadenopathia jelenlétével klinikailag vagy képalkotó vizsgálatokkal.

2)> 1 cm-es csomó ultrahang funkciókkal, amelyek a rosszindulatú daganatok magas kockázatával járnak.

3) 18 F-fluorodeoxi-glükóz-pozitron emissziós tomográfia (FDG-PET) aviditású csomó.

A pajzsmirigy csomópontjának jellemzői, amelyek a rosszindulatú daganat magas kockázatával járnak:

1) Klinikai: Worrisome klinikai lymphadenopathia, gyorsan növekvő csomóméret, rekedtség (a gége idegbénulása miatt), ismeretlen elsődleges elváltozásból származó metasztázisok, korábbi nyaki vagy mellkasi besugárzás, pajzsmirigyrák családi kórtörténete, FDG-PET életkor - a pajzsmirigy-csomók nagyobb valószínűséggel rosszindulatúnak kell lennie, mint az FDG-PET – negatív pajzsmirigy csomók (a vizsgálatot általában más okokból végzik).

A nem toxikus MNG diagnosztikai kritériumai:

1) Legalább 1 klinikailag nyilvánvaló pajzsmirigycsomó (a pajzsmirigy teljes térfogatától függetlenül) vagy megnagyobbodott pajzsmirigy ultrahangvizsgálaton, az echogén struktúra elváltozásainak fokális rendellenességeivel> 1 cm átmérőjű.

2) Normális szérum TSH szint.

Utóvizsgálatok a pajzsmirigyrák kizárására

Az FNB-t minden MNG esetében figyelembe kell venni. Az FNB elvégzésére szolgáló csomók kiválasztásának kritériumai klinikai és ultrahang jellemzőkön alapulnak (lásd fent). Több csomóval rendelkező betegeknél mindegyik csomót függetlenül kell értékelni.

2. Ha a kezdeti FNB-eredmény „meghatározatlan jelentőségű follikuláris elváltozást” jelez, ismételje meg az FNB-t 3–12 hónappal a rosszindulatú daganat klinikai gyanújának mértékétől függően.

Az egyéni kezelési módok előnyei és hátrányai: 5.6-2. Táblázat.

A pajzsmirigy csomók műtéti megközelítése ajánlott kezelési módként azokban az esetekben, amikor a klinikai értékelés (ultrahang jellemzők, FNB) magas rosszindulatú daganat kockázatát mutatja. Ezenkívül a műtét diagnosztikai és kezelési módként egyaránt ajánlható, ha a klinikai értékelés rosszindulatú daganatra utal. Jóindulatú csomók esetén a műtét elvégezhető a kompressziós tünetek hátterében vagy kozmetikai problémák esetén.

Jelzések:

1) A „rosszindulatú” vagy a „rosszindulatú daganat gyanúja” góc citológiai diagnózisa (5.6-1. Táblázat) a pajzsmirigyrák gyanúját vagy annak kizárására vonatkozó adatok hiányát jelzi (abszolút javallat). A „gyanús az oxifil neoplazmára” diagnózis 15-20% -os rákkockázattal jár, és fontos indikáció lehet a műtét számára. A „follikuláris neoplazmára gyanús” diagnózis relatív javallat a műtétre, mivel a rák kockázata igen

5% (a döntést eseti alapon hozzák meg, a csomó méretétől és a kockázati tényezők jelenlététől függően; a műtét kötelező a 4 cm átmérőjű csomókban).

2) Nagy golyva, ami légutak összenyomódását okozza.

3) Retrosternális golyva (függetlenül a légutak összenyomódásától).

Nem műtéti kezelés lehet fontolóra venni olyan esetekben, amikor az FNB eredményei és a klinikai jellemzők sem utalnak pajzsmirigyrákra (5.6-2. Táblázat).