Nyírfa szurok készítése

A Pitch a viszkózus folyadékok, például a kátrány és a bitumen gyűjtőneve, amelyek szobahőmérsékleten szilárdnak tűnnek. Forralással szurokból készíthetünk kátrányt.
Régiónkban régiónkban nyírfakéregből lövöldöznek: kátrányolajból, kátrányból és szurokból.
Ezeket a termékeket ragasztóként, nyírkátrányolajat használják gyógyírként pl. sampon és kenőcs pehely ellen, pataápolás, mint impregnáló, pl. a bőr talp vízállóvá tételéhez.

szurok

A Bradfordi Egyetemen rágásnyomok és fognyomok találhatók a régi kátrányon és szurok morzsákon. Lehet, hogy gyógynövényekkel keverve hasonló (gyógyhatású?) Gumit használtak.

A koppenhágai egyetem 5700 éves rágható kátrányt vizsgált meg egy nyírból. Ez a rágógumi DNS-t tartalmazott, egy fiatal nő az új kőkorszakból, valószínűleg sötét bőrű, barna hajú és kék szemű. A balti-tengeri dán szigetről, Lollandról, Syltholmról érkezett. Nemrégiben mogyorót és vadkacsát evett. És tejtermék nélkül: laktóz-intoleráns volt. (A neandervölgyiek is voltak, és sok felnőtt válik belőle.)

A nyírkátrányt azért rághatták le, hogy az elég meleg és alakítható legyen szerszámok készítéséhez (javításhoz), a fogfájás vagy más betegségek enyhítésére, fogtisztító, éhségelnyelő vagy egyszerűen rágógumi.

A nyírfa szurok idősebb, mint a Homo Sapiens. A neandervölgyiek a jégkorszakban éltek, ahol jelenleg az Északi-tenger található. A közép-bulgáriai Batsjo Kirocave (1970 óta feltárva) 46 000 évvel ezelőtt korai megállóhely volt az első modern ember számára, aki Afrikából és Délnyugat-Ázsiából Európába utazott. A Homo sapiens 50 000 és 39 000 évvel ezelőtt fokozatosan kiszorította a neandervölgyieket.

A Hága melletti Zandmotor strandján kőkátrányszerű anyaggal kovakő szerszámot kotrottak. A nyírfa szurok előállítására szolgáló komplexum 50 000 éves! Campitellóban (Olaszország) még 200 000 éves szurokmaradványok is voltak!

A nyírmagasság készítése a nyírfakéreg száraz lepárlása. Ez azt jelenti, hogy a kérget oxigénhiányos állapotban 340 és (valószínűleg 370 és 420) közötti hőmérsékletre kell melegíteni. Ráadásul a hangmagasság és 340 fok alatt nem történik átalakulás. Amikor az oxigén hozzáfér, a kéreg megég.
Todt Haupt azt vizsgálta, hogy nyers apró nyírfadarabokat nyertek-e a földi gödörben, forró köveket rakva, nyírfa kéregrétegekkel tarkítva. Ha a csomagot nyírfakéreg zöld levelekbe burkolta, nem volt elveszett szurok. A sziklákon vagy a gödörben utána nem találtak szuroknyomokat.

A svájci Kuno Moser kis mennyiségű szurkot készített azzal, hogy nyírfaágakat fektetett egy izzó szénágy alá. Ezután a hangmagasságot megkarcolhatta a fa.

Tegyen egy gödörbe nagy, lapos köveket egy három cm vastag aprított nyírfakéreg rétegre, amelyet nagy kéregdarabbal (homoktól és szennyeződésektől védve) és 3 cm homokréteggel borítanak (hő, égés és oxigénellátás ellen). ). Bő egy órát forró tűzzel fűtve őket. A szurok a kőre rakódik.

Egyetlen szinte zárt edényben vagy kis agyagkemencében is lehetséges. Először fehér páraként távozik a párolgó vízből a kéregből. Ezt követően a füst sárgává válik, jellegzetes nyírfa szagú szaggal. Tizenöt percig a megfelelő hőmérsékleten a kéreg átalakul.

A kátrány kivonására szolgáló kettős edényes módszer a leghatékonyabb.
A hűvös alsó edényben biztonságosan áramló nyírolajat nyírfaforrá forralhatjuk.

(Nyírfa gallyakból seprűt, gyümölcslé bort, kéreg papírlapokat írtak, kéregtekercsek gyertyákként, kéregcsészék. Sokoldalú fa.)