Oldószerek és emulgeálószerek (toxicitás)

, DVM, MVSc, PhD, DABT, FACT, FACN, FATS, Toxikológiai Tanszék, Breathitt Állatorvosi Központ, Murray Állami Egyetem

Oldószerekre és emulgeálószerekre van szükség a legtöbb folyékony rovarölő készítményben. Általában alacsony toxicitásuk van, de a kőolajtermékekhez hasonlóan (amelyek sokak vannak), ezeket is mérgezés lehetséges okainak kell tekinteni. Peszticidekkel történő közvetlen kezelés esetén az emulgeálásnak alaposnak kell lennie, átlagos cseppmérete 5 mikron (lehetőleg kisebb), különben túlzott mennyiségek ragaszkodhatnak a kezelt állatokhoz. A kezelést a kőolajtermék-mérgezéshez hasonlóan kell elvégezni (lásd: Kőolajtermék-mérgezés).

Aceton:

A GI irritációja, a narkózis, valamint a vese- és májkárosodás az acetonmérgezés fő jele. A kezelés gyomormosásból, oxigénből és alacsony zsírtartalmú étrendből áll. További támogató kezelés adható a klinikai tünetek enyhítésére.

Izopropil-alkohol:

Az izopropil-alkohol-mérgezés jelei a GI-fájdalom, görcsök, hányás, hasmenés és a központi idegrendszer depressziója (szédülés, kábulat, kóma és légzési bénulás okozta halál). A máj és a vesék reverzibilisen érintettek. Dehidráció és tüdőgyulladás léphet fel. A kezelés emetikumokból, gyomormosásból, tejből, oxigénből és mesterséges lélegeztetésből áll.

Metanol:

A metanol-mérgezés tipikus jelei közé tartozik az émelygés, hányás, gyomorfájdalom, reflexes túlzott izgatottság, opisthotonosok, görcsök, fix pupillák és akut perifériás neuritis. Nagy túladagolás vaksághoz vezethet. A toxikus hatások részben magának az alkoholnak, részben pedig az oxidációja során keletkező hangyasavnak köszönhetők. A kezelésnek tartalmaznia kell a hányáscsökkentőket (apomorfin), majd gyomormosást 4% -os nátrium-hidrogén-karbonáttal, sóoldatos hashajtót, oxigénterápiát, IV-es nátrium-hidrogén-karbonát-oldatot és fájdalomcsillapítókat; a prognózis azonban gyenge. Az intenzív és tartós lúgosítás a kezelés fő eleme. Az etanol lassítja a metanol oxidációját, és kiegészítő terápiaként adható.