Orális allergiás szindróma

A szájüregi allergiás szindróma (OAS), amelyet az oropharyngealis régióra korlátozódó tünetek (viszketés, angioödéma és urticaria) jellemeznek, az IgE által közvetített ételallergia leggyakoribb és valószínűleg enyhébb formája.

Kapcsolódó kifejezések:

Pollen
Fehérje
Allergén
Mutáció
Immunglobulin E
Túlérzékenységet
Ételallergia
Keresztreakció

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Orális allergiás szindróma

Következtetések

Az orális allergia szindróma (pollen ételallergia szindróma) gyakori ételallergia, amely a növényi eredetű élelmiszerekben a növényi pollenek és a fehérjék közötti keresztreaktivitás eredményeként jelentkezik. A releváns allergének jobb megértésével a diagnózis és a kezelés kezelése előreléphet.

Az OAS legfontosabb fogalmai

Jellemzők

A több pollenre érzékeny betegeknél, vagy akiknél hosszabb ideig volt allergiás nátha, nagyobb az OAS kockázata.

Az OAS tünetei általában enyhék, lokalizált oropharyngealis tünetekkel, például ajak/száj viszketéssel és duzzanattal.

Szisztémás reakciók is előfordulhatnak; anafilaxia az esetek 2% -ában fordulhat elő.

Az OAS szezonális eltéréseit figyelték meg, egyesek szerint a pollenszezonban a tünetek súlyosbodtak.

Diagnózis

Az anamnézis az OAS diagnózis legfontosabb szempontja.

Míg az SPT és az sIgE szint mérése képes azonosítani az allergiás náthát kiváltó pollent, az SPT és az sIgE kevésbé megbízható az OAS kiváltó élelmiszereinek azonosításában.

A friss gyümölcsökkel és zöldségekkel ellátott SPT jobban korrelál a klinikai tünetekkel a kereskedelmi kivonatokhoz képest; ez azonban nincs szabványosítva.

A kettős-vak, placebokontrollált élelmiszer-kihívás továbbra is az élelmiszerallergia-diagnosztika arany színvonala.

Menedzsment

Az egyik étel által kiváltott tünetek nem feltétlenül jósolják meg a botanikai család minden tagja által kiváltott tüneteket; így a betegeknek azt javasoljuk, hogy csak a tüneteket kiváltó gyümölcsöket és/vagy zöldségeket kerüljék el.

Amikor a hőre labilis fehérjék a tünetek fő kiváltói, az ételallergének melegítése denaturálja a releváns fehérjét (proteineket), lehetővé téve a tünetek nélküli fogyasztást.

Mivel az OAS egyes esetekben szisztémás reakciókhoz és anafilaxiához vezethet, fontos, hogy a betegek ismerjék a szisztémás reakciók azonosítását és kezelését, beleértve az öninjektálható epinefrin indikációit is.

A teljes referencialista megtalálható a kísérő Expert Consult weboldalon a címen http://www.expertconsult.inkling.com .

Az ételallergia értékelése

Pollen/ételallergiás szindróma (lásd még a 46. fejezetet)

A pollen-étel allergia szindróma (orális allergiás szindróma) gyakori rendellenesség, amelyben orális tünetek, torokviszketés és esetenként enyhe orális ödéma jelentkezik azonnal bizonyos élelmiszerek, leggyakrabban nyers gyümölcsök és zöldségek, de bizonyos diófélék, pl. a mogyoró és a földimogyoró kiválthatja ezeket a tüneteket. Ezek a panaszok az aeroallergénekre irányított specifikus IgE antitestek miatt következnek be, amelyek keresztreakcióba lépnek bizonyos élelmiszerfehérjékkel. Gyakran hasznos bőrpróbákat végezni friss gyümölcsökkel és zöldségekkel a diagnózis megerősítése érdekében, és a mogyoró (Cor a 9 és 14) és a mogyoró (Ara h 8) komponensfehérje-vizsgálata azonosítja az IgE-t a nyírfavirág keresztreaktív fehérjéhez, Bet v 1. A tünetek ezen konstellációja gyakran előfordul a gyermekeknél, de gyakran nem ismerik fel, hacsak a pollenallergiás betegek (és/vagy szüleik) nem kérdezik meg bizonyos ételeknél a szájüregi tünetek jelenlétét. 26–29

Az ételallergia klinikai diagnózisának megközelítése

Jonathan O’B. Hourihane, az élelmiszerallergiában, 2012

Új allergiák diagnosztizálása serdülőknél

Az idősebb gyermekeknél az allergének belélegzése révén kialakulhat az élelmiszer-szenzibilizáció, például az alma és a mogyoró orális allergiás szindróma nyír-, pollen- és labilis allergénekkel. Ezeket az orális allergiás szindrómára vonatkozó klinikai forgatókönyv alapján általában könnyű kezelni, általános jóindulatú reakciókkal, amelyek olyan ismert élelmiszerekhez kapcsolódnak, amelyekben az élelmiszer és az inhalációs allergia közötti keresztreaktivitás ismert vagy feltételezhető (lásd 7. fejezet).

A serdülőkkel és a fiatal felnőttekkel folytatott párbeszéd során különös hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az élelmiszerekkel való kockázatvállalás valós veszélyt jelent, és hogy sokkal nagyobb az élelmiszer-allergiás halálozás kockázata, mint fiatalabb korukban. A szülői felügyelet/tanácsadás/támogatás/ellenőrzés együttes elutasítása, valamint a társakkal való megfelelés és az intim személyes kapcsolatok kialakításának vágya fokozza az ételallergiával kapcsolatos kockázatokat. 22,23 Élelmiszerallergiás serdülőkkel szüleik nélkül kell interjút készíteni, mivel kérdései lehetnek a személyes kapcsolatokkal és életük egyéb vonatkozásaival allergiával és anélkül. A nem latex gátló fogamzásgátlás problémát jelenthet a kiwi – latex szindrómában szenvedő betegek számára.

Pollen – Food szindróma

Antonella Muraro, Cristiana Alonzi, az élelmiszerallergiában, 2012

Orális allergiás szindróma: pollen – étel szindróma néven is ismert

Az ételallergia leggyakoribb tünete, különösen felnőtteknél, az úgynevezett OAS. Ezt egy kettős-vak, placebo-kontrollos élelmiszer-kihívás (DBPCFC) vizsgálatban bizonyították, amely mogyoró-, alma- és cseresznyeallergiát tartalmazott. 8.

Az OAS olyan állapot, amelyet az IgE által közvetített, a szájnyálkahártyára korlátozott allergiás tünetek jellemeznek, amelyek viszketést és az ajkak, a nyelv, a szájpadlás és a garat vaszkuláris ödémáját jelenthetik. Hirtelen jelentkezik, és összefüggésbe hozható a fül viszketésével és a torok szorító érzésével. 9 A tünetek általában perceken belül kialakulnak, majd egy órán belül fokozatosan elhalványulnak. Bár a szájüregi viszketést bármilyen ételallergén kiválthatja, a klasszikus OAS a virág- és pepszinnel labilis növényi eredetű fehérjék szenzibilizációjával jár együtt pollenhez kapcsolódó ételallergiában szenvedő betegeknél, ebben az esetben keresztreaktivitás a homológ növényi eredetű a pollenekben és a növényi élelmiszerekben található fehérjék a szindróma alapja. 10.

Az ilyen keresztreaktivitási reakciókban részt vevő allergének többségét a pepszin emésztés és a hő könnyen elpusztítja, ami megmagyarázza, hogy a pollenhez kapcsolódó ételallergia tünetei általában enyhék, és az OAS-ban szenvedő betegek többségének nincs problémája, ha főzés után elfogyasztja a megsértő ételeket, vagy egyéb hőkezelések. Az OAS-t stabil allergének is kiválthatják, így az ilyen típusú ételallergiában szenvedő betegek egy részének néha általános és akár életveszélyes reakciókat tapasztalhat.

ALLERGENSEK

Gyümölcs és zöldség

A gyümölcsallergia növekszik, és gyakran társul nyír- és fű pollinózisával, valamint latex – gyümölcs szindrómával. Az orális allergiás szindróma az ételallergia megnyilvánulása, amikor bizonyos ételek viszketést vagy csalánkiütést okoznak, amikor az ajkakhoz és a szájhoz érnek. A pollenek keresztreaktivitása miatt a gyümölcs és a zöldség gyakran felelős ezért a reakcióért, és sok gyümölcsallergén PR fehérje.

A Bet v 1 fő nyírfavirág-allergénnel homológ allergének megtalálhatók az alma Mal d 1, cseresznye Pru av 1, sárgabarack Pru ar 1, körte Pyr c 1, sárgarépa Dau c 1 és zeller Api g 1, de sok más gyümölcsre és zöldségre válaszokat válthat ki. Ezzel szemben a nyírmentes területeken a Rosaceae gyümölcsökre érzékeny betegek fő allergénjei a lipid transzfer fehérjék (LTP, PR 14. csoport), 9 kDa fehérjék, amelyek gyakran gombaellenes és antibakteriális hatásúak. Az LTP allergének közé tartozik az alma Mal d 3 és az őszibarack Pru p 3, de homológ fehérjék számos növényi eredetű ételben (zöldségfélék, diófélék és magvak) találhatók, ennek következtében az LTP-ket panallergénekként írták le.

Az I. osztályú kitinázok (PR 3. csoport) a rovarok exoskeletonjaival és a gombák sejtfalaival szemben aktív karbohidrazák csoportja. Széles körben elterjedtek a növényekben, és panallergéneknek is nevezik, jellemzett allergénekkel, köztük az avokádóból (Prs a 1) és a banánból (Mus p 1.2) származóaktól. A vírus által fertőzött levelekből (PR 4. csoport) sebindukált kitinázokat (Win) vontak ki, és répáról, paradicsomról és burgonyáról számoltak be. A karbohidrázok másik csoportja, a glükanázok (2. csoport PR) a gomba sejtfalaival szemben aktívak, izolálódtak a latexből, és az IgE felismeri azokat az ételallergiás betegek körében, akiknél túlérzékeny a banán, a burgonya és a paradicsom. Végül a taumatin-szerű fehérjék (5. PR csoport) az allergének másik csoportja, amelyek gombaellenes és antibakteriális aktivitással rendelkeznek, az allergéneket alma (Mal d 2) és cseresznye (Pru a 2) jellemezte.

A nonPR fehérjeallergének közé tartoznak az eredetileg nyírfavirágból (Bet v2) azonosított profilinok, amelyeket mára keresztreaktív növényi allergénekként ismernek el a gyümölcsök, zöldségek, diófélék és magvak széles körében. A tiol-proteázokat (proteolitikus enzimeket) szintén allergénekként azonosították a kiwi Act c 1, a papaya, a füge, az ananász és a szójababban. A patatin, a burgonyából származó tárolófehérje szintén kimutatták, hogy allergén a nyers burgonyában, és keresztreagál a latex allergénnel, a Hev v 7.

Élelmiszerallergia: Immunofiziológia

M. Cecilia Berin, Hugh A. Sampson, Nyálkahártya immunológia (harmadik kiadás), 2005

Gasztrointesztinális étel túlérzékenységi reakciók

Amint azt a 75.2. Táblázat, számos gasztrointesztinális étel túlérzékenységet írtak le. A pollen-étel allergia szindrómát (orális allergiás szindróma [OAS]) különféle növényi fehérjék váltják ki, amelyek keresztreakcióba lépnek a levegőben található allergénekkel, különösen a nyír, a parlagfű és a bögre virágporával (Breiteneder és Ebner, 2000). Például a parlagfű okozta allergiás náthában (őszi szénanáthában) szenvedő betegek reagálhatnak a friss dinnyére és a banánra, míg a nyírfa pollenallergiában (tavaszi szénanátha) szenvedő betegeknél a nyers burgonya, sárgarépa, zeller, alma, körte, a mogyoró és kivi. A gasztrointesztinális anafilaxia (hányinger, görcsös hasi fájdalom és hányás) általában más célszervekben jelentkező allergiás megnyilvánulásokkal fordul elő (Sampson, 1999).

75.2. Táblázat Gasztrointesztinális táplálék túlérzékenysége

DisorderMechanismSymptomsDiagnosis

Orális allergiás szindróma	IgE-közvetített	Az ajkak, szájpadlás, nyelv vagy oropharynx enyhe viszketése, bizsergése és/vagy angioödémája; időnként a torok szorító érzése és ritkán szisztémás tünetek	Klinikai előzmények és pozitív PST-k a releváns élelmiszerfehérjékhez (szúrás + szúrás módszer), orális provokációval vagy anélkül (pozitív friss ételekkel, negatív főtt ételekkel)
Emésztőrendszeri anafilaxia	IgE-közvetített	Gyorsan megjelenő hányinger, hasi fájdalom, görcsök, hányás és/vagy hasmenés; egyéb célszervi válaszok (a bőr, a légutak gyakran érintettek)	Klinikai anamnézis és pozitív PST-k vagy RAST-ok, orális provokációval vagy anélkül
Allergiás eozinofil nyelőcsőgyulladás	IgE- és/vagy sejtközvetített	Gastroesophagealis reflux vagy túlzott köpés vagy hányás, dysphagia, időszakos hasi fájdalom, ingerlékenység, alvászavar, a hagyományos reflux gyógyszerekre adott válaszképtelenség	Klinikai előzmények, PST-k, endoszkópia és biopszia, eliminációs étrend és kihívás
Allergiás eozinofil gastroenteritis	IgE- és/vagy sejtközvetített	Ismétlődő hasi fájdalom, ingerlékenység, korai jóllakottság, időszakos hányás, nem boldogulás és/vagy fogyás	Klinikai előzmények, PST-k, endoszkópia és biopszia, eliminációs étrend és kihívás
Élelmiszerfehérje által kiváltott proctocolitis	Sejtközvetített	Bruttó vagy okkult vér a székletben; jellemzően virágzó; általában az élet első néhány hónapjában jelentkezik	PSTs negatív; az ételfehérje megszüntetése → a legtöbb vérzés megszüntetése 72 óra alatt; endoszkópiával és biopsziával vagy anélkül; a kihívás 72 órán belül vérzést vált ki
Élelmiszerfehérje által kiváltott enterocolitis	Sejtközvetített	Elhúzódó hányás és hasmenés (vérrel vagy anélkül), nem ritkán kiszáradással; hasi duzzanat, FTT; a hányás általában elhalasztja az etetés után 1-3 órát	PSTs negatív; az ételfehérje kiküszöbölése → a tünetek megszüntetése 24–72 óra alatt, kihívás → 1-2 órán belül visszatérő hányás; ~ 15% -ánál alakul ki hipotenzió
Élelmiszerfehérje által kiváltott enteropathia, lisztérzékenység (gluténérzékeny enteropathia)	Sejtközvetített	Hasmenés vagy steatorrhoea, hasi duzzanat és puffadás, fogyás vagy FTT, hányingerrel és hányással vagy anélkül, szájüregi fekélyek	Endoszkópia és biopszia: IgA; eliminációs étrend a tünetek megszüntetésével és az étkezési kihívással; cöliákia: IgA anti-gliadin és anti-transzglutamináz antitestek

FTT, sikertelenség; PST, szúró bőrteszt; RAST, radioallergoszorbens teszt.

Újranyomás Sampson H.A. engedélyével (2003). Ételallergia. J. Allergia Klinika. Immunol. 111 (2), S540-S547.

Az infantilis kólika a paroxizmális fussiness szindróma, vigasztalhatatlan „agonizált” sírással, amely általában az élet első 2–4 hetében alakul ki, és az élet harmadik – negyedik hónapjában fennmarad (Hill és Hosking, 2000). A kólikában szenvedő csecsemők körülbelül 15% -ánál az ételallergia a tünetek oka. A diagnózis megállapítható a hipoallergén tápszerek rövid tesztjeinek végrehajtásával.

Orofaciális fájdalom az orvosilag komplex betegben

Sharon Elad,. Herve Sroussi, orofaciális fájdalom és fejfájás, 2008

5.2 Allergia

Az orofaciális allergiás reakciók protean megjelenést mutathatnak a tünetek élessége és spektruma tekintetében. Az orális allergia akut formája, más néven orális allergiás szindróma, az allergiás reakciók ritka változata. Az ajkak, a nyelv, a szájpadlás és a torok irritációjának, viszketésének és duzzadásának kombinációjára utal, amelyek néha más allergiás tünetekkel is társulnak, mint például orr-konjunktivitisz, asztma, csalánkiütés-angioödéma és még anafilaxiás sokk is. A tünetek általában perceken belül kialakulnak, de esetenként több mint egy órát késnek. Ilyenek lehetnek az ajkak, a száj és a torok viszketése és égése, vizes viszkető szemek, orrfolyás és tüsszentés.

A szájüregi allergia legtöbb krónikus formáját a fog helyreállító anyagainak tulajdonítják. A jelentések szerint az arany viszketést, égő fájdalomérzetet és időnként fekélyt okoz a szájüregben az arany helyreállítása mellett (van Loon et al 1992). Az immunológiai közvetítésű lichenoid reakciókat a fogászati helyreállító anyagoknak és gyógyszereknek is tulajdonítják (Scully és Bagan 2004; Issa és mtsai 2005).

Az allergia és a fejfájás összefüggésében a Nemzetközi Fejfájás Társaság (IHS) és az Amerikai Otolaryngológiai Fő- és Nyaksebészeti Akadémia interdiszciplináris konszenzus bizottsága azt javasolta, hogy allergiás és fejfájásos betegeknél az allergia kezelése csökkentheti az fejfájás. Ennek mechanizmusa összefüggésben lehet a fejfájás kiváltó tényezőinek (azaz allergiák) csökkentésével vagy a nyálkahártya gyulladásának csökkentésével, amely felelős lehet a fejfájás kiváltásáért. A tipikus viszkető szemekkel, orrviszketéssel és orrdugulásokkal járó betegek számára előnyös lehet az allergiás értékelés (Cady és mtsai 2005). Ez a konszenzusos megbeszélés része volt annak a kísérletnek, hogy meghatározzák azokat az állapotokat, amelyek rhinogén eredetű fejfájáshoz vezetnek (lásd még a 6. fejezetet). Ezt a következtetést támasztja alá egy korábbi tanulmány (Gazerani et al 2003), amely kimutatta, hogy az allergia és a migrén közötti kapcsolat részben egy IgE által közvetített mechanizmuson alapulhat, a hisztamin felszabadulás fontos szerepet játszik.

Beltéri és kültéri allergének és szennyező anyagok

Geoffrey A. Stewart, Clive Robinson, Middleton Allergy Essentials című könyvében, 2017

Profilins és Polcalcins

A profilinok és polkalcinek mindenütt megtalálható fehérjék, amelyek megtalálhatók az összes pollenben, és a profilinek az eukarióták legtöbb sejtjében vannak. Mindkettő alacsony molekulatömegű fehérje, amelyek általában kisebb pan-allergének, amelyek részt vesznek az OAS-ban vagy az étel keresztaktivitási szindrómájában (4-7. Táblázat), bár bizonyos fajokban ezek lehetnek főek. A profilinek egy olyan fehérje csoportot képviselnek, amely részt vesz az aktin polimerizációjában a mikrotubulus citoszkeletonban, valamint más szerepeket is játszanak, például a jelátvitelt. A stigmára engedve azonban funkciójuk ismeretlen. A polcalcin allergénekről azt is feltételezik, hogy szerepet játszanak a pollentömlő növekedésének modulálásában, mivel a Ca + -ionok fontosak ebben a folyamatban, de részt vehetnek a jelzésben is. A fémionokat egy jellegzetes szerkezeti motívummal kötik meg, amely egy kis spirális szekvenciával körülvett ionkötő peptidhurok-szekvenciából áll; „EF” kéznek minősített elrendezés. A fehérjék ezen csoportja két, három vagy négy ilyen ionkötő szerkezetet tartalmazhat, de a pollenekben a kétkezes változat dominál.

Az élelmiszer-allergia jövőbeli terápiái

Anna Nowak-Węgrzyn, Hugh A. Sampson, Élelmiszerallergia, 2012

Nyírfa pollen immunterápia a pollen – ételallergia szindróma miatt

IgE által közvetített ételallergia

M. Cecilia Berin, Hugh A. Sampson, Nyálkahártya immunológia (negyedik kiadás), 2015

Emésztőrendszeri megnyilvánulások

A gasztrointesztinális anafilaxia az ételallergénekre (émelygés, görcsös hasi fájdalom és hányás) válaszul általában nem fordul elő elszigetelten, és allergiás megnyilvánulásokkal jár együtt más célszervekben. Ezzel szemben a pollen – ételallergia szindróma (orális allergiás szindróma) a szájüreg és a garat nyálkahártyájára korlátozódik. A reakciókat különféle növényi fehérjék váltják ki, amelyek keresztreakcióba lépnek a levegőben lévő allergénekkel, különösen a nyír, a parlagfű és a bögre virágporával (Breiteneder és Clare Mills, 2005). Például a parlagfű okozta allergiás náthában (őszi szénanátha) szenvedő betegek reagálhatnak a friss dinnyére és a banánra, míg a nyírfa pollenallergiás betegek (tavaszi szénanátha) tünetek jelentkezhetnek a nyers burgonya, sárgarépa, zeller, alma, lenyelés után. körte, mogyoró és kivi (Webber és Anglia, 2010).