Orális egészségi állapotok

A száj egészsége a fogak, az íny és az egész száj-arc rendszer egészségi állapotára utal, amely lehetővé teszi számunkra a mosolygást, a beszédet és a rágást. A száj egészségét befolyásoló leggyakoribb betegségek közé tartoznak az üregek (fogszuvasodás), az íny (parodontális) betegség és a szájüregi rák.

A felnőttek több mint 40% -a arról számolt be, hogy az elmúlt évben fájdalmat érzett a szájában, és az emberek több mint 80% -ának 34 évesen legalább egy ürege volt. A nemzet több mint 124 milliárd dollárt költ a fogászati ellátás költségeire év. Évente átlagosan több mint 34 millió iskolai óra és több mint 45 milliárd dollár termelékenység veszül el a nem tervezett ellátást igénylő fogorvosi vészhelyzetek következtében.

Az orális betegségeket gyakran különállónak tekintik más krónikus betegségektől, de ezek valójában összefüggenek egymással. A rossz szájegészség más krónikus betegségekkel, például cukorbetegséggel és szívbetegségekkel társul. A szájbetegség kockázati magatartással is társul, például dohányzás, cukros ételek és italok fogyasztása.

Az olyan közegészségügyi stratégiák, mint a közösségi vízfluorizáció és az iskolai tömítőanyagok biztonságos és hatékony beavatkozások, amelyek bizonyítottan megakadályozzák az üregeket és pénzt takarítanak meg.

Üregek (fogszuvasodás)

Az üregeket a fogzománc bomlása okozza, amelyet a fogakon összegyűlő lepedékben elhelyezkedő baktériumok termelnek, különösen az íny mentén és a fogak rágófelületeinek hasadékaiban. A magas szénhidráttartalmú ételek fogyasztása és fogyasztása miatt ezek a baktériumok olyan savakat termelnek, amelyek a fog (zománc) vagy a gyökérfelület külső bevonatának lebomlását okozhatják (demineralizálódnak).

Bár az üregek nagyrészt megelőzhetők, az egész életen át az egyik leggyakoribb krónikus betegség. 1 A kisgyermekek körülbelül egynegyede, a serdülők fele és a felnőttek több mint 90% -a tapasztalta a fogszuvasodást. A kezeletlen fogszuvasodás a kisgyermekek 10% -át, a 20–64 éves felnőttek 26% -át érte. 2 A kezeletlen fogszuvasodás tályoghoz (súlyos fertőzéshez) vezethet az íny alatt, amely átterjedhet a test más részeire, és súlyos, ritka esetekben halálos kimenetelű lehet.

A közösségi vízfluorizáció és az iskolai fogászati tömítőanyagok költségmegtakarító, bevált stratégiák a fogszuvasodás megelőzésére. 3, 4

Gum (parodontális) betegség

A 30 éves vagy annál idősebb felnőttekből 10-ből körülbelül 4-en voltak íny (parodontális) betegségekben 2009–2014-ben. 5 Az ínybetegség elsősorban a fogakat körülvevő és támasztó íny és csont fertőzései és gyulladásai következménye. Bizonyos krónikus állapotok növelik a periodontális megbetegedések kockázatát, beleértve a cukorbetegséget, a legyengült immunrendszert, a rossz szájhigiéniát és az öröklődést. A dohányzás az ínybetegségek egyik fontos kockázati tényezője is. Ha a parodontális betegségek korai formáit nem kezelik, a fogakat tartó csont elveszhet, és az íny megfertőződhet. A kevés csonttartással rendelkező fogak meglazulhatnak, és végül ki kell húzni őket.

Szájrák

2016-ban közel 45 000 új esetet diagnosztizáltak a szájüreg és a garat rákjában az Egyesült Államokban, és több mint 10 000 halálesetet. Ezeknek a rákoknak az 5 éves túlélési aránya körülbelül 61 százalék. A szájüregi rák okozta halálozási arány közel háromszor olyan magas a férfiaknál, mint a nőknél (4 vs 1,4 minden 100 000 ember után), és majdnem kétszer olyan magas a fehér és fekete populációban, mint a spanyol populációban (2,6 vs. 1,5 100 000 emberenként). 6 A szájüregi rákos megbetegedések megelőzésében kritikus fontosságú a magas kockázatú magatartás megelőzése, ideértve a cigaretta-, szivar- vagy pipadohányzást, a füstmentes dohányhasználatot és a túlzott alkoholfogyasztást. A korai felismerés kulcsfontosságú e rákok túlélési arányának növelésében. Az orális humán papilloma vírus (HPV), a leggyakoribb nemi úton terjedő betegség, rákot okozhat a torok hátsó részében, az úgynevezett „oropharyngealis rákot”. További kutatásokra van szükség annak eldöntésére, hogy a HPV maga okoz-e oropharyngealis rákos megbetegedéseket, vagy más tényezők (például dohányzás vagy rágódohány) lépnek-e kölcsönhatásba a HPV-vel ezeknek a daganatoknak a kialakulásában.