Összefüggés a súlya és a rák kockázata között

Mi az elhízás?

Az elhízás olyan állapot, amelyben az ember egészségtelen mennyiségben és/vagy eloszlatja a testzsírt.

Az elhízás mérésére a kutatók általában a testtömeg-index (BMI) néven ismert skálát használják. A BMI kiszámítása úgy történik, hogy az ember súlyát (kilogrammban) elosztjuk magasságának (méterben) négyzetével (általában kg/m2-ben kifejezve). A BMI az elhízás pontosabb mérését nyújtja, mint önmagában a testsúly, és a legtöbb ember számára meglehetősen jó (bár közvetett) mutatója a test zsírosságának.

A testzsír eloszlását tükröző egyéb méréseket - vagyis függetlenül attól, hogy több zsírt hordoznak-e a csípő vagy a has körül - egyre gyakrabban alkalmaznak a BMI-vel együtt az elhízás és a betegség kockázatának mutatóiként. Ezek a mérések tartalmazzák a derék kerületét és a derék/csípő arányt (a derék kerülete elosztva a csípő kerületével).

A normál testsúlyú emberekkel összehasonlítva a túlsúlyosak vagy elhízottak nagyobb kockázatot jelentenek sok betegségre, beleértve a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a szív- és érrendszeri betegségeket, a stroke-ot és sok rákot.

A rendkívüli vagy súlyos elhízás a megnövekedett halálozási arányhoz is társul; a szívbetegségek, a rák és a cukorbetegség felelősek a túlzott halálozások többségéért.

Mit lehet tudni az elhízás és a rák kapcsolatáról?

Az elhízást és a rák kockázatát összekapcsoló bizonyítékok szinte mindegyike nagy kohorsz vizsgálatokból származik, egyfajta megfigyelési tanulmányból. A megfigyelési vizsgálatokból származó adatokat azonban nehéz lehet értelmezni, és nem lehet véglegesen megállapítani, hogy az elhízás rákot okoz. Ennek oka, hogy az elhízott vagy túlsúlyos emberek a testzsíruktól eltérő módon különbözhetnek a soványaktól, és lehetséges, hogy ezek a különbségek - nem pedig a testzsírjuk - magyarázzák a különböző rákkockázatukat.

A vizsgálati terv korlátai ellenére következetes bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a testzsír nagyobb mennyisége számos rák megnövekedett kockázatával jár együtt, beleértve:

• Endometrium rák: Az elhízott és túlsúlyos nőknél a normál testsúlyú nőknél kétszer-négyszer nagyobb az esély a méhnyálkahártya-rák kialakulására (a méh nyálkahártyájának rákja), a rendkívül elhízott nők pedig a hétszer nagyobb valószínűséggel alakulnak ki a két fő közül ennek a ráknak a típusai. Az endometrium rák kockázata növekszik a felnőttkori súlygyarapodás növekedésével, különösen azoknál a nőknél, akik soha nem alkalmazták a menopauzás hormonterápiát.

• Nyelőcső adenokarcinóma: A túlsúlyos vagy elhízott emberek körülbelül kétszer akkora eséllyel fordulnak elő, mint a normál testsúlyú emberek, egyfajta nyelőcsőrákot, az úgynevezett nyelőcső adenokarcinómát, és a rendkívül elhízott emberek több mint négyszer nagyobb valószínűséggel.

• Gyomor-szívrák: Az elhízottak esetében a normál testsúlyúaknál majdnem kétszer nagyobb az esély a rák kialakulására a gyomor felső részén, vagyis a nyelőcsőhöz legközelebb eső részen.

• Májrák: A túlsúlyos vagy elhízott embereknek kétszer nagyobb az esélye, mint a normál testsúlyú embereknek, hogy májrák alakul ki. A túlsúly/elhízás és a májrák közötti kapcsolat erősebb a férfiaknál, mint a nőknél.

• veserák: A túlsúlyos vagy elhízott embereknél a normál testsúlyúaknál majdnem kétszer nagyobb az esély a vesesejtes rák kialakulására, amely a veserák leggyakoribb formája. A vesesejtes rák és az elhízás összefüggése független a magas vérnyomással, a veserák ismert kockázati tényezőjétől.

• Myeloma multiplex: A normál testsúlyú egyénekhez képest a túlsúlyos és elhízott egyének enyhe (10-20%) növekedést mutatnak a myeloma multiplex kialakulásának kockázatában.

• meningióma: Ennek a lassan növekvő agydaganatnak a kockázata, amely az agyat és a gerincvelőt körülvevő membránokban jelentkezik, az elhízottaknál körülbelül 50% -kal, a túlsúlyosaknál pedig körülbelül 20% -kal nő.

• Hasnyálmirigyrák: A túlsúlyos vagy elhízott embereknek körülbelül 1,5-szer nagyobb az esélye a hasnyálmirigyrák kialakulására, mint a normál testsúlyú embereknél.

• Colorectalis rák: Azok az emberek, akik elhízottak, kissé (kb. 30%) nagyobb valószínűséggel alakulnak ki vastagbélrákban, mint a normál testsúlyú emberek.

A magasabb BMI a vastagbél- és végbélrák megnövekedett kockázatával jár együtt mind a férfiaknál, mind a nőknél, de a növekedés nagyobb a férfiaknál, mint a nőknél.

• Epehólyagrák: A normál testsúlyú emberekkel összehasonlítva a túlsúlyos embereknél az epehólyagrák kockázata enyhén (körülbelül 20% -kal), az elhízottaknál pedig 60% -kal nő az epehólyagrák kockázata. A kockázat növekedése nagyobb a nőknél, mint a férfiaknál.

• Mellrák: Számos tanulmány kimutatta, hogy posztmenopauzás nőknél a magasabb BMI az emlőrák kockázatának szerény növekedésével jár. Például a BMI 5 egységnyi növekedése a kockázat 12% -os növekedésével jár. A posztmenopauzás nők körében az elhízottak esetében az emlőrák kialakulásának kockázata 20–40% -kal nő a normál testsúlyú nőknél. A magasabb kockázat elsősorban azoknál a nőknél jelentkezik, akik soha nem alkalmazták a menopauzás hormonterápiát, valamint a hormonreceptorokat expresszáló daganatok esetében. Az elhízás a férfiak mellrákjának kockázati tényezője is.

A premenopauzás nőknél ezzel szemben a túlsúly és az elhízás összefüggésbe hozható a hormonreceptorokat expresszáló emlődaganatok kockázatának 20% -os csökkenésével.

• Petefészekrák: A magasabb BMI a petefészekrák kockázatának enyhe növekedésével jár, különösen azoknál a nőknél, akik soha nem alkalmazták a menopauzás hormonterápiát. Például a BMI 5 egységnyi növekedése 10% -os kockázatnövekedéssel jár együtt azoknál a nőknél, akik soha nem alkalmazták a menopauzás hormonterápiát.

• Pajzsmirigy rák: A magasabb BMI (konkrétan a BMI 5 egységnyi növekedése) a pajzsmirigyrák kockázatának enyhe (10%) növekedésével jár.