Ritka betegségek adatbázisa

Paget-kór

A NORD köszönettel veszi tudomásul Roy D. Altmant, az orvostudomány professzorát, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Osztályát a jelentés elkészítésében nyújtott segítségért.

paget

A Paget-kór szinonimái

  • osteitis deformans
  • Paget-csontbetegség

Általános vita

A Paget-féle csontbetegség krónikus, lassan progresszív csontváz, rendellenesen gyors csontpusztulás (osteolitikus) és reformáció (osteoblast). Az új csont a test egy vagy több régiójában fordulhat elő, szerkezetileg rendellenes, sűrű és törékeny. Ez a rendellenes fejlődés csontfájdalmat, ízületi gyulladást, deformitásokat és töréseket okozhat. A leggyakrabban érintett csontok a gerinc, a koponya, a medence és az alsó lábszárak. A Paget-kór pontos oka nem ismert.

Jelek és tünetek

A Paget-kór korai tünetei közé tartozik a csontfájdalom, az ízületi fájdalom (különösen a hát, a csípő és a térd) és a fejfájás. A fizikai jelek közé tartozik a combok (combcsontok) és az alsó lábszárak (sípcsontok) megnagyobbodása és meghajlása, valamint a koponya megnagyobbodása a homlok területén. A Paget-kórban szenvedő egyének többségének nincsenek tünetei (tünetmentesek), vagy csak enyhe tünetek jelentkeznek.

A betegség előrehaladtával gyakran más jelek és tünetek jelennek meg. Ez magában foglalhatja az érintett végtagok további meghajlását, a gyaloglás módját (járás), az ízületek fájdalmát és gyulladását (ízületi gyulladás), az érintett csontok törését, valamint izom- és érzékszervi zavarokat.

A koponya érintettséggel rendelkező egyének legfeljebb 50 százaléka halláskárosodást okozhat. További előforduló tünetek lehetnek a látásvesztés és a hydrocephalus, olyan állapot, amelyben a túlzott cerebrospinalis folyadék (CSF) felhalmozódása a koponyában nyomást gyakorol az agy szöveteire.

A gerinc szűkület, amely ritka szövődmény a gerinccsatorna, a gerincvelői ideggyökércsatornák vagy a gerincoszlop (csigolyák) belsejében lévő terek rendellenes szűkületével (szűkületével) jellemezhető, egyes esetekben kialakulhat. Pangásos szívelégtelenség (nagy teljesítményű) is előfordulhat. A csontdaganatok (szarkóma) ritka szövődmény.

Okoz

A Paget-kór pontos oka nem ismert. A kutatók feltételezik, hogy a rendellenesség oka többtényezõs lehet (például bizonyos genetikai és környezeti tényezõk kölcsönhatása okozhatja). A legtöbb esetben nem azonosítható a Paget-kór konkrét oka (szórványos).

A kutatási eredmények azt sugallják, hogy a Paget-kór összefüggésben lehet a csont „lassú vírusos” fertőzésével, amely olyan állapot, amely a tünetek megjelenése előtt sok éven át fennáll.

Az esetek körülbelül 15-30 százalékában a kórtörténet családi állapotban van. A kutatók számos olyan gént fedeztek fel, amelyek hajlamosíthatják az egyéneket a Paget-kór (genetikai hajlam) kialakulására. Az ehhez az állapothoz kapcsolódó gének az 1. szeksztesztoszóma gén, a RANK fehérjét kódoló TNFRSFIIA gén és a VCP gén. Ezeknek a géneknek a szerepe a rendellenesség kialakulásában nem ismert. Ez az örökletes tényező lehet az oka annak, hogy a családtagok fogékonyak a gyanús vírusra.

Az érintett lakosság

A Paget-kórt ritkán diagnosztizálják 40 év alatti személyeknél, de a 60 év feletti lakosság legfeljebb három százalékában fordulhat elő. A Paget-kór minden etnikai és faji csoport egyedeit érinti. Ugyanakkor ritkábban érinti az ázsiai származású egyéneket. Mind a férfiak, mind a nők enyhe túlsúlyban vannak. A Paget-kór előfordulása az Egyesült Államokban a becslések szerint az általános népesség 1-2 százaléka.

Kapcsolódó rendellenességek

A következő rendellenességek tünetei hasonlóak lehetnek a Paget-kór tüneteivel. Az összehasonlítás hasznos lehet a differenciáldiagnózisnál.

A csontritkulás egy gyakori csontbetegség, amelyet a csonttömeg általános vesztesége jellemez, amely törésekhez vezethet. Bár Paget-kór és csontritkulás ugyanabban a személyben fordulhat elő, teljesen különböző rendellenességek, különböző okokkal. Jelentős különbségeik ellenére a Paget-kór számos kezelését alkalmazzák az oszteoporózis kezelésére is.

A következő rendellenességek társulhatnak Paget-betegséggel, mint másodlagos jellemzőkkel. Nem szükségesek a differenciáldiagnózishoz:

Az osteoarthritis az arthritis egyik elterjedt formája, amely magában foglalja a test ízületeinek degenerálódását. Az osteoarthritist az ízületek csontjai közötti porc fokozatos romlása jellemzi. Később a csontok deformálódhatnak, és az állapot fájdalmas lesz. Ez az ízületi gyulladás leggyakoribb formája, és általában idősebb embereknél fordul elő. A tünetek közé tartozhat a fájdalom és az ízületek merevsége, különösen reggel, edzés vagy hosszan tartó pihenés után.

A gerinc szűkületét a gerinccsatornában, az ideggyökércsatornákban vagy a csigolyákon belüli tér összehúzódása vagy összenyomódása jellemzi. Ez a tömörítés járási nehézségeket, hólyagszabályozást (vizeletinkontinencia), a lábak átmeneti bénulását, valamint a hát alsó részén és a lábakon jelentkező fájdalmat vagy égő érzéseket okozhat. Előfordulhat az izomkontroll fokozatos elvesztése is.

Diagnózis

A Paget-kór diagnózisát alapos klinikai értékelés, részletes betegelőzmények és különféle speciális vizsgálatok, például vérvizsgálatok, röntgensugarak és vizeletvizsgálatok igazolhatják. A vérvizsgálat az alkalikus foszfatáz enzim emelkedett szintjét mutathatja ki, ami a Paget-kór diagnózisára utalhat, amelyet általában röntgensugár igazol. Csontvizsgálat is használható a csontok rendellenességeinek mértékének meghatározására. Vizeletvizsgálatok, például pirilinkek és oszteomarkok szintén alkalmazhatók a Paget-kór diagnosztizálásában és a terápiára adott válasz segítésében.

Standard terápiák

Kezelés

Négy fő kezelési módszer létezik a Paget-kórban szenvedő beteg esetében: nem farmakológiai terápia (főként a fizikoterápiára összpontosítva, amely az izomerő javításának egyik eszköze a fájdalom bizonyos típusainak kezelésében); vagy biszfoszfonátokat vagy kalcitoninokat alkalmazó farmakológiai terápia; fájdalomcsillapítás fájdalomcsillapítók alkalmazásával; és sebészeti beavatkozás.

Farmakológiai kezelés
Biszfoszfonátok
A biszfoszfonátok elnyomják vagy csökkentik az oszteoklasztok általi csontreszorpciót. Ezt mind közvetlenül, mind az oszteoklasztok toborzásának és működésének akadályozásával, mind pedig közvetett módon, az oszteoblasztok stimulálásával serkentik az oszteoklasztok képződésének gátlását. Most ésszerűen megértették ezeknek a gyógyszereknek a működését, és jobban megértik a különböző típusú biszfoszfonátok közötti különbségeket.

Jelenleg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) hat biszfoszfonátot engedélyezett Paget-kór kezelésére. Ezek közé tartozik a zoledronsav (Reclast) és a pamidronát-dinátrium (Aredia), amelyeket intravénásan adnak be.

A zoledronsav (Reclast) az előnyös kezelés. Az intravénás beadás 5 mg infúzióban történik, 15 perc alatt. A terápia előtt a betegeknek két hétig napi 1500 mg egység kalciumot és 1000 egység D-vitamint kell kapniuk, hogy csökkentsék az alacsony vér kalcium kockázatát az infúziók után. A zoledronsav (Reclast) nem javallt alacsony vérkalcium- vagy D-vitamin-hiányban szenvedőknek és csökkent vesefunkcióval rendelkezőknek.

A zoledronsavat (Reclast) Paget-kór kezelésére Aclasta néven is forgalmazzák az Egyesült Államokon kívül számos országban.

A Paget-kór enyhe formája elnyomható egy vagy két 60 mg-os pamidronát-dinátrium-infúzióval, míg a betegség súlyosabb megnyilvánulásához szükség lehet több 60-90 mg pamidronát-infúzióra hetente vagy hetente kétszer. A szérum alkalikus foszfatáz vizsgálatnak körülbelül két-három hónappal a megfelelő mennyiségű infúzió beadása után kell történnie. A pamidronát-dinátrium számos általános formája is rendelkezésre áll.

Orális kalcium- és D-vitamin-kiegészítés ajánlott azoknak a betegeknek, akik ezt a terápiát használják a hipokalcémia csökkentésére, amely gyakori mellékhatás és alacsony vérkalciumszintet és/vagy D-vitamin-hiányt szenvedő betegeket nem szabad payronate dinatriummal kezelni

Alacsony vérkalcium- vagy D-vitamin-hiányban szenvedő betegeket nem szabad zoledronsavval kezelni, és a gyógyszer nem javallt károsodott vesefunkciójú betegek számára.

Az etidronátot (Didronel), a tiludronátot (Skelid), az alendronátot (Fosamax) és a risedronátot (Actonel) szájon át kell bevenni. Az alendronát-nátrium és a risedronát-nátrium egyaránt kimutatták, hogy a Paget-kór közepes vagy súlyos formájában szenvedő betegeknél a csontforgalom biokémiai mutatóit a normális tartományba csökkenti. Az alendronátot napi 40 mg-os tabletta formájában hat hónapig szedik; A risedronátot 30 mg-os tabletta formájában két vagy három hónapig kell bevenni. Kalcium- és D-vitamin-kiegészítés szintén ajánlott azoknak a betegeknek, akik e gyógyszerek bármelyikét használják. Az Alendronate (Fosamax) 40 mg-os táblázatok általános formában kaphatók a kiskereskedelmi gyógyszertárakban, Alendronate-nátrium-tabletta néven. Vényre van szükség.

Az etidronát-dinátrium és a tiludronát-dinátrium kevésbé hatékony, mint az alendronát és a risedronát. Mindkettőt napi 400 mg-os tablettákként szedik. Az etidronátot, a Paget-kór kezelésében használt eredeti biszfoszfonátot hat hónapig, míg a tiludronátot három hónapig szedik. Mindkét biszfoszfonát esetében a biszfoszfonát adagját követően néhány órán át nem szabad kalcium-kiegészítőket szedni.

A kutatók felismerték, hogy az egyes biszfoszfonátokkal szemben másodlagos rezisztencia léphet fel. Ezért szükséges lehet, hogy a beteg egynél több biszfoszfonátot alkalmazzon a betegség hosszú távú kezelésében. Ezen gyógyszerek bizonyos tulajdonságai miatt létfontosságú, hogy a betegek a biszfoszfonátokat az előírt módon vegyék be, hogy elkerüljék a gyógyszerek rossz felszívódását vagy súlyos gyomor-bélrendszeri problémákat.

Kalcitoninok
A lazac kalcitonin szubkután injekciója volt az első széles körben alkalmazott terápia Paget-kórban. A lazac kalcitonin kimutatták, hogy 50% -kal csökkenti a megnövekedett csontforgalmi indexeket, csökkenti a csontfájdalom tüneteit, csökkenti az érintett csontok feletti meleget, javít néhány neurológiai szövődményt és elősegíti a lítikus elváltozások gyógyulását. Manapság leginkább azokra a betegekre korlátozódik, akik nem tolerálják a biszfoszfonátokat. A lazac kalcitoninnal szembeni másodlagos rezisztencia esetén a biszfoszfonát terápiára való átállás elengedhetetlen. A miacalcin, naponta vagy hetente háromszor beadott injekció az egyetlen Paget-kórra jóváhagyott kalcitonin. A Miacalcin orrspray formája az oszteoporózis kezelésére engedélyezett. Ez a spray nem engedélyezett vagy ajánlott Paget-kórban szenvedő egyének számára.

Fájdalomkezelés: Fájdalomcsillapítók
A Paget-kórnak közvetlenül tulajdonítható fájdalmat általában a fentiekben ismertetett oszteoklasztellenes kezeléssel enyhítik. Bizonyos fájdalmak a csont deformitásának vagy ízületi vagy neurológiai szövődményeknek lehetnek a következményei. Ebben az esetben az acetaminofen, a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAIDS) vagy a cox-2 inhibitorok hasznosak lehetnek a pagetikus fájdalom kezelésében, a választott fő pagetikus terápia mellett.

Sebészet
Különböző ortopédiai beavatkozásokra lehet szükség Paget-kórban szenvedő egyéneknél. Ezek tartalmazzák:

1. Teljes törés kijavítása pagetikus csonton keresztül

2. A térd tibialis osteotomián történő átigazítása a mechanikai fájdalom csökkentése érdekében, különösen, ha az orvosi terápia sikertelen a súlyos fájdalom szindrómák kezelésében

3. A csípő és/vagy a térd cseréje a teljes ízületi műtéten keresztül azoknál a betegeknél, akik nem reagálnak az oszteoklaszt elleni kezelésre és az osteoarthritis terápiájára

Pagetikus törés kijavításakor lehetőleg kerülni kell a hely teljes immobilizálását. A műtéti beavatkozás minden esetben nagyon fontos az előkezelés erős biszfoszfonáttal. Mivel a hipervaszkularitás a Paget-kór tünete, ez súlyos vérzéshez vezethet egy műtét során. A biszfoszfonáttal történő előkezelés csökkenti a hipervaszkularitást és csökkenti a normálnál nagyobb operatív vérveszteség kockázatát.

Az osteoclast által közvetített reszorpció specifikus inhibitorainak, különösen a biszfoszfonátoknak a kifejlesztése jelentős változásokat hozott a Paget-kór kezelésében. Noha a betegség elnyomásának hosszú távú hatásai nem ismertek, a csontátalakítási folyamat normális helyreállításának képessége megalapozza azt a feltételezést, hogy a hosszú távú szövődmények és az ezekhez kapcsolódó morbiditás csökkentése ma lehetséges.

Vizsgálati terápiák

A jelenlegi klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkat az interneten teszik közzé a www.clinicaltrials.gov címen. Az Egyesült Államok kormányának finanszírozásában részesülő összes tanulmány, és néhányat a magánipar is támogat, ezen a kormány weboldalán jelenik meg.

Az NIH Bethesda-i klinikai központban végzett klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkért vegye fel a kapcsolatot az NIH Betegfelvételi Irodájával:

Ingyenes: (800) 411-1222
TTY: (866) 411-1010
E-mail: [e-mail védett]

A magánforrások által szponzorált klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkért keresse fel:
www.centerwatch.com

Az Európában végzett klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információk:
https://www.clinicaltrialsregister.eu/

Vegye fel a kapcsolatot a Paget-kórral kapcsolatos további információkért:

Roy D. Altman, orvos
Orvosprofesszor
A reumatológia és az immunológia osztálya
Kaliforniai Egyetem, Los Angeles
telefon: 310-206-7866
e-mail: [e-mail védett]

Támogató szervezetek

  • Genetikai és ritka betegségek (GARD) Információs Központ
    • PO Box 8126
    • Gaithersburg, MD 20898-8126
    • Telefon: (301) 251-4925
    • Ingyenes: (888) 205-2311
    • Webhely: http://rarediseases.info.nih.gov/GARD/
  • NIH/Osteoporosis és a kapcsolódó csontbetegségek Országos Forrásközpont
    • 2 AMS kör
    • Bethesda, MD 20892-3676, USA
    • Telefon: (301) 495-4484
    • Ingyenes: (877) 226-4267
    • E-mail: [e-mail védett]
    • Weboldal: http://www.bones.nih.gov

Hivatkozások

SZÖVEGKÖNYVEK
Alapozás a metabolikus csontbetegségekről és az ásványi anyagcsere rendellenességeiről, 7. kiadás Az American Society for Bone and Mineral Research hivatalos kiadványa. Sheridan WY: A Sheridian Press; 2008.

Tiegs RD. Paget-csontbetegség. In: NORD Guide to Rare Disorders, Philadelphia, PA: Lippincott, Williams és Wilkins; 2003: 24-5.

Énekes FR, Krane SM. Paget csontbetegsége. In: Avioli LV, Krane SM, szerk. Metabolikus csontbetegség, 4. kiadás San Diego, Kalifornia: Academic Press; 1998.

Folyóiratcikkek
Reid IR, Miller P, Lyles K és mtsai. A zoledronsav egyetlen infúziójának összehasonlítása a risedronáttal Paget-kórra. N Engl J Med. 2005; 353: 898-908.

Lyles, KW, Siris ES, Singer FR és mtsai. Perspektíva: A Paget csontbetegség diagnosztizálásának és kezelésének klinikai megközelítése. J Bone Min Res. 2001; 16: 1379-87.

Megjelenés éve

A NORD Ritka Betegségek Adatbázisában szereplő információk csak oktatási célokat szolgálnak, és nem hivatottak orvos vagy más szakképzett egészségügyi szakember tanácsát pótolni.

A Ritka Rendellenességek Országos Szervezete (NORD) weboldalának és adatbázisainak tartalma szerzői jogi védelem alatt áll, és semmilyen módon, bármilyen kereskedelmi vagy közcélú célból, a NORD előzetes írásbeli engedélye és jóváhagyása nélkül nem szabad lemásolni, lemásolni, letölteni vagy terjeszteni. . Az egyének nyomtathatnak egy betegség egyedi nyomtatott példányát személyes használatra, feltéve, hogy a tartalom nem módosított és tartalmazza a NORD szerzői jogait.

Ritka Rendellenességek Országos Szervezete (NORD)
Kenosia Ave., 55, Danbury CT 06810 • (203)744-0100