Peptikus fekélybetegség

Utolsó frissítés: 2019. október 20
Felülvizsgálatok: 52

Utolsó frissítés: 2019. október 20
Felülvizsgálatok: 52

  • 1. Bemutatkozás
    • 1.1 Etiológia
    • 1.2 Helicobacter Pylori
  • 2 Kockázati tényezők
  • 3 Klinikai jellemzők
  • 4 Differenciáldiagnózisok
    • 4.1 Zollinger-Ellison-szindróma
  • 5 Vizsgálatok
  • 6 Menedzsment
    • 6.1 Konzervatív
    • 6.2 Sebészeti kezelés
  • 7 Bonyodalmak
  • 8 fő pont

Bevezetés

A gyomorfekély egy törés a gasztrointesztinális traktus bélésében, át a bélfal izomrétegéig (muscularis mucosae). Ez egy endoszkópos diagnózis.

nyombél

1. ábra - A gyomor nagyobb és kisebb görbületei

Míg technikailag megjelenhetnek bárhol a gyomor-bél traktusban, leggyakrabban a. kisebb görbületén helyezkednek el proximális gyomor vagy a patkóbél.

A a peptikus fekélyek előfordulása becslések szerint a lakosság évi 0,1–0,2% -a (nyugati országokban). A nyombélfekélyek klasszikusan korábban, mint 20 évvel, a gyomorfekélynél jelentkeznek.

Ebben a cikkben a peptikus fekélybetegség klinikai jellemzőit, vizsgálatait és kezelését vizsgáljuk.

Etiológia

A normális gyomor-bél nyálkahártya számos védekező mechanizmus védi, mint pl felszíni nyálkahártya váladék és HCO3- ion felszabadulás.

A peptikus fekélybetegség akkor fordul elő, ha van egyensúlyhiány a gyomor és a nyombél nyálkahártyáját védő tényezők és a károsodást okozó tényezők között.

Leggyakrabban ez a jelenléte révén történik Helicobacter pylori (H. pylori) vagy Nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszer* (NSAID) használata.

* A nem szteroid gyulladáscsökkentők a peptikus fekélyképződést okozhatják a prosztaglandin szintézis gátlásával, ami a glikoprotein, a nyálkahártya és a foszfolipidek szekréciójának csökkenését eredményezheti a gyomor hámsejtjeiben, ami egyébként normálisan védené a gyomor nyálkahártyáját.

Helicobacter pylori

A H. pylori egy Gram-negatív spirál alakú bacillus, amely nyombélfekélyben (90%) vagy gyomorfekélyben (70%) található. Lúgos mikrokörnyezet létrehozásával túlél a gyomorban, és gyulladásos reakciót vált ki a nyálkahártyában, amely végül fekélyhez vezet:

  • Citokin és interleukin által vezérelt gyulladásos válasz kiváltása
  • A gyomorsav-szekréció fokozása a fertőzés akut és krónikus fázisában egyaránt, a parietális sejtekre ható hisztamin felszabadulásának indukálásával
  • A gazda nyálkahártya-szekréciójának károsítása a felszíni glikoproteinek lebontásával és a bikarbonát-termelés lefelé szabályozásával

Kockázati tényezők

A peptikus fekélyek két fő kockázati tényezője a H. pylori fertőzés és elhúzódó NSAID használat. Egyéb kockázati tényezők a következők: kortikoszteroidok használata (NSAID-okkal együtt alkalmazva), előző gyomor bypass műtét, fiziológiai stressz (például súlyos égési sérülések (Curling-fekély) vagy fej trauma (Cushing-féle fekély)), vagy Zollinger-Ellison szindróma (ritka).

Klinikai szolgáltatások

A peptikus fekélyek akár 70% -a is lehet tünetmentes. Tüneti betegeknél a peptikus fekélyek jelentkezhetnek epigasztrikus vagy retrosternális fájdalom*, hányinger, puffadás, étkezés utáni kényelmetlenség vagy korai jóllakottság.

Ritkábban a betegek jelentkezhetnek szövődmények peptikus fekélybetegségük, például vérzés, perforáció vagy gyomorüreg-elzáródás.

A NICE irányelvek azt javasolják, hogy a sürgős felső Oesophago-Gastro-Duodenoscopy (OGD) kell elvégezni azoknál a betegeknél, akiknél az alábbiak valamelyike ​​jelentkezik:

  • Újdonsült diszfágia
  • Életkor> 55 év val vel fogyás és akár felső hasi fájdalom, reflux, vagy dyspepsia
  • Új kialakuló dyspepsia nem reagál a PPI kezelésre

* Klasszikusan a gyomorfekély által okozott fájdalmat az étkezés fokozza, míg a nyombélfekélyek étkezés után 2-4 órával rosszabbak, vagy akár enni is enhetnek

Differenciáldiagnózisok

Bármely ok, amely okozza dyspepsia, mellkasi fájdalom, vagy gyomortáji fájdalom a peptikus fekélybetegség differenciájának tekinthető.

Fontos megfontolandó különbségek: akut koszorúér szindróma, gyomor-oesphagealis reflux, epekő betegség, gyomor rosszindulatú daganatok és hasnyálmirigy-gyulladás,

Zollinger-Ellison-szindróma

A Zollinger-Ellison-szindróma (i) súlyos peptikus fekélybetegség (ii) gyomorsav hiperszekréció és (iii) gastrinoma triádjára utal. A jellemző megállapítás az éhomi gasztrinszint> 1000 pg/ml.

Ezen esetek egyharmadát az 1. típusú multiplex endokrin neoplazia szindróma (hasnyálmirigy/hipofízis/mellékpajzsmirigy daganatok) részeként fedezik fel, ezért a MEN szindróma további vizsgálata gyakran indokolt.

Vizsgálatok

Sok betegnek lehet, hogy kezdetben nincs szüksége OGD-re, és lehet empirikusan kezelik alapvetően. A teljes vérkép azonban indokolt lehet a lehetséges vérszegénység felmérése érdekében.

A legtöbb betegnek, különösen a fiatalabb betegeknek át kell esniük nem invazív H. pylori teszt *, amely vagy:

  • Szén-13 karbamid légzési teszt
  • Szérum antitestek a H. pylori ellen
  • Széklet antigénteszt

Ban ben idősebb betegek, akiknek van vörös zászló tünetei, vagy akiknek van folyamatos tünetek az empirikus kezelés ellenére egy OGD megkövetelt.

Az endoszkópián bármilyen látható peptikus fekély (2. ábra) biopsziás lehet, amelyet elküldünk szövettan (ha gyanúsnak tűnik rosszindulatú daganat miatt) és gyors ureáz teszt (a CLO teszt gyors eredményt ad a H. pylori jelenlétének meghatározására).

A NICE útmutatás azt ajánlja, hogy az összes azonosított legyen a gyomorfekélyek biopsziásak, rosszindulatú potenciál miatt, és hogy a PPI terápia vége felé ismételt endoszkópiát végeznek a felbontás ellenőrzésére.

* Fontos, hogy a H. pylori tesztet megelőzően a betegeknek a vizsgálat előtt 2 hétig le kell állítaniuk a jelenlegi orvosi terápiát a hamis negatívumok kockázatának csökkentése érdekében; a H. pylori azonosítása után a felszámolási terápia megkezdése előtt nincs szükség további vizsgálatokra

2. ábra - A peptikus fekélyek jellemzői a gyomor antrumban (B) található OGD (A) peptikus fekélyen, vérző gyomorfekély

Menedzsment

Konzervatív

Minden gyanús vagy megerősített peptikus fekélybetegséget be kell adni életmód tanácsok a tünetek csökkentésére, mint pl dohányzásról való leszokás, fogyás, és az alkoholfogyasztás csökkenése. Lehetőség szerint el kell kerülni/le kell szüntetni az NSAID-okat is.

A gyanús vagy megerősített fekélyű betegek az a Protonpumpa-gátló 4-8 hétig csökkentse a savtermelést. Nekik kellene átértékelte ezen időszak után a tünetek megoldására („Teszt és kezelés”). Azokat a betegeket, akiknek pozitív a H. pylori tesztje, el kell kezdeni hármas terápia*.

A PPI +/- felszámolási terápia utáni tünetek fennmaradása indokolt további kidolgozás, az első sor sürgős OGD a rosszindulatú daganatok kizárására. Ezt követve, a kezelés sikertelenségének egyéb okai például H. pylori felszámolásának sikertelensége vagy Zollinger-Ellison szindróma.

* Minden olyan betegnek, akinek pozitív a H. pylori tesztje, felszámolási terápiát igényel (más néven hármas terápiát), amely általában PPI-t tartalmaz orális amoxicllinnel és klaritromicinnel vagy metronidazollal 7 napig.

Sebészeti menedzsment

Sebészet mert a peptikus fekélybetegség az ritka, kivéve vészhelyzetben (például perforáció) vagy a Zollinger-Ellison-szindróma kezelésében.

Azonban súlyos vagy kiújuló betegség, bármelyik részleges gasztrektómia vagy szelektív vagotomia megfontolható

Bonyodalmak

A peptikus fekélybetegség fő szövődményei a perforáció, a vérzés és a pylorus stenosis (ritka).

Főbb pontok

  • A H. pylori és az NSAID-ok a peptikus fekélybetegség leggyakoribb okai
  • A konzervatív irányítás, az életmód megváltoztatásával és a PPI-terápiával, a legtöbb esetben a kezelés alappillére
  • Minden olyan beteget, akinek vörös zászló tünetei vannak, vagy nem reagál a konzervatív kezelésre, sürgősen felső GI végkoppolásra kell irányítani
  • A komplikáció nélküli peptikus fekélybetegség műtéti kezelése ritka

Próbálja újra, hogy 100% -os pontszámot szerezzen. Az ebben a cikkben szereplő információk segítségével segíthet a válaszokban.

Sverdén E és munkatársai, The BMJ

Bevezetés

A gyomorfekély egy törés a gasztrointesztinális traktus bélésében, át a bélfal izomrétegéig (muscularis mucosae). Ez egy endoszkópos diagnózis.

Míg technikailag megjelenhetnek bárhol a gyomor-bél traktusban, leggyakrabban a. kisebb görbületén helyezkednek el proximális gyomor vagy a patkóbél.

A a peptikus fekélyek előfordulása becslések szerint a lakosság évi 0,1–0,2% -a (nyugati országokban). A nyombélfekélyek klasszikusan a gyomorfekélynél korábban, körülbelül 20 évvel jelentkeznek.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a peptikus fekélybetegség klinikai jellemzőit, vizsgálatait és kezelését.

Etiológia

A normális gyomor-bél nyálkahártya számos védekező mechanizmus védi, mint pl felszíni nyálkahártya váladék és HCO3- ion felszabadulás.

A peptikus fekélybetegség akkor fordul elő, ha van egyensúlyhiány a gyomor és a nyombél nyálkahártyáját védő tényezők és a károsodást okozó tényezők között.

Leggyakrabban ez a jelenléte révén történik Helicobacter pylori (H. pylori) vagy Nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszer* (NSAID) használata.

* A nem szteroid gyulladáscsökkentők a peptikus fekélyképződést okozhatják a prosztaglandin szintézis gátlásával, ami a glikoprotein, a nyálkahártya és a foszfolipidek szekréciójának csökkenését eredményezheti a gyomor hámsejtjeiben, ami egyébként normálisan védené a gyomor nyálkahártyáját.

Helicobacter pylori

A H. pylori egy Gram-negatív spirál alakú bacillus, amely nyombélfekélyben (90%) vagy gyomorfekélyben (70%) található. Lúgos mikrokörnyezet létrehozásával túlél a gyomorban, és gyulladásos reakciót vált ki a nyálkahártyában, amely végül fekélyhez vezet:

  • Citokin és interleukin által vezérelt gyulladásos válasz kiváltása
  • A gyomorsav-szekréció fokozása a fertőzés akut és krónikus fázisában egyaránt, a parietális sejtekre ható hisztamin felszabadulásának indukálásával
  • A gazda nyálkahártya-szekréciójának károsítása a felszíni glikoproteinek lebontásával és a bikarbonát-termelés lefelé szabályozásával

Kockázati tényezők

A peptikus fekélyek két fő kockázati tényezője a H. pylori fertőzés és elhúzódó NSAID használat. Egyéb kockázati tényezők a következők: kortikoszteroidok használata (NSAID-okkal együtt alkalmazva), előző gyomor bypass műtét, fiziológiai stressz (például súlyos égési sérülések (Curling-fekély) vagy fej trauma (Cushing-féle fekély)), vagy Zollinger-Ellison szindróma (ritka).

Klinikai szolgáltatások

A peptikus fekélyek akár 70% -a is lehet tünetmentes. Tüneti betegeknél a peptikus fekélyek jelentkezhetnek epigasztrikus vagy retrosternális fájdalom*, hányinger, puffadás, étkezés utáni kényelmetlenség vagy korai jóllakottság.

Ritkábban a betegek jelentkezhetnek szövődmények peptikus fekélybetegségük, például vérzés, perforáció vagy gyomorüreg-elzáródás.

A NICE irányelvek azt javasolják, hogy a sürgős felső Oesophago-Gastro-Duodenoscopy (OGD) kell elvégezni azoknál a betegeknél, akiknél az alábbiak valamelyike ​​jelentkezik:

  • Újdonsült diszfágia
  • Életkor> 55 év val vel fogyás és akár felső hasi fájdalom, reflux, vagy dyspepsia
  • Új kialakuló dyspepsia nem reagál a PPI kezelésre

* Klasszikusan a gyomorfekély által okozott fájdalmat az étkezés fokozza, míg a nyombélfekélyek étkezés után 2-4 órával rosszabbak, vagy akár enni is enhetnek

Differenciáldiagnózisok

Bármely ok, amely okozza dyspepsia, mellkasi fájdalom, vagy gyomortáji fájdalom a peptikus fekélybetegség differenciájának tekinthető.

Fontos megfontolandó különbségek: akut koszorúér szindróma, gyomor-oesphagealis reflux, epekő betegség, gyomor rosszindulatú daganatok és hasnyálmirigy-gyulladás,

Zollinger-Ellison-szindróma

A Zollinger-Ellison-szindróma (i) súlyos peptikus fekélybetegség (ii) gyomorsav hiperszekréció és (iii) gastrinoma triádjára utal. A jellemző megállapítás az éhomi gasztrinszint> 1000 pg/ml.

Ezen esetek egyharmadát az 1. típusú multiplex endokrin neoplazia szindróma (hasnyálmirigy/hipofízis/mellékpajzsmirigy daganatok) részeként fedezik fel, ezért a MEN szindróma további vizsgálata gyakran indokolt.

Vizsgálatok

Sok betegnek lehet, hogy kezdetben nincs szüksége OGD-re, és lehet empirikusan kezelik alapvetően. A teljes vérkép azonban indokolt lehet a lehetséges vérszegénység felmérése érdekében.

A legtöbb betegnek, különösen a fiatalabb betegeknek át kell esniük nem invazív H. pylori teszt *, amely vagy:

  • Szén-13 karbamid légzési teszt
  • Szérum antitestek a H. pylori ellen
  • Széklet antigénteszt

Ban ben idősebb betegek, akiknek van vörös zászló tünetei, vagy akiknek van folyamatos tünetek az empirikus kezelés ellenére egy OGD megkövetelt.

Az endoszkópián bármilyen látható peptikus fekély (2. ábra) biopsziás lehet, amelyet elküldünk szövettan (ha gyanúsnak tűnik rosszindulatú daganat miatt) és gyors ureáz teszt (a CLO teszt gyors eredményt ad a H. pylori jelenlétének meghatározására).

A NICE útmutatás azt ajánlja, hogy az összes azonosított legyen a gyomorfekélyek biopsziásak, rosszindulatú potenciál miatt, és hogy a PPI terápia vége felé ismételt endoszkópiát végeznek a felbontás ellenőrzésére.

* Fontos, hogy a H. pylori tesztet megelőzően a betegeknek a vizsgálat előtt 2 hétig le kell állítaniuk a jelenlegi orvosi terápiát a hamis negatívumok kockázatának csökkentése érdekében; a H. pylori azonosítása után a felszámolási terápia megkezdése előtt nincs szükség további vizsgálatokra

Menedzsment

Konzervatív

Minden gyanús vagy megerősített peptikus fekélybetegséget be kell adni életmód tanácsok a tünetek csökkentésére, mint pl dohányzásról való leszokás, fogyás, és az alkoholfogyasztás csökkenése. Lehetőség szerint el kell kerülni/le kell szüntetni az NSAID-okat is.

A gyanús vagy megerősített fekélyű betegek az a Protonpumpa-gátló 4-8 hétig csökkentse a savtermelést. Nekik kellene átértékelte ezen időszak után a tünetek megoldására ("Teszt és kezelés"). Azokat a betegeket, akiknek pozitív a H. pylori tesztje, el kell kezdeni hármas terápia*.

A PPI +/- felszámolási terápia utáni tünetek fennmaradása indokolt további kidolgozás, az első sor sürgős OGD a rosszindulatú daganatok kizárására. Ezt követve, a kezelés sikertelenségének egyéb okai például H. pylori felszámolásának sikertelensége vagy Zollinger-Ellison szindróma.

* Minden olyan betegnek, akinek pozitív a H. pylori tesztje, felszámolási terápiát igényel (más néven hármas terápiát), amely általában PPI-t tartalmaz orális amoxicllinnel és klaritromicinnel vagy metronidazollal 7 napig.

Sebészeti menedzsment

Sebészet mert a peptikus fekélybetegség az ritka, kivéve vészhelyzetben (például perforáció) vagy a Zollinger-Ellison-szindróma kezelésében.

Azonban súlyos vagy kiújuló betegség, bármelyik részleges gasztrektómia vagy szelektív vagotomia megfontolható

Bonyodalmak

A peptikus fekélybetegség fő szövődményei a perforáció, a vérzés és a pylorus stenosis (ritka).